Hősünk, aki a Szűzanya egy könnycseppjétől fogan, egy gyermekért áhítozó királyi párnál lát napvilágot. Felnő, majd útra kel: békét teremt, megharcol a szerelméért, táltost szerez; legyőzi a boszorkányt, majd Dzsénárt, a gőgös, gonosz embert és az Éjfél banyát; visszaviszia szomszéd király szerelmét, majd viszontagságos útjáról visszatérve boldogan él Tündér Ilonával.
"Sziasztok, csodálatos barátaim! Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam: Péntek Úr vagyok. Sok mindenről szeretnék mesélni nektek. Cserébe én is figyelni fogok rátok. És együtt is figyelhetünk.Például Flórisra, a szobanövényre. Vajon miről álmodik? Vagy Lodira. Vajon hány vonat fér el egyszerre a fejében? Vagy egy kalózkutyás kutyakalózhajóra! És a felette vonuló vattacukorfelhő-nyájra! Elárulok egy titkot: figyelni mindenre és mindenkire érdemes. Például... Hopp! Ki kopog?Megérkezett a következő vendégem!" Gyerekként a világ még új, izgalmas és lenyűgöző, tele van álmokkal és lehetőségekkel. Néha viszont túl nagy, ijesztő és bonyolult. Jó, ha van ilyenkor valaki, aki rendet tesz a zűrzavarban. Aki életre kelti az álmokat és megszelídíti a félelmeket. Aki nagyon figyel ránk és úgy tud kérdezni, hogy végül mi magunk bökjük ki a megoldást. Ő Péntek úr, akit csodálatos barátok vesznek körül. A Tatai Zsolt főszereplésével készülő előadás sok humorral és zenével szól az egymásra figyelés, az empátia és a képzelőerő fontosságáról.
A gyermeki borzongás teljesen természetes dolog. A félelem mint sok más pozitív és negatív érzelem, egyszerűen az élethez tartozik. Tehát nem probléma, ha a gyerekek időnként bizonytalanok, bátortalanok. Ugyanakkor érdemes megmutatni nekik, mi az, amit le kell és le lehet győzni, és hogy a világ akkor teljes, ha ezekkel a félelmekkel együtt egyensúlyoznak benne.
„A halálnál jobb foglalkozást mindenütt lelsz magadnak!”Tisztás az erdő szélén. Egy fáradt öreg szamár jobb életről álmodik. Hirtelen megjelenik gazdája, a molnárné. Leteremti, mert egy halom zsákot még mindig nem vitt el a malomba.Választania kell: jobban teljesít vagy elveszíti a munkáját. A szabadságot választja: élete hátralevő idejét a zenélésnek szeretné szentelni. Elhagyja hát a gazdaságot és elindul Brémába, ami egyébként a tenger közelében fekszik, és nagy hajókra lehet ott felszállni.Útközben találkozik egy kutyával, egy cicával és egy kakassal, akik szintén jobb élet után kutatnak. Együtt merészkednek be a nagy veszélyeket rejtő erdőbe…Hogy milyen kalandokba kerülnek és hogyan győzik le félelmeiket, megtudhatjátok a DBU zenés, humoros előadásából. Szereposztás:Harald, a szamár: Jonas GundelachBuffy, a kutya: Perrine MartinAnnegret, a macska: Melissa HermannTobias, a kakas: Sipos EszterHerceg; Benno Melzer, a paraszt; Furkós Kalle Paul WieheSusi Schröder, a molnárné; Pisztolyos Paula Wessely ÁgnesPiroska: Gőbl Gabriella Rendező: Verena KochDíszlet: Caroline WiltschekJelmez: Verena Koch / Nana MaaresZene: Ágnes Wessely / Chili Tomasson
Hiszel a varázslatban? Az igazi varázslatban? Hiszen sokféle varázslat létezik, de ezek közül csak kevés az igazán igazi! Ám ha időben megtanulod, melyik az igazi, akkor megtalálod a boldogságot, és ezt a boldogságot tovább is tudod adni, hogy ne csak veled, hanem körülötted is csodák történjenek. Mi e varázslat titka? Mi az igazi varázslat titka? A válasz egyszerűbb, mint gondolnád, csak figyelj jól és nyisd ki a szívedet. A varázslat ott lesz, igen, ott a szívedben! Hihetetlen, ugye? Ám mégsem az! A szívedben lakó tiszta varázslatot tanítja meg neked a Fővárosi Nagycirkusz új, karácsonyi műsora. S ahogy várjuk a karácsonyt, elkezd a porond fölött szállingózni a hó, hegedűszót hallasz és egy bot varázspálcává változik, hogy mindenből csodát varázsoljon, és te csak kapkodd a fejed, tapsolj és nevess! És jönnek egymás után a cirkuszi csodás alakok: karcsú és izmos artisták levegőben (Szlavkovszki Zsolt, Kocsaslijszki Panna, Györe Nóra, Stepanian Anna), földön és egymáson, a legjobb magyar gyorsöltöző házaspár (Richter Szebasztian és Eötvös Krisztina), egy ifjú mágus (Eötvös Christofer), Kenneth Huesca, a világsztár hasbeszélő, a Saabel-testvérek hófödte pusztákra elröpítő kutyás attrakciója, és két kínai csoport, a Jining Girls és a KungFu Boys Európában még nem látott elképesztő produkciói! Epikus nagyjelenetek és rengeteg humor! Szépség és varázslat! A Vincze Tünde rendezte Magic Around Christmas – Karácsonyi Csodashow című műsorunkban nincs lehetetlen! Nincs olyan, ami ne valósulna meg! Ahogy a legnagyobb német költő, Johann Wolfgang von Goethe is írta kétszáz éve: „Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz... fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.” Mi pedig hiszünk neki, hiszünk a a cirkuszművészet bátorságában és merészségében, hiszünk a szívünk varázslatában és a szeretet erejében! És hiszünk abban is, hogy a karácsony megint fehér lesz: hogy a sűrű hóesésben varázspálcánkkal a friss hóba majd együtt írjuk bele a világot megváltoztató varázsszavakat! Mert a Fővárosi Nagycirkusz az a hely, ahol a csodák valósággá válnak!
A Gengszter nagyi főhősei egy unalmasnak látszó, a családja által elhanyagolt öregasszony és 11 éves unokája, az önbizalomhiánnyal küszködő Ben története.
személyes hangvételű (út)keresés Egy lakótelepen tengődő srác, Peti elhatározza, hogy külföldön próbál szerencsét, megmutatja a többieknek, hogy neki sikerülni fog, kezd valamit az életével. De hamar kiderül, hogy nem ilyen egyszerű az egész: az induláshoz pénz kell, ráadásul nem is kevés. Akár mindenáron. „Elmegyek valami tengerpartra rákhalásznak, milliomos leszek, aztán csak nyírom a füvet, mint a Forest Gump, elhiszed?”
Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal. A kínai hercegnő, Turandot megesküszik, hogy egyetlen férfihez sem megy hozzá – legfeljebb ahhoz, amelyik megfejti három kérdésből álló rejtvényét. Egyszerre feszeget mesei és társadalmi-filozófiai kérdéseket Giacomo Puccini utolsó, befejezetlenül maradt operája. Az OPERA új bemutatóját a koreográfusként ismert Barta Dóra teszi színpadra: nőként a legtitokzatosabb operai női címszerep hordozóanyagát. A mozgás- és fizikai színház izgalmas színpadi nyelvén fogalmazza meg a művet, és a commedia dell’arte felől közelít, ahonnan Carlo Gozzi is merített annak idején: az ő darabja szolgál az opera alapjául. A tánc és mozgás nyelvének elvontsága segít abban, hogy a mű filozófiai tartalma kerüljön a fókuszba, miközben a hatalmi szempont is lényeges, hisz nemcsak Turandot számára keres férjet apja, a császár, hanem ezzel Kína számára is új uralkodót… Befejezte: Franco Alfano, Luciano BerioSzövegíró: Giuseppe Adami, Renato Simoni Magyar szöveg: Lami Klára Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Élettan egy felvonásban. Margarída asszony: szétszórt, riadt, erőszakos, perverz, akarnok, szeretetre éhes, komplexusokkal teli, szerencsétlen nő. A „biológia” órának a nézők is részesei, hiszen ők a diákok. Kegyetlenül pontos, mégis groteszk a tükör, amiben látnunk kell önmagunkat: Margarídát. A zseniálisan megírt, humorral teli groteszk dráma egy boldogtalan asszony vergődése a minket körülvevő, egyre őrültebb világban. A Karinthy Színház előadásának meghatározója a színésznő, Balázs Andrea.
A komédia hősének lövése sincs a művészetről. De volt kidobóként, Dave-et mégis egy kortárs galériában alkalmazzák, hogy egy ellentmondásos műalkotást őrizzen. A kép 3 méter magas és 1,60 m széles, és … hát, hogy is mondjam … elég különös technikával készült. Vannak, akiknek nem tetszik és sokféleképp értelmezhető. Ám Dave véleménye a művészetről – és erről a konkrét képről – lassan átalakul és egyre nagyobb vehemenciával védi a műtárgyat felesége, a média és egy csomó felháborodott vallási fanatikus ellen. A helyzet- és karakterkomikumtól hemzsegő, fordulatokkal teli történetben végül beüt a ménkű és Dave-nek váratlan irányból támadt gondokkal is meg kell küzdenie. A világhírű Nick Hornby novelláját Bodor Géza rendezte helyszínspecifikus múzeumi-színházi előadássá, Dave-t Ficzere Béla játssza. Írta: Nick Hornby Technika: Udvari Péter Fotó: Mészáros Attila Videó: Mészáros Áron
Barátság angol módra. Lionel kiváló beszédtanár, nem ismeri a kudarc fogalmát. Bertie szerény, csendes fiatalember és kissé beszédhibás… nem mellesleg, ő a brit trón várományosa a II. világháború küszöbén. Vajon felnő valaha a feladathoz, hogy karizmatikus és kiváló szónok apja helyébe lépjen?
Csak: én élhetnék boldog boldogans magamra vállaloma szenvedést: s miért?a Mindenért! a Semmiért! (Móricz Zsigmond: Kain)Appelshoffer János és Rémi Tünde, alkotópáros műveiben a néptánc és néphagyomány ismerete révén, a magyarság gazdag folklórkincse autentikusan kerül bemutatásra. Az „Ott se lészen megállásom…” című előadásban viszont Móricz Zsigmond művei nyomán, a lírai próza is hangsúlyossá válik. A betyárvilágot megjelenítő, sokszor megrázó, atmoszférateremtő szövegek összeállításáról a rendező - előadóművész Novák Péter gondoskodott, melyek Ertl Zsombor és Bubik Réka tolmácsolásában hallhatók.A betyárromantika és az örök emberi érzelmek – szerelem, elválás, magány – töltetét a látványvilág mellett, a zenei betétek fokozzák. A zenei kíséretről, a tudásukat hosszú évek alatt összegyűjtött Ötödik évszak zenekar ifj. Csoóri Sándor vezetésével, és a Liszt Ferenc-díjas kiváló dzsessz zenész Dresch Mihály, illetve Ölveti Mátyás gordonkaművész gondoskodik. Az előadás után lehetőség nyílik az alkotókkal való beszélgetésre.A beszélgetés moderátora: Szögi Csaba Szereplők:Táncművészek: Kele Kristóf, Molnár Gábor, Appelshoffer János, Rémi TündeSzínművészek: Ertl Zsombor, Kocsis AnnaZenészek: Dresch Mihály, Ölveti MátyásÖtödik évszak zenekar: Hegedűs Máté, ifj. Csoóri Sándor „Sündi”,Izabella Caussanel, Szabó Csobán Gergő, Zimber FerencDíszlet: Tóth KázmérHangtechnika: Mazán AttilaFénytechnika: Váradi AndrásAz előadásban elhangzik Vajda János: „Just for you” című műve, melyreGyörgyfalvay Katalin készítette a koreográfiát. A szöveg részleteket Novák Péter Móricz Zsigmond műveiből válogatta össze.Asszisztens: Rémi TündeZenei szerkesztő- zeneszerző: ifj. Csoóri Sándor „Sündi”Dramaturg, szerkesztő: Novák PéterKoreográfus: Appelshoffer János
A Zsidó Kutya Asher Kravitz izraeli szerző világhírű bestsellerének lenyűgöző színpadi adaptációja. A darab egy kutya szemszögébőlmutatja be a holokauszt tragédiáját, miközben alapvető emberi értékekről, humanizmusról, barátságról, lojalitásról és összetartozásrólbeszél. A történet a nácik hatalomra jutásától a koncentrációs táboron keresztül egészen Izrael Államának megalakulásáig tart. A Zsidó Kutya c. darabot nagy sikerrel adták elő szerte a nagyvilágban, magyar nyelven most először kerül bemutatásra a Spinozában. Előadja: Adam Meir Színpadra írta és rendezte: Yonatan Esterkin Fordította: Adam Meir és Kallos Bea Az eredeti könyv szerzője: Asher KravitzKreatív tanácsadó Kopek JankaProducer: Hungary Live, Boros Anna
2011-ben a zágrábi Kos-család esküvőre készül, miközben új korszak előtt állnak: nemcsakHorvátország EU-csatlakozása nagy fordulat az életükben, hanem az otthonukat jelentő egykoriarisztokrata ház teljes birtokbavétele is, a szomszédok kivásárlását követően. A családtagok közülpáran még őrzik az emlékét annak, amikor több mint hatvan évvel ezelőtt, 1945-ben – a kommunistahatalomátvétel után – a baloldali érzelmű Ruža nagyi beköltözött ide, más szegény sorból származócsaládokkal együtt, és otthonává tette azt a helyet, ahol az anyja egykor cselédként szolgált. Azótagenerációk nőttek fel, az államszocialista rendszer megbukott, és a délszláv háborúk során megingottaz a sokakban táplált eszme, hogy a különböző nemzetiségek együtt élhetnének békében ésközösségben a határok megvonása nélkül. De a múlt árnyai továbbra is jelen vannak, hogyszembesítsenek minket azzal, hogy ugyanazok a traumák és dilemmák képesek generációkon átrabságban tartani egy közösséget.Tena Štivičić kortárs horvát drámaíró 3tél című díjnyertes darabja igazi kelet-közép-európaitörténetet mutat be. Három idősíkon keresztül – 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben – tárul fel a Kos-család több generációjának története, hogy e régi ház privát tereit miképpen töltik meg élettel,szeretettel és fájdalommal. A családtagok a széthullt Osztrák-Magyar Monarchia romjain, atörténelem viharaiban, változó idők változó kihívásai közepette próbálnak a felszínen maradni,miközben újra és újra szembesülnek a „menni vagy maradni” kérdésével. Tena Štivičić nőinézőpontból vizsgálja meg a régió történelmét, és Falcsik Mari, kortárs költő által fordított drámaaprólékos karakterábrázolással megannyi izgalmas női sorsot mutat be. Magyarországon először aRadnótiban láthatják a nézők ezt a nagyszabású művet, amelyből egy színészközpontú, sok szereplőtmozgató előadás készül Alföldi Róbert rendezésében. Horvát nyelvi lektor: Lantos László
Orsi és Ádám hazaérkeznek a nyaralásból. Valami bűzlik, kikapcsolták az áramot, idegen növény van a konyhaasztalon. És egyszer csak felbukkan a semmiből Kati és Viktor, akik – úgy tűnik – ugyancsak ott laknak. Vagy lehet, hogy ők laknak ott igazából? Egy szürreális fordulatokban gazdag színdarab, amiben semmi sem az, ami. Vajon tényleg a környezetünk határoz meg minket? Kibújhatunk a bőrünkből, szétfeszíthetjük a polgári társadalom kereteit? Az izgalmas dramaturgiájú színdarab számos súlyos témát jár körül humorral és játékosan. Van benne kitörő vulkán, takarítónő-halál és jávorszarvas-szex és egy doboz, amit talán nem kellett volna kinyitni... Marius von Mayenburg kortárs német rendező-drámaíró 2010-ben írt műve először kerül Magyarországon bemutatásra.
„Mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.”Gróf, politikus, apa és mártír – Esterházy János azon kevés 20. századi államférfiúink egyike, aki tragikus életútja ellenére példaként áll előttünk. A „felvidék csillagának” útját mutatja be a Nemzeti Színház előadása a 120 éve született „Isten szolgája Esterházy János” tiszteletére rendezett emlékév alkalmából. Mi adhat hitet egy embernek, aki következetessége miatt mindent – karriert, családot, szabadságot – elveszít, és bár tudja, hogy otthonától távol, egy csehszlovák börtönben fog meghalni, mégsem hallják soha panaszkodni? Esterházy János a magyar ügy legkövetkezetesebb képviselője a Trianon utáni Felvidéken. Kiállt a magyar érdekekért, de a szlovák kisebbségi jogokért is. Amikor az 1938-as első bécsi döntést követően Horthy Miklós kormányzó bevonul Kassára, az emberek ujjongva köszöntik a felvirágozott város főterén. Esterházy János méltóságot visz az örömünnepbe, mert önmérsékletre szólít: „Mi, itt maradt magyarok, ígérjük, hogy kezet adunk az itt élő szlovák testvéreinknek, és velük együtt dolgozunk egy szebb jövőért. Az ideát lévő magyaroktól pedig kérem, hogy az idecsatolt szlovákok nemzeti érzéseit tartsák a legmélyebb tiszteletben, engedjék meg, hogy ugyanúgy élhessenek itt, mint ahogy azt mi odaát követeljük.” Később is megmarad a lelkiismerete által megszabott, egyenes úton, és ellentmond az ordas eszméknek. Jó tetteiért el is nyeri büntetését. 1942-ben a szlovák parlament egyedüli képviselőjeként mond nemet a zsidók deportálásáról szóló törvényre: „mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom”. Személyesen is ment zsidó családokat a kibontakozó vészkorszakban. Nyilvánosan megvallja: „a mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt”. Az még csak természetes, hogy ezért a kiállásáért a Gestapo üldözi, de a szovjet megszállók is elfogják: a Gulagra küldik két év kényszermunkára, visszatérve a kommunista Csehszlovákiába először indoklás nélkül halálra, majd „kegyelemből” életfogytiglanra ítélik, a börtönben éri a halál. A Hazatérés című életrajzi dráma szabadtéri ősbemutatóját 2020. szeptember 18-án tartotta a Nemzeti Színház társulata az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban.
Hogyan halhatna meg az, aki meg sem született? Művi abortusz, spontán vetélés, sürgősségi császármetszés, félidei megszakítás fejlődési rendellenességre hivatkozva. A perinatális veszteség hiába gyakori, társadalmi szinten képtelenek vagyunk kezelni. Az ilyen traumán átesett nőknek illik elhallgatni problémájukat, gyászuk érthetetlen, illegitim és tabu. Minden negyedik várandósság idő előtt megszakad. Hogy sirathatnánk valakit, akinek fejlődését szándékosan szakítottuk meg? Jankát elhagyta a társa, és arra kérte, abortálja magzatukat. Anikó terhességét az orvosok akarják megszakítani, Erika nem akart gyereket, vetélés után mégis úgy érzi magát, mint egy kiürült bádogdob. Cili és Rita habituális vetélők, Melinda az egészségügyben dolgozik. Feltűnik Janka nagymamája is, és a régmúlt idők. Hétköznapi emberek, akikkel szintén megtörtént, szembenézve a nehéz, de a szebb pillanatokkal is. Mert nem kizárólag sötét téma ez: az élet néha csak a halálon keresztül tud utat törni magának. Groteszk történet elszánt nőkről, a mögöttük felsejlő férfiakról, és a társadalmi éretlenségről, ami a jelenséget kezeli. Ironikus dalok, minimalista koreográfiák átmeneti anyák legnehezebb pillanatairól.