Hamupipőke történetét mindenki ismeri. A hősnő csodás átváltozása és felemelkedése igazi gyógyító, reményt adó mese, amelyet az ókorban meséltek először, és mesélik azóta is szerte a világon, számtalan változatban. A Budapest Bábszínház új előadása ezúttal a kosztümös filmekből jól ismert korba, a 19. századba helyezi a történetet. A ragyogó bálok, táncrendek, szigorú viselkedési szabályok korába. Az ipari forradalom, a természettudományos felfedezések, a világ körüli utazások korába. Egy világba, amelyben nincs még Instagram, mégis mindennél fontosabb a látszat. Egy világba, ahol a tudomány, a fizika is lehet igazi varázslat. Hamupipőkének, a mindig úton lévő hajóskapitány kamasz lányának mostohája szeretetlensége és mostohatestvérei bántásai mellett saját bizonytalanságával is meg kell küzdenie, hogy elindulhasson a felnőtté válás útján. Segítőtársai a korlátlan fantázia, a csillapíthatatlan tudásvágy, a kérlelhetetlen igazságérzet. Vajon sikerül-e megtalálja a saját útját? És mi történik, ha ezt az utat véletlenül épp egy, elrendezett jövője elől menekülő trónörökös keresztezi? Árnytervező: Kuthy Ágnes, Michac Gábor Szcenika: Torma Gábror Árnyjáték: Bánky Eszter, Juhász Ibolya, Karádi Borbála, Kemény István, Kovács Katalin, Rusz Judit
Nemes Nagy Ágnes felejthetetlen teremtményének, Bors néninek a 80. Születésnapját meg kell ünnepelni. A születésnapot Lackó, a Játékmester és Titilla, a hűséges macska szervezi meg. Dal, játék, nagyon sok meglepetés. És természetesen Bors néni, akit minden gyerek szeret. Reméljük, Te is. Ezúton küldjük a születésnapi meghívódat. Várunk, gyere!
Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező "műmesének" vagy egy naiv hőséneknek.
A gyermeki borzongás teljesen természetes dolog. A félelem mint sok más pozitív és negatív érzelem, egyszerűen az élethez tartozik. Tehát nem probléma, ha a gyerekek időnként bizonytalanok, bátortalanok. Ugyanakkor érdemes megmutatni nekik, mi az, amit le kell és le lehet győzni, és hogy a világ akkor teljes, ha ezekkel a félelmekkel együtt egyensúlyoznak benne.
A kényszeres evő, szeretetre méltó, negyvenes Maureen (Marjai Virág) nassol, hogy ne gondoljon bele a magányába, pizzákat rendel, mert szerinte a paradicsomszószban oldódik legjobban a bánat. De azért még ad egy utolsó esélyt a romantikának, amelyről már épp készül teljesen lemondani. Vakrandija lesz Joe-val (Hajdu Steve), aki esetlen, de kedves. Maureen humorral, olykor szarkasztikus megjegyzéseivel palástolja a külsejével kapcsolatos gátlásait, ezzel szemben Joe szinte veszélyesen nyíltan kimond mindent, ami csak eszébe jut. A randevújukat Maureen nővére, a szintén negyvenes Sheila (Dobó Kata) és férje, Kyle (Őze Áron) szervezték, akiknek szintén vannak saját problémáik: Sheila folyamatosan kozmetikushoz, szépészeti műtétekre jár, tökéletes szeretne lenni, mert attól tart, különben elveszíti a vonzó és ügyvédként sikeres Kyle-t, akit pedig hirtelen elfog a kapuzárási pánik nyugtalansága. Mind a négyen bizonytalanok, tökéletlenek, mind a négyen másképpen sebezhetők. Valójában mind a négyen csak szeretni akarnak. Mind a négyüknek szüksége van érzelmi beavatkozásokra, a kapcsolatok feltöltésére. Megérett az idő arra, hogy a ki nem mondott problémák a felszínre törjenek. Ők négyen centiről centire haladnak, hogy megküzdjenek a saját magányukkal, a saját függőségeikkel, a saját zavaraikkal. Jon Lonoff amerikai színházi ember. Játszik, ír, rendez. A Centiről centire című darabja bizonyítja, hogy a szerelem minden formában és méretben létezik. A New York-i kritikák azt írták róla: „Ez az a szellemes és komolyan vett vígjáték, amelyre minden évad vár.” Szerző: Jon Lonoff
Nagyoperett három felvonásban, magyar nyelven, angol és magyar felirattal. Orlovszkij herceg maszkabálján mindent összekuszál Doktor Denevér… Börtönre ítélt kikapós férjek, férjüket megcsalni kész feleségek, feltörekvő színésznőjelöltek rejtőznek a maszkok alatt. Végül a sok kalandnak és mókának börtönlátogatás lesz a vége, de csak itt kezdődik ám a kacagás! Ez a pezsgő hajtotta nagyoperett ifj. Johann Strauss főműve, és a hagyományhoz híven ez a mű a koronája a téli ünnepeknek. Mulassanak velünk és A denevérrel! Angol szöveg: Arthur Roger Crane
A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös előadása. ,Mindegy, hogyan, csak élni... Ha egy csirkének levágják a fejét, levágott fejjel szaladgál az udvaron. Mint a csirke. Nem bánom. Levágott fejjel, csak éljek. Elvtársak, nem akarok meghalni: sem magamért, sem ezekért itt, sem az osztályért, sem az emberiségért, sem a feleségemért. Amíg élek, a rokonaim, a szeretteim, a felebarátaim lehettek! De szemközt a halállal mi állhat közelebb hozzám, mint a saját kezem, a saját lábam, a saját hasam? Beleszerettem a hasamba, elvtársak!" Szereposztás: Balogh Miklós, Cséke Adrienn, Ferenci Attila, Fornosi D. Júlia, Gál Natália, Heczel Jázmin, Jakab Tamás e.h., Mónus Dóra, Orosz Ibolya, Polyák Anita e.h., Puskás Gergő, Séra Dani e.h., Sőtér István, Szilvási Szilárd, Vass MagdolnaHangfelvételről: Rácz József, Varga JózsefFordította: Dalos RimmaRendezte: Ifj. Vidnyánszky Attila
Nègy vèn totyakos groteszk keringője egy felvonásban – haláli vígjáték Az Illúziók négy öreg története. Akik “igen furcsán élték le az életüket”. Ivan Viripajev drámája két idős házaspárról szól. Arról, hogy hogyan szerették, vagy nem szerették egymást, vagy a másikat. Arról, hogy mennyire voltak őszinték. Vagy mennyire nem. Arról, hogy mi a legfontosabb, amire az ember halála előtt gondol, mi az amit feltétlenül el kell mondania, mielőtt méltó módon távozna e világból. És hogy akárhonnan is nézzük, ez az egész súlyosnak hitt élet csak egy nagyon furcsa játék. A Helytelenek Társulat bábelőadás formájában dolgozta fel a darabot, ezzel is hangsúlyt adva ennek a groteszk, furcsa kis "keringőnek", amit a négy öreg egymással lejt.
Az előadás Pányik Tamás, SZFE negyedéves színházrendező szakos hallgató vizsgája. “A legtöbbször pokol ez a hely, szűk kis tüzes pokol.” Ezt mondja Cliff, a dráma egyik szereplője, amikor Jimmyvel és Alisonnal közös életükrőlbeszél. Három fiatal, látszólag ereje teljében lévő ember, akik előtt még ott áll az egész élet,mégis a reményteli jövő képe helyett a pokoli jelen mutatkozik meg John Osborne drámájában.Mennyiben vagyunk felelősek másokért? Hogyan hatnak feldolgozatlan traumáink akapcsolatainkra? Milyen áldozatot vagyunk hajlandóak meghozni azért, akit szeretünk? Meddigmutogathatunk az idősebb generációra a nehézségeink miatt? Többek között ezeket a kérdéseket járja körbe Osborne a Dühöngő ifjúságban, és hiába játszódika dráma az ’50-es évek Angliájában, a hidegháború kezdeti éveiben, mindvégig azt érezni, hogya szövegben felvetett problémák nem megoldódtak, vagy lecserélődtek, hanem még aktuálisabbáváltak. Hangmérnök: Fazekas LászlóVilágítástervező: Pintér KrisztinaLátványtervező: Lonkai Lilla e.h.Kivitelező: Tóth KázmérRendezőasszisztens: Fazekas Flóra e.h.Zenei munkatárs: Gulyás Gergely e.h.Dramaturg: Czene-Polgár Donát e.h. Jimmy – Holló Patrik Albert e.h.Alison – Varga Anna Zsófia e.h.Helena – László Rebeka e.h.Cliff – Bangó Ernest e.h.Redfern ezredes – Rátóti Zoltán
Jobbá tehet-e minket a művészet? Helyes irányba terelheti-e a bűnösöket az, ami tökéletes? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott Woody Allen, amikor a koronavírus-járvány okozta lezárások idején otthonában új darab írásába kezdett. Egy gengszter és családja a történet főszereplői, meg egy lopott Raffaello-festmény, melyet egész Európa keres. Felbukkan egy dörzsölt orgazda, és a kép hamarosan ott díszeleg a maffiafőnök szobájának falán.... De mi történik ezután? Kire hogyan hat, hogy a világ egyik legszebb alkotásának tulajdonosa lett? Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
Az Extázis című előadás felfedezésre szólítja a nézőt. Egy konstruált miniuniverzumba invitál; egy színpadra sűrített, alternatív Budapest-labirintusba. A több szálon és több idősíkon futó multimédia-esemény egy csapat fiatal mindennapjait követi végig, akik arra az egyszerű kérdésre keresik a választ: hogyan lehetne jól vagy legalább jobban lenni. A zene, a tánc, a színház és a film formanyelvét használva áll össze az Extázis sajátos világa. Ebben a világban elmerülve minden néző a saját narratíváját rakhatja össze dialógusokból és képekből. Fenntartható-e a boldogság állapota? Ha igen, a közösségnek vagy az egyénnek van-e nagyobb szerepe benne? Hogyan látja Magyarország jövőjét az Y és a Z generáció? Ki lehet-e lépni a ciklikusan ismétlődő problémák örvényéből vagy csak egy mesterségesen létrehozott menedék segíthet a társadalmi rendszeren belül? eksztázis (gör. eksztaszisz, 'kilépés', lat. exstasis), elragadtatás, elrévülés, transz, a régi magyar nyelvben rüttetés, elrüttetés (röptetés): általános értelemben önkívületi állapot, melyben a tárgyi világgal való kapcsolatot meggyengíti vagy teljesen fölfüggeszti egy, az érzékekre, illetve a tudatra ható, természetes v. természetfölötti (isteni v. démoni) eredetű dolog.
A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Róbert Júlia Messze északon, egy távoli, világtól elzárt helyen játszódik a történet, melyet Csehov ihletett és a szó szoros értelemben vett rideg valóság formált kegyetlenül szórakoztatóvá.Aronsen művének középpontjában egy kusza szerelmi történet és a megállíthatatlan olvadás áll – kérdés, hogy kit melyik fenyeget jobban. A váratlan fordulatok, a tragikomikus helyzetek, a kitörő érzelmek és a végtelen tréfák lavinaként temetik maguk alá a szereplőket: nevetünk, de közben nem tudjuk, mit nehezebb elviselni: a hideget kint, vagy a másik embert odabent.Jonas Petter Aronsen norvég író különös, magával ragadó regénye most először kerül színpadra, a szerző engedélyével. Az ember, aki elvesztette az időt Jonas Petter Aronsen máig kiadatlan regénye, mely több változatban, de csak kéziratban, szerkesztetlen formában létezik. Bár a 2000-es évek elejétől részleteket közölt belőle egy norvég irodalmi lap, kevesen ismerik ezt a lebilincselő, csaknem ezer oldalas szövegfolyamot, melyet Csehov Platonovjának ihletésére írt a szerző. Aronsen maga úgy fogalmaz, hogy írása a pszichorealizmus, a mágikus abszurd és a költői thriller különös elegye, és előre elnézést kér majdani olvasóitól, mert regényében sok az ellentmondás, a váratlan csavar, a félbehagyott történetszál és az elfelejtett karakter. És ha mindez nem lenne elég, lábjegyzetek tömkelegén kell átrágnia magát az olvasónak, mire kibontakozik a regény középpontjában álló kusza szerelmi történet. Mégis ez a különös mű ellenállhatatlanul izgalmas és rendkívül szórakoztató, melyre egy Norvégiában élő magyar származású tanár figyelt fel, és ő juttatta el a kézirat egy másolatát Magyarországra is.A világon elsőként a budapesti Vígszínház készít Aronsen regényéből színpadi adaptációt, Bodó Viktor rendezésében. A bemutató 2024 decemberében lesz. A magyar színpadi változatot Kovács Krisztina és Róbert Júlia írják. Jonas Petter Aronsen 1972-ben született Bergenben. Fiatalkorában meteorológusnak készült, aztán rájött, hogy inkább írással szeretne foglalkozni, ezért félbehagyta a tanulmányait.Még fiatalon, az oslói Nemzeti Színházban látott egy Csehov előadást, ami annyira megérintette, hogy elkezdett mélyebben foglalkozni a szerzővel.Csehov ihletésére kezdte el írni Az ember, aki elvesztette az időt című regényét, melyből nagyon sok változatot készített, de tulajdonképpen soha nem fejezte be. Többek között azért sem, mert mentálisan belerokkant az írásba… Szerző: Jonas Petter Aronsen Zeneszerző: Klaus Von HeydenaberMultimédia tervező: Sánta Balázs Díszlettervező asszisztens: Garai GrétaJelmeztervező asszisztens: Bati Nikolett, Kovács AdriennNorvég konzulens: Csilla Ingebrigsten
Politikai kabaré. Mózes és Jézus találkoznak a Margitszigeten. Jézus azért jött Pestre, hogy megnézze mi lett a kereszténységgel, Mózes pedig arra kíváncsi, mit csináltunk a Tízparancsolattal, vajon eleget teszünk-e a mózesi törvényeknek. Közben ők ketten azon vitatkoznak, melyikük adott többet az emberiségnek.. Fontolgatják melyikük népszerűbb, melyiküket tiszteli jobban a mai világ. A vita eldöntését egy pesti újságíróra bíznák, aki viszonzásul tájékoztatja Mózest és Jézust, hogy mi újság a mai Magyarországon.
Az Art-Színtér és a Művészetek Völgye közös előadása. Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki viszont megveti a nőket, semmire sem tartja, irtózik mindegyiktől. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagokat is, és elindul az őrület.
Kevés olyan ikonikus figura van a színháztörténetben, mint III. Richárd. A sztereotípia: Richárd, a véreskezű zsarnok. De ki ez az ember valójában, és milyen az a közeg, amely engedi őt felemelkedni?
Akárcsak a nagy sikerű Függöny fel!-ben, a Ma este megbukunk előadásban is egy amatőr színtársulat kísérel meg bemutatni egy darabot - ezúttal egy klasszikus angol krimit - ám az este katasztrófába torkollik.
Improvizációs játék a Vígszínház színészeivel. 2022. októberében elindítják interaktív improvizációs-est sorozatukat. Minden hónapban egy rendhagyó estére játszani hívják közönségüket. Ezen kivételes alkalmak mindig a legkülönfélébb témákat járják körül, más-más színészekkel, a legkülönfélébb játékszabályok szerint, de mindenképpen nézőink aktív közreműködésével. "Vágjunk" bele együtt! Lesz, ami lesz!
Victor Hugo másfél évszázada született, hatalmas ívű, megrendítő regényének méltó zenés színpadi adaptációja Boublil és Schönberg világhírű szerzeménye, amelynek ma már szintén jelentős a múltja és világszerte óriási a sikere. A musicalt a londoni ősbemutatója óta eltelt négy évtizedben a világ 53 országában játszották, lefordították 22 nyelvre, és díjai között szerepel a Laurence Olivier-, Tony-, valamint a Grammy-díj is. Schönberg áradó, az emberi lélek legmélyebb regisztereit megérintő zenéje új minőséget ad a regényben feltáruló szenvedélynek, szabadságvágynak, fájdalomnak és emberszeretetnek. „Lélekre hangszerelve” kelti életre a 19. század forrongó, nyugtalan Franciaországának hányatott sorsú, emblematikus alakjait, az álmaiktól megfosztott, összetört életeket. Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók, összeesküvők és megalkuvók. De mindegyikükben ott él a remény a szellem és lélek felemelkedésében. Szavaik erejét Miklós Tibor kivételes szépségű fordítása adja. CAMERON MACKINTOSH különleges engedélye alapján új produkcióban bemutatja, BOUBLIL-SCHÖNBERG: LES MISÉRABLES - A NYOMORULTAK című musicaljét. ALAIN BOUBLIL ÉS CLAUDE-MICHEL SCHÖNBERG szerzeményét, VICTOR HUGO regénye alapján. Zene: CLAUDE-MICHEL SCHÖNBERG Dalszövegek: HERBERT KRETZMER Eredeti francia szöveg: ALAIN BOUBLIL és JEAN-MARC NATEL További anyagok: JAMES FENTON Színpadra alkalmazta: TREVOR NUNN és JOHN CAIRD Eredeti hangszerelés: JOHN CAMERON Új hangszerelés: CHRISTOPHER JAHNKE, STEPHEN METCALFE és STEPHEN BROOKER Az előadást a Music Theatre International (Europe) és a CAMERON MACKINTOSH LTD ügynökségekkel kötött különleges megállapodás tette lehetővé. Animáció: Vízvárdi András Hangmérnök: Farsang Áron, Miskolci Márton, Nagy Gergő, Póczak Bence, Tóth Zoltán Korrepetitor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Bóna Ilona, Drexler Vajk, Felszegi Dalma Szereplők: Kis Cosette: Csemer Olívia, Goitein Júlia, Pekár Jázmin Aisha Kis Eponine: Csemer Olívia/Palásti NóraEnsemble: Balázs Dávid, Balog Tímea, Bánsági Petronella, Braga Nikita, Cseke Brigitta, Eszlári Judit, Galbenisz Tomasz, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miskovics Róbert, Murvai Márton, Nagy Attila, Németh Gábor, Széphalmi Júlia, Vecsei LászlóTovábbá: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
A szerző színészként és rendezőként is jegyzi a darabot. A Játékszín színpadáról is ismert sztárok közreműködése mellett színházunkban még új művészek is debütálnak az előadásban. A mai magyar szórakoztató színpadi művek palettáján garantáltan új színfolt lesz majd ez a komédia. A Legénybúcsú helyszíne egy szálloda, ahova két jóbarát érkezik, egyikük azonban alaposan megkeveri a szálakat...