„Talpra magyar!” Kétszáz éve született nagy költőnk felhívását mintha szó szerint vette volna a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes: egész estés „tánc-szín-játékuk” - a műfajmegjelölés minden szavának súlya és jelentősége van - a poéta rövid, ám annál sűrűbb szövésű életének mindannyiunk számára ismerős és ritkán tárgyalt epizódjait egyaránt felidézi. Az életút a legjobb kezekbe került: népi gyökerek nélkül ez a költészet nem létezhetne. A jelszó tehát: Éljen Petőfi! Petőfi Sándor neve és a népi kultúra, a magyar népdal, a néptánc elválaszthatatlan egymástól. A nemzeti hagyományokra rácsodálkozó 19. századból nem tudunk mást megnevezni, aki Petőfiéhez hasonló erős hatást gyakorolt volna népi kultúránkra: kevesen tudják, hogy amit gyakran sok száz éves népdalnak hisznek, az valójában egy Petőfi-vers megzenésítése. A magyar mitológiával, legyen szó történelmi, irodalmi, népi hősökről vagy mondákról, régóta behatóan foglalkozik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes: a Petőfi-bicentenárium éve megfelelő alkalom a reformkori költőóriás életének és művének táncszínpadi megfogalmazására. Az együttest vezető Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa közös munkája látványos, színes táncképekkel, vidám és megható táncjelenetekkel idézi meg Petőfi útjának epizódjait. De nem csak azokat: a János vitéz dicső hősei, A helység kalapácsa mulatságos alakjai is feltűnnek, miközben a nagy versekből is kapunk egy csokorral. A gazdag látványvilággal készülő műsorban a Nemzeti Színház ifjú művésze, Herczegh Péter kelti életre a költő alakját. A költőét, aki Zsuráfszky Zoltán szavaival „mindig egy üstökös, egy géniusz marad, aki a forradalmiságával, a lelkével, a verseivel utat mutat.”
Ha azt mondjuk, „Oda vagyok magáért”, Küldök néked egy nápolyi dalt”, Van-e szerelmesebb vallomás”, már tudjuk is, hogy Fényes Szabolcsról van szó. A slágerek királya több mint 100 filmhez szerzett zenét, 700 dalt és 45 zenés játékot írt. Fényes Szabolcs zeneszerző születésének 110. évfordulóján a róla készült zenés játékkal tisztelegnek. Kállai István ötletei alapján összeállította: Masa Tamás és Gál Róbert. Közreműködik: Masa Anita, Masa Tamás, Szabó Endre, Neumark Zoltán Konferanszié: Gál Róbert
Igazi cirkuszi sztárparádé! Ritkán van együtt ennyi monte-carlói díjazott a Fővárosi Nagycirkusz porondján! A körülöttünk lévő világ forradalmi változásokon megy keresztül. Klasszikus értékeink, hagyományaink, szokásaink és minden örökségünk megkérdőjeleződni látszik. Félelemmel vagy örömmel, érdeklődve vagy távolságtartással nézzük a technológia és a digitalizáció mindenhová beszivárgó megoldásait: a mesterséges intelligencia mindenre azonnali választ kínáló csetablakait, az egyre okosabb számítógépeket és robotokat. Milyen lesz a jövőnk? Komfortos vagy ijesztő? És milyen lesz a jövő embere? A gépek kreatív társaivá vagy passzív kiszolgálóivá válunk?Ezek a látványos és gyors változások a cirkusz világát sem hagyják érintetlenül, a cirkuszi szakma és az artistaművészek is folyamatosan vitatkoznak egymással a múlt szerepéről, a jelen kihívásairól és a jövő lehetőségeiről. Izgalmas párbeszédek résztvevői lehetünk és még izgalmasabb műsorokat láthatunk világszerte. Ezt az átmenetet: régi és új, klasszikus és digitális találkozását mutatja be a Kristóf Krisztián Hortobágyi Károly-díjas artistaművész által a Fővárosi Nagycirkusz porondjára álmodott Cirkuszherceg – Egy bohóc kalandjai a jövővel című 2025-ös tavaszi műsorunk.A Cirkuszhercegben egy különös cirkusziskolába csöppenünk, amelyben a tanárnő, Demjén Natália arra keresi a választ, hogy ebben a – lassan – számítógépek által vezérelt világunkban mit jelent az a szó: cirkusz? Vajon érezzük-e, értjük-e még igazi varázsát, vagy azonnal a számítógép (AI) segítségével keressük a választ? Ekkor jelenik meg a porondon a bohóc, aki tudná az őszinte, szívből jövő választ… ha a tanárnő figyelne rá.Műsorunkban sokszoros fesztiválgyőztes artisták lépnek fel! Látható lesz a – korábban említett – 2020-as Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Ezüst Bohóc-díjas Henry Ayala bohóc és magasdrót csoportja, a 2024-es wiesbadeni győztes Vladyslava Naraieva handstandon, a latinai Italian Talent Cirkuszfesztiválon aranyérmes Onyshchenko Dmytro gurtni száma és a 2024-es Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Bronz Bohóc-díjas Extreme Lights tánccsoport. Mellettük olyan magyar artistaművészek lépnek porondra, mint a bokasérüléséből sikeresen meggyógyult, számos nemzetközi fesztiválon győztes és Hortobágyi Károly-díjas Simet László és csoportjának Asztronauták című szemafor-száma; a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Arany és Ezüst Bohóc-díjas és Hortobágyi Károly-díjas cirkuszművész, Richter Flórián és lánya, a Guinness-rekorder Richter Angelina két lovas számmal; Szabó Réka egy humoros gyorsöltözőszámmal, és slackline produkciójával Csepregi Lilla, a Baross Imre Artistaképző növendéke. És lesz egy igazi különlegesség is! A világon először a Fővárosi Nagycirkusz porondján: Kriz Orsolya nyolcszoros országos Dog Dancing bajnok és elképesztő tánctechnikájú kutyája!Mit tartogat számunkra a jövő? Hogyan egészíti ki egymást a klasszikus cirkuszi hagyomány és a modern technológia számos újdonsága? Mindez megtudhatjuk a Fővárosi Nagycirkusz Cirkuszherceg című, 2025-ös tavaszi műsorából.
„A becsűletes kínoztatik, megostoroztatik, kipörkölik szemeit, s midőn minden kitelhető csapást kiállt, akkor törik kerékbe.” – A Bánk bán zseniális alkotás, a leginkább színpadra írt mű nagy klasszikusaink – Csongor és Tünde és Az ember tragédiája – közül. Ahogyan Shakespeare, Katona sem csak filozofál. A nézőből együttérzést, azonosulást, szeretetet, megvetést és gyűlöletet kiváltó szereplők sokaságát vonultatja fel. Ma is érvényes, magával ragadó, zsigerileg átélhető, végsőkig feszített konfliktusokból építi fel a drámai kompozíciót – mondja Vidnyánszky Attila rendező. – Katona nagyon személyessé tudta tenni mindazt, ahogyan az egyes ember a történelemben cselekszik vagy sodródik, ahogyan változtatni akar, és ahogyan ez a történelem, a sors a maga igazságát képviselő embert felőröli, megsemmisíti, de fel is emelheti. – Évezredes Kelet és Nyugat közé szorultságunk, köztes létünk életérzése, történelmi konfliktusaink örök ismétlődése, meg nem értettségünk és kibékíthetetlenségünk a világgal – sorjáznak a bennünket máig foglalkoztató kérdések, amiket a Bánk bán sorra felvet. De Katona nem válik didaktikussá, hanem a szerelem, a hűség, a csábítás, az árulás, a hazaszeretet, a hatalom, a politika megannyi szálából alkotott megrendítő történetet – fogalmaz Vidnyánszky Attila, aki a 2002-es és a 2017-es verzió (és az Erkel-opera többszöri színrevitele után) után újra megrendezi a Bánk bánt a Nemzetiben. – A 2017-es verziót a pandémia miatt nem tudtuk sem játszani, sem felújítani, ezért is döntöttem úgy, új előadást készítünk új gondolatokkal, ezúttal fiatalokkal. Amikor 2002-ben foglalkoztam a művel, az az érzet munkált bennem, hogy a világ változóban van. A világ pedig mostanra – gyökeresen és visszavonhatatlanul – megváltozott. És nekünk, magyaroknak megint újra kell gondolnunk a bennünket ezer éve feszítő kérdéseinket megosztottságról, széthúzásról, gyűlöletről, amit nemzedékek nemzedékekre örökítenek. Mi is történik most a világban? Velünk? Kinek az érdekét szolgálja mindez? Hogyan viszonyulhatnak az utánunk jövők, a fiatalok elődeik újra és újra teremtődő konfliktusaihoz? Magyar urak: Gémesi Zoltán, Hajdú Ádám, Hornyák István, Latabár Öcsi, Varga Péter, Palyov Attila, Taba Csaba. Meráni hölgyek: Bodor-Jó Renáta, Gulyás Anna Bánk bán kisfia: Hegedűs Donát Gertrudis gyermekei: Bognár Heléna, Kalmár Gergő, Menyhárt Boglárka, Szentkereszty Csongor.
L. Frank Baum több, mint százhúsz éve született meséje generációk sokaságát bűvölte már el. A zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a nagy varázsló. Fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte bátorságból, észből és emberi szívekből. Varázshatalma akkora, hogy Dorka is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna vissza Kansasba. A darab a Kolibri Színház immár harminc éves hagyományainak megfelelő új köntösben kerül a kisiskolás nézők elé, Gothár Péter rendezésében. Valamint a a KIMI-Kolibri Stúdió növendékei: Bognár Gábor, Hankószki Fanni, Herczeg Réka, Kiss Dorina, Lőrincz Lotti, Mónus Szonja, Nagy Bálint, Szilágyi Barnabás Zenészek: Jászberényi Lilian, Kecskeméti Gábor, Bágyi Balázs/Bordás Zoltán, Ablonczy Keve/Németh Attila, Tóth Tamás/Kaboldy András
Talán mindenki életében eljön az a pont, amikor legszívesebben visszaköltözne a gyerekszobájába és végignézné élete legfontosabb döntéseit. Az előadás főszereplője, a kisgyerekes, képzőművész Vera arra keresi a választ, hogy miért úgy történtek vele a dolgok, ahogy. Az előadás egy válás története, de annál még sokkal több. Szó van benne elnémulásról és szembenézésről, emlékekről, lazaságról, hóhullásról és kánikuláról, de legfőképpen az önmagunkhoz való hazatalálásról.Halász Rita Mély levegő c. regényével 2021-ben elnyerte a Margó-díjat és felkerült a Libri Irodalmi Díj 10-es listájára is. Pálos Hanna színész, a budapesti Katona József Színház tagja jelentős szerepek nagyszínpadi megformálása után most egy sokkal intimebb és személyesebb produkcióban látható. Nagybőgőn közreműködik: Csizmás András
A Mentőcsónak a SZOCIOPOLY-val a társasjátékot és a drámát ötvöző interaktív színházi társasjáték műfaját teremtette meg.A darab a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életéről szól. A családok jövedelemre csak segélyekből, alkalmi vagy feketemunkából számíthatnak - ezekből a forrásokból kell valahogyan megélni játékosainknak. A játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy-két órára és a saját bőrén fogja érezni a kirekesztődés szorítását. A játék érzelmi energiáját használjuk arra, hogy a résztvevők átélhessék a munka, pénz és erőforrások nélküli mindennapi túlélés feszültségeit.A falu lakói - akiket a nézők személyesítenek meg - döntéseket hozhatnak. Akarnak-e feketén dolgozni, befizetik-e a villanyszámlát, fordulnak-e uzsoráshoz kölcsönért? Ha egy játékos szembesül azzal, hogy milyen alternatívák közül választhat az, aki szegény, hogy mire is elég a segély vagy a családi pótlék, akkor van esélyünk arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritás irányába forduljon.A 10-15 nézőből álló csapatoknak (akik 4 tagú családokat - szülők és 2 gyermek - képviselnek) egy hónapig kell megélniük ezekből a forrásokból. A hónap napjait jelző táblán haladnak, miközben színészek mutatják be rövid jelenetek keretében a falu nevezetesebb lakóit: az uzsorást, a rendőrt, a polgármestert, akik közvetlenül meg is szólítják a nézőket. A nézőknek döntéseket kell hozniuk kiadásaikról és bevételeikről, de természetesen - akárcsak az életben -, a véletlen is befolyásoló tényezővé válik olykor...A SZOCIOPOLY a Mentőcsónak és a Gyerekesély Egyesület közös produkciójaként jött létre 2014-ben, Fábián Gábor rendezésében. A SZOCIOPOLY-t már több mint 50 alkalommal játszottuk, az előadások nagyjából felét tartottuk felnőtt közönségnek, emellett 17-18 éves diákok számára is bemutatjuk tantermi színházi formában.Ebben a faluban nemcsak az idő sűrítmény, de a fordulatok is drámaiak: ezért színház, hogy sűrítmény legyen és drámai. (Tompa Andrea, Magyar Narancs)Ez nagyszerű kitalálás. Úgy is, mint társasjáték és úgy is, mint színházi "valóságshow". Mindenkinek csak ajánlani tudom. (Stuber Andrea, színikritikus)Ha tehetném, mindenkinek kötelezővé tenném a Szociopolyt. (Tóth Judit, Nők Lapja Café)A mindennapi élethelyzetekről, kiszolgáltatottságunkról, megalázottságunkról a profi színészek gondoskodtak, valósághű, bénító zsenialitással. Mindannyian megváltoztunk kicsit. (Rácz I. Péter, Vasárnapi Hírek)
Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös előadása. ,Mindegy, hogyan, csak élni... Ha egy csirkének levágják a fejét, levágott fejjel szaladgál az udvaron. Mint a csirke. Nem bánom. Levágott fejjel, csak éljek. Elvtársak, nem akarok meghalni: sem magamért, sem ezekért itt, sem az osztályért, sem az emberiségért, sem a feleségemért. Amíg élek, a rokonaim, a szeretteim, a felebarátaim lehettek! De szemközt a halállal mi állhat közelebb hozzám, mint a saját kezem, a saját lábam, a saját hasam? Beleszerettem a hasamba, elvtársak!" Szereposztás: Balogh Miklós, Cséke Adrienn, Ferenci Attila, Fornosi D. Júlia, Gál Natália, Heczel Jázmin, Jakab Tamás e.h., Mónus Dóra, Orosz Ibolya, Polyák Anita e.h., Puskás Gergő, Séra Dani e.h., Sőtér István, Szilvási Szilárd, Vass MagdolnaHangfelvételről: Rácz József, Varga JózsefFordította: Dalos RimmaRendezte: Ifj. Vidnyánszky Attila
Milyen volt a szerelem száz éve és milyen most? Milyen volt a (köz)élet a két világháború között és milyen most? Miben hittek, mitől féltek, mire vágytak ebben az országban akkor, és miben hiszünk, mitől félünk, mire vágyunk most? Döbbenetes egyezések és különbözőségek mentén elevenítjük fel Szép Ernő fanyar humorú szerelmi történetét egy képzeletbeli lokál színpadán. Szép Ernő után szabadon írta: Tasnádi István
"Februárban mutatja be a Nézőművészeti Kft. új, Súlyos című tantermi előadását Soltész Bözsével és Szőke Abigéllel. 6 évvel ezelőtt a 7 nap volt az első közös tantermi projektünk, ami azóta is nagy sikerrel fut a sulikban, így nem is volt kérdés, hogy helyet adunk ennek az új ifjúsági színházi projetnek…" A darab az evés- és testképzavar problémáját járja körbe, azonban a története nem „csak és kizárólag” erről szól, sokkal inkább egy „átlagos és mindennapi” családi története. Így az evészavar mellett rengeteg más téma is “terítékre” kerül: önbizalomhiány, önfegyelem, kitartás. Képet kaphatunk arról, mennyire mélyre nyúlnak az evészavaros problémák gyökerei és milyen nehéz és sok erőfeszítést igényel a betegségből való szabadulás. Súlyos téma, könnyed próbafolyamat két csodálatos színésznővel!
Vecsei H. Miklós József Attila-estjeMit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. "József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte" - írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit - nem messze a rakodópart alsó kövétől.A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.
A nagy sikerű A hosszú élet titka alkotóinak új bemutatója ismét az izgalmas és sokszínű novellaszínházi műfajban születik. Kapuzárási pánik című előadásban ismét négy színész bravúros átlényegüléseivel elevenítenek meg 14 különálló, mégis tartalmi és hangulati egységet képező történetet, amelyek újra itt és most, azaz Magyarországon és napjainkban játszódnak. A jelenetek az elmagányosodásról, a kapcsolódásaink nehézségeiről és a kisember megfelelési kényszeréről mesélnek sok humorral, groteszkkel, abszurddal és váratlan, meglepő fordulatokkal. Miről tesz bejelentést az életközepi válsággal küzdő férj a feleségének? Milyen titokra derít fényt egy padlásra rejtett, megsárgult családi fénykép? Miként alakul a romantikusnak ígérkező vacsora, amin az étel mellett súlyos traumák is az asztalra kerülnek. Mit tesz a férfi, aki saját nevét húzza ki a vállalati karácsony előtt? És hogyan lesz vége a baráti társaságból verbuválódó könyvklub szépen induló történetének? Zenei közreműködő: Bartek Zsolt basszusklarinét
Andrew Lloyd Webber csodálatos műve a Biblia legszebb, drámai fordulatokban leggazdagabb történetén, a József legendán, illetve Thomas Mann tetralógiáján alapul.
Jenny biztos benne, hogy új házukban minden éjjel 2 óra 22 perckor kísértet jár, de asztrofizikus férje, Sam hallani sem akar erről. Így csúnya veszekedésbe torkollik a szülés utáni első vendégség, ahol a férfi pszichológus barátnője Lauren és új párja Ben a meghívottak. Vajon tényleg léteznek szellemek? Hiedelmek és tudomány ütközik, de van valami ijesztő a levegőben és egyre furcsább dolgok történnek! Jenny azt követeli, maradjanak ébren 2:22-ig, hogy kiderüljön az igazság... Danny Robins misztikus thrillere a londoni West Endről érkezik hozzánk. A 2:22 csodálatos mese, döbbenetes csattanóval, adrenalinnal teli este, ahol titkokra derül fény és szellemekkel lehet (vagy nem lehet) találkozni. Történet a mindent legyőző szeretetvágyról Martinovics Dorina, Ágoston Kati, Lengyel Tamás és Mészáros András előadásában, Puskás Tamás rendezésében.
A szerző színészként és rendezőként is jegyzi a darabot. A Játékszín színpadáról is ismert sztárok közreműködése mellett színházunkban még új művészek is debütálnak az előadásban. A mai magyar szórakoztató színpadi művek palettáján garantáltan új színfolt lesz majd ez a komédia. A Legénybúcsú helyszíne egy szálloda, ahova két jóbarát érkezik, egyikük azonban alaposan megkeveri a szálakat...
A Nyári Mozi Színházi Közösség Imago Sonus című előadása a tánc, a képzőművészet és a zene ötvözete. Olyan, mint egy dobozból épp csak kiöntött kirakós, amiből a gyermeki képzelet valós időben alkot végtelenül összetett kompozíciót. Minden egyes játékalkalommal más képzőművészt kérünk fel a játék során létrejövő festmény megalkotására, akinek munkájára azonnal reagálnak az előadók. Domináns hangulataiknak, az ecsetvonások ritmusának, továbbá a színek és formák közvetlen megtapasztalásának hála mindannyiszor más történet bontakozik ki a nézők szeme előtt.A Bethlen Téri Színházban Sárkány Balázs szobrászművész csodás univerzumának kivetüléseivel folytat majd párbeszédet Bolcsó Bálint (élő elektronika), Márkos Albert (cselló), és a két táncos, Varga Heni és Döbrei Dénes. A társulatról:A Nyári Mozi Színházi Közösség civilek által létrehozott nonprofit szervezet, mely 2001-ben alakult formális egyesületté azzal a célkitűzéssel, hogy állandó tagjai és a hozzájuk kapcsolódó művészek közösen hozhassanak létre különféle műfajú alkotásokat a kortárs színház (főként a mozgás- és táncszínház) és a film területén. Munkáik középpontjában mindig az ember és annak teste, valamint a létezés közösségi mivolta áll. Egyedülálló és hiánypótló tevékenységük a régióban sokrétű, interkulturális kapcsolatokon alapuló alkotóközösséget hozott létre az elmúlt évek során, mely az egyéni művészi kiteljesedésen túl egy nyitottabban és szabadabban gondolkodó, európai szellemiségű társadalom megteremtéséhez is hozzájárul.A Közösség tagjai szabadúszó táncosok, színészek, valamint a vajdasági kőszínházak színészei. A tánc, a színház, a zene, a cirkusz, a képzőművészet és irodalom fúziójával kísérleteznek. Minden előadásuk hosszas kísérletezés során jön létre az alkotók közös és szabad kreatív munkájának eredményeképpen. Munkájuk során a meglévő színházi konvenciókat igyekeznek felülvizsgálni. Színpaduk, játékterük határait olykor egy egész város területére is kiterjesztik. 1987-es megalakulásuk óta több mint 50 előadást hoztak létre, s ezeket Európa számos városában bemutatták.
A LÁ(J)V Sztori szórakoztató és megható előadás, mely az improvizációs színház eszközeivel mesél minden este másképpen. A LÁ(J)V Sztori mindannyiunk életéből merítő, nagy ivű színházi előadás 4 imprószínész lehengerlő játékával. Vérbeli szerelmi történet a színpadon - megismerkedés, szerelmi dráma, szakítás, újraegyesülés... örökzöld téma innovatív kivitelben. A LÁ(J)V Sztori szórakoztató és megható előadás, mely az improvizációs színház eszközeivel mesél minden este másképpen. Különböző stílusú, hangulatú rövid jeleneteken keresztül áll össze végül egy különleges szerelem sosem látott története. Játsszák: Bán-Horváth Veronika, Bernát Imola Tímea, Borbás Gergő, Gragus László, Janó Anna, Szintai-Molnár Péter, Szőke Gábor, Varju Nándor, Vízkelety Borbála.