A kufli: nem is kifli, nem is kukac, nem is bab, de nem is kavics. Egy kufli sok mindenre hasonlít, és közben semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az! Színes, mint egy nyalóka, pedig nem ehető! Van kicsi, és van nagy. Van kövér, és van sovány. A kufli egyszóval: kufli. A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház legújabb bemutatójához Dániel András különleges hangvételű kufli-meséiből válogattak össze egy kupacnyit. Megtudhatjuk például, hogyan találnak otthonra a kuflik, név szerint Titusz, Fityirc, Pofánka, Zödön, Bélabá, Valér és Hilda az Elhagyatott Réten; hogyan is néz ki a kufliknál a Bújócskázás Világnapja; milyen különleges tulajdonsággal bír a Tokafa odúja, és hogy a Puffpuding nagyon finom, ellenben rendkívül veszélyes. Továbbá az is kiderül, hogy nem elég megszerezni az otthont, de meg is kell tartani, és hogy a kuflik nem csak a kufliságban, de a zenélésben is jeleskednek. Az előadás során a kufli-mesékből jól ismert Lábascsiga és Varázsgomba kalauzolnak minket végig Dániel András különleges világú és humorú kufli-univerzumán. Az Egy kupac kufli szórakozás az egész családnak, a legkisebbektől egészen a legnagyobbakig, sok-sok kalanddal, és a Lóci játszik zenekarból ismert Csorba Lóránt játékos, táncba hívó zenéjével.
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
1348-ban, egy világjárvány idején tíz fiatal vidékre menekül a pestis elől. Bezárkóznak, várnak, és történeteket mesélnek, hogy elüssék az időt. Ez Boccaccio Dekameronjának alaphelyzete. 2023-ban egy világjárvány idején, egy háború és egy válság árnyékában mindannyian ismerjük ezt az állapotot... Tíz kortárs magyar író (Fábián Péter, Gimesi Dóra, Háy János, Jászberényi Sándor, O. Horváth Sári, Parti Nagy Lajos, Székely Csaba, Szikszai Rémusz, Tasnádi István, Závada Péter) tíz története elevenedik meg a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán. Szórakoztató és megrendítő, elborzasztó és gyönyörködtető történetek, amelyek talán lenyomatot adhatnak majd a korról, amelyben születtek. Történetek, amelyeket érdemes továbbmesélni. Ha lesz még kinek.
A Csongor és Tünde nem pusztán dramatizált népmese, hőse nemcsak szerelmesét, a maga boldogságát, de az emberekét is keresi. A hármas út vidéke az emberiség fóruma.
Nézni és látni vajon ugyanazt jelenti? Láthat-e az, akinek nincs szeme, lehet-e vak, akinek van? Hogyan ragadhatjuk meg a látszat mögött rejtőző valódit, lényegeset? Fontos kérdései voltak ezek Jacques Lusseyran vak írónak a XX. században, és fontos kérdései a Baltazár Színház és az Artus együttműködéséből létrejött előadásának is, amelyet a francia író élete és két regénye inspirált. Az IDEJE VAN A FÉNYNEK c. előadást a két társulat vezetője, Elek Dóra és Goda Gábor közösen rendezte. A produkció valós történet alapján készült, a főszerepet Klabacsek Dániel, vak színész játssza. Író: JACQUES LUSSEYRAN Smink, haj: Nagy Réka
Térey János regénye alapján színpadra alkalmazta Bíró Bence és Dömötör András. Csáky Alex a budapesti Füst Milán Színház ifjú titánja, fiatal kora ellenére nemzedékének egyik vezető színésze. Versengenek érte a rendezők, rajong érte a közönség, ostromolják a nők. Alex pedig harapja az életet, a szerepeket, a sikereket. Ő Hamlet a színpadon és Botond a Káli holtak című zombiapokalipszis sorozat főszereplője. Egyre magasabbra szalad, a csúcson beleszédül az őt figyelő mélységbe, a zsigeri otthontalanságba. Gyerekkorában elhunyt Nagyapja hangját hallja meg, és beburkolózik a Káli-élménybe. A Káli-medencét övező kúpokat, a tágas és tiszta égboltot kémleli, szinte arcát karcolják a csillagok. Elemi és mélységes nyugalom árad szét a testében, egy pillanatra eggyé válik a Föld-anyával és szerelmesen öleli Hegyestűt, a szent hegyet. De ha a kettémetszett vulkán ennyire szent, akkor miért hiányzik a belseje, miért hagyták így kibelezni?
Opera három felvonásban, angol nyelven, magyar és angol felirattal. Ki ne ismerné a Summertime, az I Got Plenty O’ Nuttin’ vagy az It Ain’t Necessarily So kezdetű slágereket? Sokan nem tudják azonban, hogy ezek nem csupán régi jazzdalok, hanem az egyik leghíresebb amerikai opera, az 1935-ös Porgy és Bess® legnépszerűbb részletei. George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, valamint Ira Gershwin története a dél-karolinai Charleston egyik fekete közösségének vidámsággal, imádsággal, munkával és erőszakkal teli életét mutatja be egy kripli koldus és egy kábítószerfüggő nő különös szerelmén keresztül. Az Opera 2018-ban bemutatott, Almási-Tóth András rendezte produkciója (díszlettervező: Sebastian Hannak, jelmeztervező: Lisztopád Krisztina, koreográfus: Barta Dóra) egy kényszerből kialakult helyen játszódik, ahol természeti katasztrófa vagy politikai üldöztetés következtében otthonukat vesztett emberek laknak. Ehhez az ideiglenes élettérhez nincs sok kötődésük, elvágyódnak onnan az ígéret földjére. A címszerepeket Bakonyi Marcell és Sáfár Orsolya alakítja, a további főbb szerepekben László Boldizsár, Szegedi Csaba, Haja Zsolt és Fodor Beatrix látható. Az előadásban közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Dénes István vezényli. Írta: George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, és Ira Gershwin Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett
Egy átmulatott éjszaka végén George és Martha lakásába beállít egy fiatal pár, Nick és Honey. A házigazdák szellemes tréfákkal kezdik a társalgást, ám csakhamar közös életük pokoli titkait kezdik el kifecsegni.
Az előadás Pányik Tamás, SZFE negyedéves színházrendező szakos hallgató vizsgája. “A legtöbbször pokol ez a hely, szűk kis tüzes pokol.” Ezt mondja Cliff, a dráma egyik szereplője, amikor Jimmyvel és Alisonnal közös életükrőlbeszél. Három fiatal, látszólag ereje teljében lévő ember, akik előtt még ott áll az egész élet,mégis a reményteli jövő képe helyett a pokoli jelen mutatkozik meg John Osborne drámájában.Mennyiben vagyunk felelősek másokért? Hogyan hatnak feldolgozatlan traumáink akapcsolatainkra? Milyen áldozatot vagyunk hajlandóak meghozni azért, akit szeretünk? Meddigmutogathatunk az idősebb generációra a nehézségeink miatt? Többek között ezeket a kérdéseket járja körbe Osborne a Dühöngő ifjúságban, és hiába játszódika dráma az ’50-es évek Angliájában, a hidegháború kezdeti éveiben, mindvégig azt érezni, hogya szövegben felvetett problémák nem megoldódtak, vagy lecserélődtek, hanem még aktuálisabbáváltak. Hangmérnök: Fazekas LászlóVilágítástervező: Pintér KrisztinaLátványtervező: Lonkai Lilla e.h.Kivitelező: Tóth KázmérRendezőasszisztens: Fazekas Flóra e.h.Zenei munkatárs: Gulyás Gergely e.h.Dramaturg: Czene-Polgár Donát e.h. Jimmy – Holló Patrik Albert e.h.Alison – Varga Anna Zsófia e.h.Helena – László Rebeka e.h.Cliff – Bangó Ernest e.h.Redfern ezredes – Rátóti Zoltán
Mitől halhatatlan egy mű? Talán attól, hogy túlmutat a földi, profán dolgokon, és egyetemessé válik. A Hamlet ilyen mű: az idő és tér fizikai fogalmai mellette idézőjelbe kerülnek. Shakespeare halhatatlan remekműve kozmikus kérdésekkel foglalkozik, mint az élet és halál dilemmái, az ember értéke, és az örök kérdés: „miért vagyunk itt a Földön?”. A Hamlet nem adja alább a legfontosabb társadalmi, erkölcsi, emberi és isteni kérdéseknél – ezekre koncentrál. Azonban ami igazán fantasztikussá teszi, hogy mindezeket egy kalandos, izgalmas, helyenként abszurd, mégis mindig meglepetésekkel teli történet keretében tárgyalja. Ez a darab nem csupán a drámatörténet egyik legmélyebb vallomása az emberi természetről, hanem egy vérbeli krimitörténet is. A címszereplő gyilkost keres, és az egész történet köré épül a kérdés: meg tudja-e őrizni az ember az ártatlanságát, ha ennyire közel kerül a fertőhöz, az elemi bűnhöz? Shakespeare nélkül talán Dosztojevszkijt, Tolsztojt, Victor Hugót, Ibsent és a fél világirodalmat is másképp olvasnánk. A Hamlet nemcsak a világirodalom, hanem az emberi lélek örök mélységeit kutató mű is, amely generációk óta újra és újra elbűvöli a közönséget. Vívás: Gyöngyösi Máté, Kovács Géza Zenészek: Harmath Viktória, Eszenszky Gergely, Z. kovács Gábor, Papp Domonkos Színészek: Bohus Andrea, Hrisafis Gábor
Egy vagyonos üzletember hirdetést ad fel: néhai üzlettársa fiát keresi, szeretné tisztességesen, rengeteg pénzzel megjutalmazni. Billy bejelentkezik, mint jogos örökös, azonban rá kell jönnie, hogy személyazonosságát nehezebb bizonyítani, mint hitte. Mert egyre több „Billy” érkezik a hirdetésre…
„Az Úristen szól rajtam keresztül,mert az Úr mindig azokon keresztül szól a világhoz,akik részegek.” Szép lányok, fesztiváligazgató, prostituált, multis menedzserek, bankigazgatók, megcsalt férjek és feleségek, és mind, az első jelenettől az utolsóig nagyon részegek. Szélsőséges állapotban szélsőséges helyzetekbe kerülnek. Megkérdőjeleződnek azok az alapértékek, amik szerint próbálnak élni a hétköznapokban, és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amiket régen nem tettek fel maguknak. Tudok szeretni? Miért élek? Hogyan ne hazudjak? Van élet a halál után? Mitől félek? Miért félek mitől? Miért mondják, hogy egy macska ölte meg az anyámat? Anyám él! Bonyolítja a helyzetet, hogy ezek a részeg emberek nem értenek egyet a feltett kérdésekre adott válaszokban, ezért sokat vitatkoznak. Ez néha nagyon szórakoztató, néha megható, és néha arra késztet, hogy mi is elgondolkodjunk, hogy is van ez. Meg hogy mi az az ez, ami hogy is van. Ivan Viripajev kortárs drámaíró és rendező az orosz Új Dráma és az Oxigén művészeti mozgalom elindítója, aki a nyers valóságot írja meg költői nyelven, ismerős figurákat humorban gazdag helyzetekbe helyezve. A Részegek az egyik legnépszerűbb műve, amit számos nyelvre lefordítottak és játszanak Európában és szerte a világon.
Egy szegény takarítónő eladja születendő ikrei közül az egyiket gyermektelen, jómódú főnökasszonyának, szebb jövőt álmodva neki. Lehetnek-e a fiúk később barátok, ha egyikük proli családban nő fel, ahol szegénység és bűnözés szaga van még a gyerekjátékoknak is, másikuk pedig magániskolába, egyetemre jár? Mi esik nagyobb lattal sorsunk alakulásában: felnevelőink társadalmi helyzete, vagy természetes tehetségünk? Maradhat-e büntetés nélkül a bűn, ha jó szándékú volt az indíték? Létezik-e igazság egy olyan világban, ahol a pénztárca az úr? Lélekbe markoló, fájdalmas történet, és kétségbeesetten lázadó sikoly – mai világunk igazságtalanságai ellen. A londoni premier évében, 1983-ban elnyerte a legjobb új musicalnek járó Laurence Olivier-díjat. Ezzel vette kezdetét a darab 24 évig tartó töretlen sikere: a Vértestvérek a West End történetének harmadik leghosszabb ideig futó musicalje. A neves brit szerző, Willy Russell zenés művét a József Attila Színház Nagyszínpadán láthatja a közönség, Lengyel Ferenc rendezésében. Testvérek, barátok: Kékesi Diána, Kucskár Kamilla e.h., Veres Dóra, Vianello Julia, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Horváth Barnabás e.h., Jakab Roland Zenekar: Seres Tamás (hegedű), Dávid József/Németh Attila (klarinét/szaxofon), Sonkovits Lóránd/Tulkán Péter (trombita), Antoni Arnold (gitár), Kőszegi Péter/Pál Gábor (basszusgitár), Irmalós Gábor (ütő)
Egy lakásfelújítás – mint tudjuk – maga a rémálom. A nem várt bonyodalmak, véget nem érő huzavonák sora idegőrlő, és gyakran semmi nem úgy alakul, ahogy az ember reméli. A lakásfelújítás mindig áldozatokkal jár – még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy már tényleg napokon belül elkészülnek a mesteremberek, és a középkorú házaspár végre boldogan élhet álmai otthonában. De váratlanul titokzatos dolgok történnek: építőanyagok, falak, lépcsők tűnnek el, és ez még csak a kezdet…A népszerű skandináv drámaíró, a dán Line Knutzon egyszerre végtelenül szórakoztató és rettenetes helyzetekkel teli darabja az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kortárs vígjátéka.
Karinthy Frigyes klasszikus kabarétréfája a szabadalmi ügyek hivatalában játszódik. Az államtitkár folyton kidobatja a zseniális feltalálót Géniuszt és végképp felesleges és ostoba találmányoknak adja támogatását. Géniusz megelégeli a méltatlan bánásmódot és megalkotja a bűvös széket amelyet egyenesen az államtitkár irodájába visz. Nincs is semmi baj, amíg valaki bel nem ül… Az igazán felhőtlen szórakozást kínáló előadás, csodálatos művészeket vonultat fel, akik virtuóz alakításokkal bűvölik el közönségünk szívét, hogy a nézőtéren mindegyik hely, bűvös szék legyen. Rendezőasszisztens: Tóth Zsófia, Szakál Miklós
Kulka János megjelenítésében. Az előadás hanganyaga a PARLANDO STUDIO 2006. évben megjelent hangoskönyve alapján készült Havas hegyek között egy férfi mozdul a szállodai szobában. A karmester megszokott rutinnal készülődik az esti koncertre. Múlnak a percek, türelmesen várja a taxit. Az idő egyre lassabban telik, s nem jön érte senki. A korábban megnyugtató, otthonos egyedüllét egyre idegenebbé válik számára - valami megváltozott. Kulka János 2006-ban hangoskönyvben mondta fel Thomas Mann Halál Velencében című regényét, melyben egy idős professzor egy velencei utazás alkalmával szembesül személyisége eleddig rejtett oldalával, amely arra készteti, hogy szembenézzen eddigi életével. Az előadás különféle színházi műfajjal kísérletezik: egyszerre performance, hangjáték és monodráma, amelyben az élet, a színház és az irodalom szétválaszthatatlanul összefonódik és sajátos viszonyba lép egymással. Kulka János személye több generáció számára fogalom. Egyéni formátumú alkotóművész, összetéveszthetetlen stílussal és karizmával. 58 éves, amikor az életében egyik napról a másikra minden megváltozik. Az események óta ez az első alkalom, hogy egyedüli szereplőként lép színpadra.
Icke izgalmas, kortárs változatában Oidipusz egy nagy jövő előtt álló, a miniszterelnöki pozícióért jó esélyekkel induló férfi, aki teljes átláthatóságot ígért választóinak. Nincs több mismásolás, eltussolás, a régi aktákat is újranyitják. A választás éjszakáján játszódó színdarabban egy ambíciózus, ereje teljében lévő férfi szembesül a múlt árnyaival, de mennyi terhet bír elviselni egy ember? Kiéleződő családi konfliktusok, múltban eltussolt ügyek utáni nyomozás, politikai nyomás, és senki sem az, aminek látszik – egy nagyon mai thrillert láthat a közönség Pál Andrással a címszerepben, Szikszai Rémusz rendezésében. Robert Icke angol színházrendező és drámaíró. Több klasszikus színmű újragondolása kapcsolódik a nevéhez, kortársi közegbe helyezte pl. a Nórát, a Vadkacsát, a Ványa bácsit, a Stuart Máriát vagy az Oreszteiát. Ezt a sort folytatja színházunk harmadik bemutatója, Szophoklész Oidipusz királyának modern adaptációja, melynek 2024 tavaszán tartjuk magyarországi ősbemutatóját. Media design: Varga Vince Gyerek, Tiréziász kísérője: Szikszai Gáspár, Varga Frigyes
Avagy kiesett, kiugrott, vagy kilökték. Valami bűzlik a titkosszolgálat irodájában, szellőztetni viszont nem szokás az ilyesféle helyeken. Valaki próbált ugyan ablakot nyitni, de épp ebből lett a baj, mert azon a bizonyos ablakon keresztül kiesett egy… Innen nem folytathatjuk, mert az ügy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosítva lett ezerötszáz esztendőre előremenőleg. De megnyugodhatnak. Nem kell kivárniuk. A Loupe Színházi Társulás fizető nézői ismét kiváltságos helyzetben érezhetik magukat, ugyanis bepillantást nyerhetnek azokon a csukott ablakokon keresztül. Történetünk főhőse egy Nő. Senki sem tudja honnan jött, mit akar, és milyen kapcsolatai vannak. Egyszer csak felbukkant az első emeleti kihallgatóban. A titkosszolgák között persze azonnal elindulnak a találgatások: Talán legfelülről jött, hogy felkutassa a botrány felelőseit? Vagy épp, hogy alulról érkezett, és nem más, mint a nép álruhába bújt gyermeke? Esetleg egy belevaló tényfeltúró újságíró, aki túl sok politikai thrillert nézett a Netflixen? Egy biztos: a titkosszolgálat dolgozóinak van félnivalójuk tőle, akárki legyen is az. Főhősünk alaposan felkavarja a poshadt állóvizet az iroda mérgező vizesballonjában. Fejek hullanak, pozíciók maradnak betöltetlenül, hogy aztán átgondolatlan előléptetések okozzanak egyre nagyobb kavarodást a hivatal működésében. A hierarchia egyre jobban összekeveredik, és már az sem egyértelmű, hogy kinek van jogosultsága jogosultságokat osztogatni. Az abszurdba hajló történetünk korunk dezinformációs társadalmának nyomja fel a görbe tükröt a legkényesebb testnyílásába. A kémtörténetek romantikáját visszasíró nonszensz vígjáték arról fantáziál, mi is történhet valójában azokban a titkos szobákban, ahová halandó ember sohasem kaphat belépési engedélyt.
Stephen Sachs amerikai szerző vígjátékát hihetetlen sikerrel játsszák a világon mindenütt, és most magyarul is látható ez a végtelenül szórakoztató, lebilincselő darab, ami igazi jutalomjáték két olyan sziporkázó humorú, zseniális színésznek mint Hernádi Judit és Kern András.
A nagy sikerű A hosszú élet titka alkotóinak új bemutatója ismét az izgalmas és sokszínű novellaszínházi műfajban születik. Kapuzárási pánik című előadásban ismét négy színész bravúros átlényegüléseivel elevenítenek meg 14 különálló, mégis tartalmi és hangulati egységet képező történetet, amelyek újra itt és most, azaz Magyarországon és napjainkban játszódnak. A jelenetek az elmagányosodásról, a kapcsolódásaink nehézségeiről és a kisember megfelelési kényszeréről mesélnek sok humorral, groteszkkel, abszurddal és váratlan, meglepő fordulatokkal. Miről tesz bejelentést az életközepi válsággal küzdő férj a feleségének? Milyen titokra derít fényt egy padlásra rejtett, megsárgult családi fénykép? Miként alakul a romantikusnak ígérkező vacsora, amin az étel mellett súlyos traumák is az asztalra kerülnek. Mit tesz a férfi, aki saját nevét húzza ki a vállalati karácsony előtt? És hogyan lesz vége a baráti társaságból verbuválódó könyvklub szépen induló történetének? Zenei közreműködő: Bartek Zsolt basszusklarinét