Tudjuk, hogy minden mese igazából krimi.A Hang-villa titkának misztikus világa a gyerekeknek édes izgalmat, a felnőtteknek pedig nosztalgiát hoz majd. Egy komoly kérdéseket fejtegető, nagyon is mai történet kedvesen, mesébe ágyazva, sok humorral, szerethető figurákat elénk állítva. Mesénk egy angol kisvárosban játszódik, ahol főhősünk, Suzy édesanyjával él egy kis házikóban, igen szerény körülmények között. Mama egyedül neveli Suzyt, akinek sem testvére, sem barátai nincsenek. Egy nap azonban ajándékot kap édesanyjától, egy kölyökkutyát. Ez az elválaszthatatlan párocska együtt már minden problémát le tud küzdeni. Reméljük, hogy amikor a közönségre kerül a sor, hogy döntsenek a szereplők útjáról, a szülők nem fognak nagyobb beleéléssel kiabálni, mint gyerekeik.
AZ EMBERISÉG ELSŐ TESTVÉRPÁRJÁNAK TÖRTÉNETE- Színházi nevelési előadás. Ez a különleges előadás a bibliai Káin és Ábel, vagyis az emberiség első testvérpárjának ősi meséjén alapul, de nem követi szolgai módon az eredeti történetet, és aktualizálni sem kívánja azt. Az előadás Madák Zsuzsanna rendezésében kifejezetten a 10-14 éves korosztálynak szól. A Káin és Ábel ringbe száll egy egyszerre mély és elgondolkodtató, ugyanakkor a mai fiatalok nyelvén szóló, szórakoztató produkció. Az előadás ezúttal is interaktív, azaz a történet egyes pontjain bevonjuk a fiatal nézőket, kreatív együtt gondolkodásra, közös játékra, közös alkotásra hívják őket. Színházi nevelési alkotótárs: Romankovics Edit Rendezőasszisztens: Földesi Zorka Színpadi mozgás: Gyöngyösi Máté, Kovács Géza
A PartVonal Műhely általános és középiskolai tananyaghoz kapcsolódó interaktív, zenés beavató-színházi előadásaInteraktív színházi előadás, mely Ruszt József beavató színházi hagyományaira épül. A produkció sajátossága abban rejlik, hogy a Moderátor a történetet egyes pontokon megállítja, a nézőkkel közösen megvitatnak bizonyos kérdéseket, vagy a színházi jelrendszer érdekességéit fedezik fel. Mivel nincs két egyforma közönség, így nincs két egyforma előadás sem.
„Tudjátok, ki vagyok én?! Hallottatok már a világ legnagyobb hőséről, Héraklészről? És úgy, hogy Herkules? Herki? NEM Herki! Egy görög srácról van szó, úgyhogy maradjunk a Héraklésznél! Na, szóval ez a Héraklész - nem én vagyok. (Csak majdnem.) Én vagyok a féltesója, a nevem Iphiklész. Majdnem egyidősek vagyunk, úgyhogy egy ideig ikreknek is néztek minket. Mondjuk nem túl sokáig. A tesóm eléggé kipattintotta magát, és akkor... Mindegy, majd meglátjátok. Én egy egyszerű földi halandó vagyok, pont mint ti. A bátyám viszont egy igazi sztár, egy félisten! Rá van akadva a hőstettekre. Például már a bölcsőben megmentette az életemet.” Tasnádi István Héraklész mítoszából írt új darabot, kifejezetten a bábszínház társulata számára. A legendás hős (ma úgy mondanánk: szuperhős) Héraklész és hétköznapi halandó féltestvére, Iphiklész történetén keresztül a mitológia eszköztárával, de a mai gyerekek nyelvén beszél bátorságról, hősiességről, kiválasztottságról, elbizakodottságról, testvérféltékenységről és testvéri szeretetről.
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikusmusical Dumas regénye alapján. Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély Szomor György dalaival, Pozsgai Zsolt átdolgozásában. Emberi drámák, sorsok, a jó és a rossz megítélése, ami olykor nem is olyan egyszerű. Főbb szerepekben: SzomorGyörgy, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Füredi Nikolett, Gubik Petra, Széles Flóra, Kocsis Dénes, Sándor Péter, Kerényi Miklós Máté, Gömöri András Máté, Cseh Dávid Péter, Szerényi László
A háztűznéző vagy háztűzlátás a leánynak és hozzátartozóinak látogatása a leendő vőlegény házánál. A háztűznézőre akkor volt szükség, ha a legény anyagi viszonyai nem voltak ismertek a leányos család előtt. Nemegyszer előfordult megtévesztési kísérlet ilyenkor: mások vagyonát, kölcsönkért ingóságait mint magáéit mutatta be a legény családja – olvasható a Magyar Néprajzi Lexikon idevágó szócikkében. Hasonló alaphelyzetből indul ki Gogol ismert darabja, melyben házasodni készülő (vagy éppen hezitáló) ifjú (vagy éppen korosodó) szereplők szórakoztató vívódásainak, a párválasztással járó gyötrelmeinek lehetünk tanúi. A humorral átitatott pillanatokat és jellemeket látva nevetve ismerhetünk rá a színpadon az ember titkos félelmeire, vágyaira, kétségbeesett erőlködéseire, hogy végül – egyfajta összegzésképpen – mi is átéljük a felismerést: „Köszönöm, pajtás. Csak most tudtam meg végre-valahára, mi is az élet. Most egészen új világ tárult elém, most már látom, hogy minden mozog, él, érez, valahogy szinte gőzölög, és valahogy az ember maga se tudja, mi történik. Azelőtt nem vettem észre semmi effélét, vagyis…” Azelőtt... Az előadás beregszászi bemutatójakor, 2023 márciusában, egy évvel az ukrajnai háború kitörésekor az azelőtt a háború előtti időt jelenti. Az előadás sem mehet el reflexió nélkül a világunkat felforgató változások mellett, s a maga sajátos módján, izgalmas megoldást találva meg is adja ezekre az embert próbáló időkre a saját válaszát, sőt, az eredményes háztűznézés reményében fejezi ki legfőbb kívánságát: „Jólétben élj, és hozzatok a világra egy sereg gyermeket...”
SZFE Fizikai Színházi Rendező- és Koreográfus szak előadása.„A cirkuszban ma még én vagyok a bemelegítőszám. Rendben. De van nekem egy világhírű számom, nem ezért mondom, mert az enyém, de tényleg az. És ha én azt megcsinálom, valaki végre észre fog venni, és onnantól kezdve én leszek a főattrakció. A zene megadja a jelet, a lámpák kigyúlnak, és én a fura ruhás bohócok sorfala közt - tíz, vagy száz bohóc közt - bevonulok a porondra. Én, Peti, a bohóc. Mert attól még, hogy a körülmények nem a legideálisabbak, a cirkuszt még valakinek csinálnia kell, nem?” Játszák: Bari István, Fehér Diána, Gálhidy Gizella, Hevesi Fanni, Kádár Kinga, Lehel Vilmos, Molnár András, Nyomárkay Zsigmond, Tarjányi LizaA szövegkönyvet Keleti Márton azonos című filmje alapján írta: László Gáspár és Szécsi BenceTrükkmester: Ujvári Bors Látvány: László DávidA rendező munkatársa: Cs. Nagy Adrienne
Öt órai tea felnőtteknek, akik számára fárasztó a napi rutin vagy éppen a semmittevés. Akik vágynak hozzájuk hasonló kultúremberek társaságára. Akik szívesen festenek, rajzolnak, miközben zenét vagy ahhoz illeszkedő verset hallgatnak.A Stúdió K Színházban Németh Ilona közel húsz éve foglalkozik gyerekekkel, akik nagy mesterek vetített képei kapcsán, együttesen fedezik fel a művek érdekességét, majd maguk is létrehoznak bámulatosan eredeti alkotásokat. Azóta ez a generáció felnőtt, az akkori szülők talán nagyszülőkké lettek, de nem akarnak megöregedni, jól éreznék magukat értelmes, alkotó, laza társaságban.Kreatív időtöltést ajánlunk egy tea mellett (később talán egy-egy résztvevő hazai rágcsálnivalót is hozhat, de ha nem, az se baj). Cseveghetünk arról, hogy festményeket nézegetve milyen versek jutnak eszünkbe, írásokat olvasva milyen képek jelennek meg előttünk, és hogy ezekhez milyen zenék szólaltathatók meg. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Tóth Árpád és Debussy, Bartók, Vivaldi, Mozart mellett Picasso, Van Dyck, Rouault, Turner, Matisse, Gulácsy Lajos, Sisley, Manet, Matiss Teutsch, Velázquez, Giotto, El Greco, van Eyck, Rembrandt?tovább is van, mondjam még?
A Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia Évadnyitó előadása. A magyar artistaművészet hét évtizedes múltra visszatekintő utánpótlás bázisának legkarakteresebb, immár nemzetközi fesztiválokon is nagy sikerrel szereplő ifjú tehetségei mutatkoznak be a sodró lendületű show műsorban. A két részes egyedi szerkesztésű varieté gálaelőadás ünnepi csokorba gyűjti a nemzetközi karrier előtt álló produkciókat, melyek többségét, ez évben, csupán ezen az estén láthatja hazai porondon a Fővárosi Nagycirkusz közönsége.
A Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia Évadnyitó előadása. A magyar artistaművészet hét évtizedes múltra visszatekintő utánpótlás bázisának legkarakteresebb, immár nemzetközi fesztiválokon is nagy sikerrel szereplő ifjú tehetségei mutatkoznak be a sodró lendületű show műsorban. A két részes egyedi szerkesztésű varieté gálaelőadás ünnepi csokorba gyűjti a nemzetközi karrier előtt álló produkciókat, melyek többségét, ez évben, csupán ezen az estén láthatja hazai porondon a Fővárosi Nagycirkusz közönsége.
Évadunk egyik kiemelt előadásaként Shakespeare klasszikusa lesz látható. A Szentivánéji álom egy nem kívánt éji álom lidércekkel, jelenésekkel, kavargó gondolatokkal, ami viszont a valótlanul valós ébredéshez vezet, és rendbe hozza az összekuszált világrendet. Az álmos tévelygők négy szerelmes ifjú, e világiak, akikhez csatlakozik tündérország királya és királynője és sok más fura alak. A képzelet és valóság határai összemosódnak arra az időre, míg nemcsak a szerelmesek, de a tündéri uralkodók is megtalálják az élet igaz értékeit. A fiatal orosz rendező, Ilja Bocsarnikovsz különleges érzékkel viszi színre ezt az ízig-vérig színházi, mégis örökérvényű témákat boncolgató játékot.
Holokauszt monodráma. Egy megrendítő előadás, amely egy tizenöt éves kislány szemszögéből mutatja be a holokauszt borzalmait. A Kazán István Kamaraszínház vendégjátéka 2025. március 19-én, szerdán, 18 órakor tekinthető meg a Rumbach zsinagógában. Az előadás ingyenesen látogatható, de regisztrációhoz kötött. Az ülőhelyek elfoglalása érkezés szerint. A Sárdi Mária azonos című műve alapján készült előadást Kriszt László rendezte és dramaturgként is jegyzi. Kriszt László több mint tizennyolc évvel ezelőtt állította színpadra ezt a megrendítő történetet, amely a második világháború borzalmait és a koncentrációs táborok embertelen világát egy tizenöt éves lány szemszögéből mutatja be.„Kora délután volt, amikor megérkeztünk. A láger kapujában akkor zenekar játszott, csupa csíkos ruhás nő. Gyerek fejjel úgy gondoltam, ahol zenével fogadnak, az nem is lehet olyan rossz. Rosszul gondoltam.” A történet során a második világháború borzalmait ismerhetjük meg: a zsidókat gettóba zárják vagy elhurcolják.„Ritkán adatik meg, hogy egy monodráma, pláne egy holokauszt-monodráma 19 évig legyen színpadon, egy kicsi kamaraszínház repertoárján. A másfél évtized alatt sok kolléga, külső segítő munkája, kitartása kellett ahhoz, hogy színpadon maradhasson a megtörtént eseményekből készült színpadi adaptáció, amelyet több mint 50 ezren láttak élőben. A holokauszt-monodráma mondanivalója nagyon tiszta és világos volt: egy 15 éves kislány vészkorszak alatti szenvedésein keresztül elmondani, megmutatni a 600 ezer magyar és a 6 millió zsidó ember elhurcolását, jogaiktól megfosztását, kínzását, megölését. Mindez mementóként álljon itt előttünk, és okuljon belőle az emberiség!” (Kriszt László) Írta: Sárdi MáriaKislány: Dombrádi AlinaZene: Secret GardenDíszlet: Merenics ZsófiaKulturális menedzser: Rosenfeld Dániel Imre
Az Opera új produkciójának különlegessége, hogy a nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk újra a Palló Imre alakjára/hangjára készu¨lt baritonváltozatban készül el, amely verzió elkészítését anno Kodály Zoltán is támogatta.
Krum most jött haza külföldről. Nem hozott semmit, nem ismert meg senkit, nem talált munkát, nem lett boldog. Mert bárhol is történik az élet, az nem ott van, ahol ő van... Hanoch Levinnek, az izraeli drámairodalom legkiemelkedőbb szerzőjének remekműve tele van életszeretettel és humorral, miközben fájdalmasan őszintén beszél a legfontosabb dolgokról: a fiatal generáció kiúttalanságáról, a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról. Hanoch Levin 55 évet élt, de rövidre szabott életében roppant intenzíven alkotott: 56 színdarabot írt, ezen kívül dalok, prózai művek, versek és jelentős színpadi rendezések őrzik nevét. Művei már hosszú ideje részei a Vígszínház életének, hiszen 2013-ban mutatta be a színház az Átutazókat a nagyszínpadon, és 2006 óta töretlen sikerrel játsszák az egyik leghíresebb és legnépszerűbb művét, Az élet mint olyan című tragikus komédiát a Házi Színpadon. A Krumot 1975-ben mutatták be először, de a mű az azóta eltelt évtizedek alatt semmit nem veszített frissességéből és aktualitásából, így az utóbbi években újra felfedezték maguknak nagy európai színházak, és több országban is sikerrel játsszák. A Vígszínház előadása a darab magyarországi ősbemutatója.
És így e tört világba értem el utamonKutatni a szerelem látnoki társait, egy pillanatA hangjuk a szélben (hová zúdultak vajon?) –De két iszonyú választásomból semmi sem maradt. HART CRANE: A CSONKA TORONY(Eörsi István fordítása) Ki a beteg? Én vagy a világ? Túl lehet-e ép ésszel élni a pusztító, primitív környezetet? Vagy neked is állattá kell válnod, ha mindenhol állatok vesznek körbe? Blanche egy emelkedett lélek, örök kívülálló, egyszerűen jobb mint a környezete vagy egy gyenge alkoholista? Pedofil vagy álmodozó? Bűnös vagy ártatlan? Egyedi eset vagy kortünet? Blanche DuBois állástalan angoltanár nővéréhez Stellához és annak férjéhez, Stanley Kowalskihoz költözik New Orleans szegénynegyedébe egy fülledt, kétszobás lakásba. A fiatal pár gyereket vár. Blanche és Stanley rögtön összetűzésbe kerülnek, mert Blanche kikéri magának a férfi udvariatlan és agresszív viselkedését, Stanley pedig cserébe csalónak tartja a sógornőjét és nyomozni kezd utána. Blanche megismerkedik Stanley egyik kártyapartnerével, Mitch-csel, és romantikus kapcsolat alakul ki köztük. Stanley elmond Mitch-nek mindent, amit Blanche-ról megtudott, de ez olyan terhelő, hogy Mitch inkább lemond a szerelméről. Tennessee Williams így írt 1947-ben megjelent, Pulitzer-díjat nyert darabja keletkezéséről: „Sosem tudtam tisztán megragadni a folyamatot, amelynek során egy színdarab ötlete megszületik bennem. A darab egyszerűen alakot ölt, akár egy jelenés, amely egyre világosabbá és kézzelfoghatóvá válik. Eleinte nagyon halvány gondolat, mint például a Vágy villamosa esetében, amelyet az Üvegfigurák után írtam. Egyszerűen felmerült bennem egy látomás egy nőről, aki az ifjúkora vége felé jár. Egy széken ül, egyedül egy ablak előtt, boldogtalan arcát megvilágítja az ablakon beszüremlő holdfény. A nőnek találkája lett volna, de hiába vár a férfira, akivel össze akartak házasodni. Azt hiszem, a nővéremre gondoltam, aki őrülten szerelmes volt egy fiatalemberbe, aki a cipőkereskedelemben dolgozott, és udvarolt neki. Nagyon jóképű férfi volt, a nővérem fülig beleszeretett. Valahányszor a telefon megszólalt, Rose majdnem elájult, mindig azt hitte, őt hívja a fiú randira. Minden második este találkoztak, aztán a hívások egyszer csak abbamaradtak. Rose akkor kezdett idegileg leépülni. Ebből a látomásból alakult ki később A vágy villamosa. Először Blanche széke a holdfényben volt a címe, ami egy nagyon félresikerült cím – mindenesetre A vágy villamosa ebből a képből, az ablak előtt ülő nő képéből született.”
Dosztojevszkij A szelíd asszony című műve nyomán - a Másik Produkció előadása. Hölgyeim és uraim! Ránk hangolódtak? Hogy vannak? Jól vannak? Mindenki itt van? Együtt vannak? Minden elcsendesedett önök körül? Megvan a belső béke? Csak rám figyelnek, ugye? Figyeljenek jól, mert ma is történelmet írunk! Aki nálunk itt, ebben a műsorban fellép, és eddig híres volt, az mostantól még híresebb lesz, ha ismeretlen volt, holnapra már a sarki fűszeres is tudni fogja, ki az illető! És hogy ki az illető? Képzeljenek el egy férjet, aki imádja a feleségét. Egy férj, aki minden nap hajnalban kel, egész nap dolgozik, oszt-szoroz, és minden körülmények között kedves az ügyfelekkel. Két dolog számít az életében: imádott felesége és az üzlet.Az üzlet, ami a szép és nyugodt családi élet záloga. Zálogos. És van egy lány...Egy szegény, kiszolgáltatott lány, aki menedéket, anyagi biztonságot talál az öregedő zálogház-tulajdonosnál. Mindenki megkapja, amire vágyik, a lány menedéket, a férfi a lányt... Viselkedésük szelíd és udvarias. A vége mégis halál. Csak tenyérnyi vér. Gyilkos és áldozat. Gyilkos vagy áldozat? Ki ölt meg kit? Hölgyeim és uraim! A döntés ma is az Önök kezében van! Akkor hát: Showtime!Az emberi kapcsolatok olyan rétegei, ellentmondásai bontakoznak ki a történetben, melynek kulcskérdése: Tudunk-e szeretni
Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt.Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!Fergeteges humor, fülbemászó dallamok és mellbevágó üzenet: Tasnádi István igaz történeten alapuló, lélekemelő komédiája. Táncosok: Csonka Ildikó, Jakab Zsanett, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Jakab Roland, Horváth Ádám, Czakó Gábor, Matics Roland, Mocsár Patrik, Brunczlík PéterZenészek: Bartek-Rozsnyói Judit / Szentimrei Noémi, Bartek Zsolt / Tóth Csaba, FerencziJános / Peresztegi Attila, Nagy Zsolt / Papp Dániel
„Ki vagyok, mi vagyok, én döntök vagy csak sodor az élet, kiért és miért élek? Küzdök és vágyom, bántok és bántanak, öröm és bánat, a boldog lét hol marad? Mit ad nekem a haza, és én neki mit adok? Elvesznek mindent, de én még élni akarok!” Kazinczy Lajos 29 éves, a nyelvújító író Kazinczy Ferenc legkisebb fia. 1848-49-ben honvéd tiszt, egy napra a Magyar Honvédség utolsó főparancsnoka. A szerelmes, bohém, szegény és céltalan ifjúból a szabadságharc hőse lesz, aki csaták sorsát dönti el, szuronyrohamot vezet. Az aradi várban Haynau foglya lesz, ítéletre vár. A tizenhárom vértanút már kivégezték. Mi lesz az ő sorsa? A III. Madách Musical Pályázat győztes műve, amely 52 pályamű közül nyerte el az első díjat, forradalmian új hangvételű musical, melyben a kor magyar dallamvilága keveredik XXI. századi zenei formákkal. Szerelem, szenvedély, küzdelem a hazáért, a magam igazságáért, az életért. Háromgenerációs, nagyszabású, magával ragadó, látványos előadás. Gyerek Kazinczy / Énekes fiú: Gyetvai Martin/Holló-Zsadányi Norman/Vida BálintŐr: Czakó Ádám/Fellegi LénárdKatona: Fellegi Lénárd/Ruzicska LászlóValamint: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa.
Egy árva gyermekekből álló csapat és egy rendkívüli felnőtt, egy nemes lelkű művész a háború sújtotta Magyarországon. Varázslatos történet hűségről, bátorságról, barátságról és emberségről az embertelenségben.
Stephen Sachs amerikai szerző vígjátékát hihetetlen sikerrel játsszák a világon mindenütt, és most magyarul is látható ez a végtelenül szórakoztató, lebilincselő darab, ami igazi jutalomjáték két olyan sziporkázó humorú, zseniális színésznek mint Hernádi Judit és Kern András.