Császármorzsa király lányát, a finom Csokis Minyont elrabolja a gonosz Vérpuding. A kiszabadítására jelentkező nyalánk vitézek mind megfutamodnak a feladat nehézségei elől. Ekkor jelentkezik a királynál Csücsök, a kis kiflivég. Kalandos útja során találkozik a Rémsütikkel, a Bundáskenyérrel, a Vattacukorral, a Diós kalácsokkal és a bátor Marcipánegérrel. A mulatságos helyzetekben és szerethető figurákban gazdag mese a gyerekek számára a mindennapi étkezés során otthon újra és újra eljátszható.Az ételek nevét, formáját, ízét is felidéző szereplők regényes történetét rímekbe öltöztette aszerző. 2018-ban könyvéért megkapta az Év Gyerekkönyve díjat a HUBBY - MagyarGyerekkönyv Fórum zsűrijétől.
Mitől halhatatlan egy mű? Talán attól, hogy túlmutat a földi, profán dolgokon, és egyetemessé válik. A Hamlet ilyen mű: az idő és tér fizikai fogalmai mellette idézőjelbe kerülnek. Shakespeare halhatatlan remekműve kozmikus kérdésekkel foglalkozik, mint az élet és halál dilemmái, az ember értéke, és az örök kérdés: „miért vagyunk itt a Földön?”. A Hamlet nem adja alább a legfontosabb társadalmi, erkölcsi, emberi és isteni kérdéseknél – ezekre koncentrál. Azonban ami igazán fantasztikussá teszi, hogy mindezeket egy kalandos, izgalmas, helyenként abszurd, mégis mindig meglepetésekkel teli történet keretében tárgyalja. Ez a darab nem csupán a drámatörténet egyik legmélyebb vallomása az emberi természetről, hanem egy vérbeli krimitörténet is. A címszereplő gyilkost keres, és az egész történet köré épül a kérdés: meg tudja-e őrizni az ember az ártatlanságát, ha ennyire közel kerül a fertőhöz, az elemi bűnhöz? Shakespeare nélkül talán Dosztojevszkijt, Tolsztojt, Victor Hugót, Ibsent és a fél világirodalmat is másképp olvasnánk. A Hamlet nemcsak a világirodalom, hanem az emberi lélek örök mélységeit kutató mű is, amely generációk óta újra és újra elbűvöli a közönséget. Vívás: Gyöngyösi Máté, Kovács Géza Zenészek: Harmath Viktória, Eszenszky Gergely, Z. kovács Gábor, Papp Domonkos Színészek: Bohus Andrea, Hrisafis Gábor
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívnak! Hunyjátok be szemeteket és repüljetek vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkeztek, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston? Az 1920-as évek a felszabadult öröm, a tánc, az életigenlés, a felejthetetlen bolondozások, a szabadjára engedett fantázia és határokat nem ismerő kreativitás évtizede volt. Egy olyan időszak, amikor az érzések szenvedélyesebbek, az élmények erősebbek, a gondolatok temperamentumosabbak voltak, mint bármikor máskor! Az 1920-as években a sport és a művészetek területén máig emlékezetes eredmények születtek, akár az gombamód szaporodó sportklubokban és az egyre profibban megszervezett nyári olimpiákon, akár a filmművészetben, a festészetben, az irodalomban és a zenében! E legendás korszakot idézik meg SPLASH! című vízi cirkuszi műsorban! Az időutazás célpontja mi más lenne, mint a fergeteges nyár és a számtalan kalandot ígérő strand! Ehhez pedig még a cirkuszt is teljesen átalakítják: egyaránt kívül és belül! A Fővárosi Nagycirkusz egy látványos vízi csodakomplexummá változik át, ahol van strand, uszoda, vízipólópálya és még egy evezős központ is. A cirkuszi porond helyén egy hatalmas medence és egy látványos szökőkút lesz! A 11 ezer literes medencében egyenként emelhető vagy süllyeszthető elemek mozognak majd, a szökőkút 700 fúvókája pedig akár 18 méter magasra is képes fellőni a vízsugarakat. Az élményt még teljesebbé teszi a megvilágítás: a víz fénytörő és fényelnyelő hatásának köszönhetően egészen különleges látványvilágban lehet részük. A Fővárosi Nagycirkusz épületére sem lehet majd ráismerni: egy 100 évvel ezelőtti stranddá építik át, a cirkusz előtti plázson napágyak és napernyők fogadják majd a közönséget, sőt: nyitnak egy koktélbárt is – felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt! Ezen a nyáron lovagoljátok meg együtt a hullámokat! A SPLASH! nemcsak egy cirkuszi show lesz, hanem egy felejthetetlen élmény is, tele örömmel, csodával, nevetéssel és az 1920-as évek felejthetetlen hangulataival! Menj el a cirkuszstrandra! Várnak a vízi cirkuszban! Ugorj! Csobbanj!
- Azt mondják: "Diogenész, neked semmid sincsen. Hogy akarsz így asszonyt? Hogy akarsz így családot? Hogy akarsz így házat? Még kölcsönt sem adhatunk, hiszen nincs mire." - így mondják, hiába is koldulok, hiába járok házról-házra, hiába kopogtatok be az arcukon, hogy "Embert keresek!" - azt mondják: "Diogenész, neked semmid sincsen." -Diogenész a hordólakó. Diogenész a filozófus. Diogenész a szabad. Diogenész a rabszolga. Diogenész a mocskos. Diogenész a tiszta. Diogenész a hajléktalan. Diogenész az éber. Diogenész az ember kereső. Diogenész a menekült. Ez mind Diogenész. - 7 nap - 14 előadás -Támogatói maraton a Kettőspontért!Válts tetszőleges jegyet az előadásra és hozd el a barátaidat is! Ha eljössz, nem csak egy előadásra váltasz jegyet.Egy ügy mellé állsz. Egy közösséghez tartozol. És részese leszel egy olyan színházi helyzetnek, amely éppoly törékeny, mint Diogenész hordója.
Az előadás részben vallomás, részben dokumentumfilm, részben nyílt beszélgetés, tinédzsereknek készült színházi találkozás, amely az intim kapcsolatok: a vágy, a beleegyezés és az elutasítás göcsörtös, de megkerülhetetlen témáit járja körül a #metoo és a #timesup árnyékában. A téma A megfelelési kényszer egyik csapdája, hogy sokszor képtelenek vagyunk nemet mondani. Mindannyian éreztük már egy-egy meghatározó beszélgetés után, hogy „nem azt kellett volna mondanom, amit mondtam”. Az IGEN helyett NEM-et, a NEM helyett IGEN-t, a TALÁN helyett MINDENKÉPPEN-t. És felnőtt emberként tudjuk, hogy mindenképpen lesz következménye annak, ha nem azt mondjuk egy helyzetben, amit kell, amit jónak érzünk. Hanem megfelelésből, az együttműködés hamis illúziójából kiindulva mást mondunk. Felnőttként is nehéz, de gyerekként, serdülőként pedig az egész életünkre hatással lehet egy-egy ilyen rossz döntés. NEM megyek el a buliba, mert olyan emberek lesznek ott, akik nem kedvelek. NEM ölelhetsz át, mert nem szeretném, hogy átölelj. NEM megyek be a szobába, ahol kettesben leszünk, mert félek attól, hogy ott mi minden történhet. De, ha NEM-et mondok, akkor azt hogyan kell tennem, hogy ne tűnjön agresszívnek a válaszom? Hogyan ne bántsak meg másokat? Hogyan vegyem rá a másikat arra, hogy tiszteletben tartsa a döntésemet? Az előadás és a hozzá tartozó színházi nevelési foglalkozás ezt a témát járja körül. Az előadás A nemzetközi sikert elért, új-zélandi darab és előadás alapján készítjük el az Igen, Igen, Igen! magyar változatát. Ebben a sok szempontból szabálytalan produkcióban, mindössze egyetlen szereplő van (Grisnik Petra); ő vezeti végig a tinédzser nézőket olyan nehezen megbeszélhető témákon, mint a konszenzuális intimitás, a párkapcsolaton belüli egészséges, biztonságos viselkedés. Az előadást előre felvett, tinédzserekkel készített interjú-részletek tagolják, a nézők pedig aktívan is részt vesznek a különböző jelenetek improvizatív létrehozásában. Az előadás nem klasszikus színházi nevelési program, de nem is hagyományos színpadi előadás: a kettő határán van. Mivel mi hiszünk abban, hogy mindenről lehet beszélni és hiszünk abban, hogy a kellő szakmai körültekintéssel megvalósított, kortárs nyelvezettel és közvetlen hangnemmel rendelkező színházi előadásaink erősen hatnak a fiatalokra, fontosnak tartjuk, hogy most a döntés felvállalásának nehézségéről készítsünk új ifjúsági előadást. Az előadást követő színházi nevelési program fókuszában is a döntés szabadságának tisztelete áll, amit az produkcióban résztvevő színésznő, valamint drámatanárok irányítása mellett hozunk létre. Az Igen, igen, igen! társadalmi céljai elválaszthatatlanok az előadáshoz kapcsolódó művészi ambícióinktól. Szerzők: Eleanor Bishop és Karin McCracken Fordította: Rupp AnikóVideo-interjúk: Zurbó DorottyaSzínházi nevelési szakértő: Gyevi-Bíró EszterPedagógiai tanácsadó: Eck Attila Technika, szcenika: Farkas István
Ifjúsági táncszínházi nevelési előadás. Dénes klasszikus balett hallgató, társaival együtt kisgyerekként került ebbe a szigorú és különleges világba, alig ismeri az iskola falain túli valóságot. Az utolsó előtti évben váratlanul eltűnik az iskolából Barna, a legjobb barátja. Miközben Dénes megpróbálja kideríteni, mi történt a fiúval, belső utazásra indul, amelyen szembe kell néznie önmagával, jó döntés hozott-e, amikor egész életét a balettra tette fel. Az előadás célja, egy balett-termi hétköznap megmutatásával közelebb hozza a diákokhoz a táncművész pálya kihívásait és döntéseit. A középiskolás résztvevők bepillantást nyernek azoknak a kortársaiknak a mindennapjaiba, akik egy olyan művészi utat választottak, amelyek nehézségei és szépségei gyakran láthatatlanok a hétköznapi emberek számára. Az előadás lehetőséget ad arra, hogy a diákok közelről tapasztalják meg, milyen felkészülést, kitartást és szenvedélyt igényel a táncos pálya, valamint miként formálja életüket és döntéseiket ez a speciálisan zárt iskolai élet. Író: Kovács Gábor AttilaLátvány- és jelmeztervező: Pintér ÁronZeneszerző: Mester DávidFény: Rovó Virág (Nemzeti Táncszínház)Sound designer: Farkas BenceHangmérnök: Balogh PéterHangosító: Osváth István, Fekete Mátyás (Nemzeti Táncszínház)Produkciós menedzser: Varga Nikoletta (Nemzeti Táncszínház)Koreográfus: Kun AttilaRendező: Halász Glória Szereplők:Dénes: Mezei ÁbelBarna: Horváth BenceSári: Kiss Rebeka PetraSzonja: Czvikli Fanni A hangfelvételeken közreműködnek: Igó Éva, Szilágyi Csenge, Kövesdi László, Lukács Sándor, Pataki Ferenc
Milyen volt a szerelem száz éve és milyen most? Milyen volt a (köz)élet a két világháború között és milyen most? Miben hittek, mitől féltek, mire vágytak ebben az országban akkor, és miben hiszünk, mitől félünk, mire vágyunk most? Döbbenetes egyezések és különbözőségek mentén elevenítjük fel Szép Ernő fanyar humorú szerelmi történetét egy képzeletbeli lokál színpadán. Szép Ernő után szabadon írta: Tasnádi István
Egy szegény takarítónő eladja születendő ikrei közül az egyiket gyermektelen, jómódú főnökasszonyának, szebb jövőt álmodva neki. Lehetnek-e a fiúk később barátok, ha egyikük proli családban nő fel, ahol szegénység és bűnözés szaga van még a gyerekjátékoknak is, másikuk pedig magániskolába, egyetemre jár? Mi esik nagyobb lattal sorsunk alakulásában: felnevelőink társadalmi helyzete, vagy természetes tehetségünk? Maradhat-e büntetés nélkül a bűn, ha jó szándékú volt az indíték? Létezik-e igazság egy olyan világban, ahol a pénztárca az úr? Lélekbe markoló, fájdalmas történet, és kétségbeesetten lázadó sikoly – mai világunk igazságtalanságai ellen. A londoni premier évében, 1983-ban elnyerte a legjobb új musicalnek járó Laurence Olivier-díjat. Ezzel vette kezdetét a darab 24 évig tartó töretlen sikere: a Vértestvérek a West End történetének harmadik leghosszabb ideig futó musicalje. A neves brit szerző, Willy Russell zenés művét a József Attila Színház Nagyszínpadán láthatja a közönség, Lengyel Ferenc rendezésében. Testvérek, barátok: Kékesi Diána, Kucskár Kamilla e.h., Veres Dóra, Vianello Julia, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Horváth Barnabás e.h., Jakab Roland Zenekar: Seres Tamás (hegedű), Dávid József/Németh Attila (klarinét/szaxofon), Sonkovits Lóránd/Tulkán Péter (trombita), Antoni Arnold (gitár), Kőszegi Péter/Pál Gábor (basszusgitár), Irmalós Gábor (ütő)
A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a Legjobb film kategóriájában, és öt Grammy-díjat is kapott. A filmből készült családi musical immáron több mint huszonöt éve hódít az egész világon, és 2005-ös bemutatója óta töretlen népszerűségnek örvend Magyarországon is. A családi musical nemcsak nyolc éve tartó német nyelvű turnéját folytatja a 2019/20-as szezonban, de Böhm György rendezésében visszatért a Budapesti Operettszínház színpadára is, sőt szeptember 20-án már az ezredik előadást ünnepelhették.
A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Róbert Júlia Messze északon, egy távoli, világtól elzárt helyen játszódik a történet, melyet Csehov ihletett és a szó szoros értelemben vett rideg valóság formált kegyetlenül szórakoztatóvá.Aronsen művének középpontjában egy kusza szerelmi történet és a megállíthatatlan olvadás áll – kérdés, hogy kit melyik fenyeget jobban. A váratlan fordulatok, a tragikomikus helyzetek, a kitörő érzelmek és a végtelen tréfák lavinaként temetik maguk alá a szereplőket: nevetünk, de közben nem tudjuk, mit nehezebb elviselni: a hideget kint, vagy a másik embert odabent.Jonas Petter Aronsen norvég író különös, magával ragadó regénye most először kerül színpadra, a szerző engedélyével. Az ember, aki elvesztette az időt Jonas Petter Aronsen máig kiadatlan regénye, mely több változatban, de csak kéziratban, szerkesztetlen formában létezik. Bár a 2000-es évek elejétől részleteket közölt belőle egy norvég irodalmi lap, kevesen ismerik ezt a lebilincselő, csaknem ezer oldalas szövegfolyamot, melyet Csehov Platonovjának ihletésére írt a szerző. Aronsen maga úgy fogalmaz, hogy írása a pszichorealizmus, a mágikus abszurd és a költői thriller különös elegye, és előre elnézést kér majdani olvasóitól, mert regényében sok az ellentmondás, a váratlan csavar, a félbehagyott történetszál és az elfelejtett karakter. És ha mindez nem lenne elég, lábjegyzetek tömkelegén kell átrágnia magát az olvasónak, mire kibontakozik a regény középpontjában álló kusza szerelmi történet. Mégis ez a különös mű ellenállhatatlanul izgalmas és rendkívül szórakoztató, melyre egy Norvégiában élő magyar származású tanár figyelt fel, és ő juttatta el a kézirat egy másolatát Magyarországra is.A világon elsőként a budapesti Vígszínház készít Aronsen regényéből színpadi adaptációt, Bodó Viktor rendezésében. A bemutató 2024 decemberében lesz. A magyar színpadi változatot Kovács Krisztina és Róbert Júlia írják. Jonas Petter Aronsen 1972-ben született Bergenben. Fiatalkorában meteorológusnak készült, aztán rájött, hogy inkább írással szeretne foglalkozni, ezért félbehagyta a tanulmányait.Még fiatalon, az oslói Nemzeti Színházban látott egy Csehov előadást, ami annyira megérintette, hogy elkezdett mélyebben foglalkozni a szerzővel.Csehov ihletésére kezdte el írni Az ember, aki elvesztette az időt című regényét, melyből nagyon sok változatot készített, de tulajdonképpen soha nem fejezte be. Többek között azért sem, mert mentálisan belerokkant az írásba… Szerző: Jonas Petter Aronsen Zeneszerző: Klaus Von HeydenaberMultimédia tervező: Sánta Balázs Díszlettervező asszisztens: Garai GrétaJelmeztervező asszisztens: Bati Nikolett, Kovács AdriennNorvég konzulens: Csilla Ingebrigsten
A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös előadása. ,Mindegy, hogyan, csak élni... Ha egy csirkének levágják a fejét, levágott fejjel szaladgál az udvaron. Mint a csirke. Nem bánom. Levágott fejjel, csak éljek. Elvtársak, nem akarok meghalni: sem magamért, sem ezekért itt, sem az osztályért, sem az emberiségért, sem a feleségemért. Amíg élek, a rokonaim, a szeretteim, a felebarátaim lehettek! De szemközt a halállal mi állhat közelebb hozzám, mint a saját kezem, a saját lábam, a saját hasam? Beleszerettem a hasamba, elvtársak!" Szereposztás: Balogh Miklós, Cséke Adrienn, Ferenci Attila, Fornosi D. Júlia, Gál Natália, Heczel Jázmin, Jakab Tamás e.h., Mónus Dóra, Orosz Ibolya, Polyák Anita e.h., Puskás Gergő, Séra Dani e.h., Sőtér István, Szilvási Szilárd, Vass MagdolnaHangfelvételről: Rácz József, Varga JózsefFordította: Dalos RimmaRendezte: Ifj. Vidnyánszky Attila
A „Főtitkárok” elé Három és fél évesen a szüleim társaságában esténként a zölden pislogó, varázsszemes Orion világvevő rádió mellett a Rajk-per közvetítését hallgattam; akkor tanultam meg azt a mély hangrendű, borzongató szót, hogy „áruló”. Tízéves koromban osztálytársaimmal együtt névre szóló meghívót kaptam Rajk és társai újratemetésére, mert az egyik osztálytársunk apját is akkor temették újra; az iskolaigazgató megtiltotta, hogy elmenjünk. 57 januárjában a nagyszünetben a másodikon azt kiabáltuk, hogy „ruszkik haza”; a diri felrohant és könyörgött, hogy ne csináljuk, meghallják a közeli Nyugatiban az oroszok, és halomra lőnek. Fél év múlva mindnyájan úttörők lettünk, és a választható angol helyett megint kötelező lett az orosz. 58 júniusának közepén mélyen megrázott, amikor a rádió két napos késéssel bejelentette Nagy Imre és társai kivégzését; határozottan azt éreztem, amit a magyar társadalom túlnyomó többsége, hogy ezt már nem kellett volna. Váratlanul jöttem rá 2019 végén, hogy Kádár János, akinek a XX. század második felének magyar történelmében végig fontos, időnként pedig meghatározó szerep jutott, feltétlenül színpadra való. Úgy döntöttem, hogy a szereplőket elsősorban a saját eredeti szövegeikkel fogom jellemezni. A történészek és a levéltárosok sok évtizedes feltáró és elemző munkája nélkül nem boldogultam volna; az anyag válogatása, csoportosítása és értelmezése azonban az én felelősségem. Izgatottan várom, milyen hatást keltenek az alakok a színpadon. (Spiró György)
Másfél óraEnnyi idő kell ahhoz, hogy kiforduljon sarkaiból a világ.Vagy ahhoz, hogy a helyére kerüljön egy kidöccent fogaskerék.Nézőpont kérdése.És ahhoz is, hogy hősünk, a férfi elérje az úticélját. Autóval. És közben telefonáljon…A feleségével, akit megcsalt.A gyerekével, aki hazavárja, mert kezdődik a meccs.A főnökével, aki éppen most rúgta ki.A beosztottjával, aki e pillanatban veszi át a helyét.És a nővel, aki épp gyereket szül neki.És ő csak megy megállíthatatlanul a végzete felé. Miért? Hiszen visszafordulhatna, mégvisszacsinálhatna mindent és akkor talán nem lenne semmi baj…De meg lehet-e állni?90 perc.Ennyi a játék ideje.És ebben van az a fél óra is, amelyben ön, kedves néző elmondhatja, eljátszhatja avéleményét erről a sorsfordító helyzetről.A darab felénél ugyanis játékba vonjuk a nézőket is, akik véleményt nyilváníthatnak atörténtekről, vagy akár felhívhatják a beszélgetésfolyamban lévők bármelyikét, mintegytanácsot adva nekik, ők mit tennének a helyükben. A kisfiú hangja: Demeter Igor Ilián
Jenny biztos benne, hogy új házukban minden éjjel 2 óra 22 perckor kísértet jár, de asztrofizikus férje, Sam hallani sem akar erről. Így csúnya veszekedésbe torkollik a szülés utáni első vendégség, ahol a férfi pszichológus barátnője Lauren és új párja Ben a meghívottak. Vajon tényleg léteznek szellemek? Hiedelmek és tudomány ütközik, de van valami ijesztő a levegőben és egyre furcsább dolgok történnek! Jenny azt követeli, maradjanak ébren 2:22-ig, hogy kiderüljön az igazság... Danny Robins misztikus thrillere a londoni West Endről érkezik hozzánk. A 2:22 csodálatos mese, döbbenetes csattanóval, adrenalinnal teli este, ahol titkokra derül fény és szellemekkel lehet (vagy nem lehet) találkozni. Történet a mindent legyőző szeretetvágyról Martinovics Dorina, Ágoston Kati, Lengyel Tamás és Mészáros András előadásában, Puskás Tamás rendezésében.
A szerző színészként és rendezőként is jegyzi a darabot. A Játékszín színpadáról is ismert sztárok közreműködése mellett színházunkban még új művészek is debütálnak az előadásban. A mai magyar szórakoztató színpadi művek palettáján garantáltan új színfolt lesz majd ez a komédia. A Legénybúcsú helyszíne egy szálloda, ahova két jóbarát érkezik, egyikük azonban alaposan megkeveri a szálakat...
(Kövér disznó), a Budapest Playhouse előadása. Tom, egy nagyvállalat feltörekvő munkatársa, egy véletlen folytán megismerkedik a szabadszájú ésőrjítően vicces Helennel, aki meglehetősen molett alkata miatt erőteljesen eltér az aktuálisszépségideáltól. Tom mégis gyengéd érzelmeket táplál iránta, ám ahogyan kapcsolatuk elmélyül, amunkahelyi viccek és szekírozások Helen alkatát illetően egyre inkább megmételyezik az életüketés alaposan próbára teszik Tom hitét és lojalitását.A darab mai sikerorientált, külsőségekre építő társadalmunk és kapcsolataink szatírája, melyszámos fontos kérdést tesz fel. Hol van a saját boldogságunk ahhoz képest, amit másoknak mutatniakarunk? Mennyire tesszük magunkévá, amiket környezetünk mesél rólunk? Megtartható-eönmagunkba vetett hitünk? Milyen hatással van életünkre a fizikai megjelenésünk?Neil LaBute szatírája a modern kori szépségideál kérdését járja körbe, annak tükrében, mennyirefontosak a külsőségek a siker és elismerés szempontjából és mennyire kényszerül megváltoztatnivalaki önmagát az érvényesülés érdekében. Az ünnepelt amerikai szerző és forgatókönyvíró híresszatirikus komédiája először kerül Magyarországon színpadra. Az eredeti bemutató 2004-ben voltaz Off-Broadwayn, a darabot Legjobb Vígjáték kategóriában Olivier-díjra jelölték.A darab főszerepében BALÁZS ANDREA, a Karinthy Színház országos népszerűségnek örvendőszínésznője újra együtt dolgozik Iványi Árpád rendezővel és Réti Barnabással, így a nagy sikerűTortúra eredeti stábja ismét valami emlékezeteset alkothat a színházrajongók örömére. Helenszerepe Balázs Andiért kiált, aki jól ismert komikusi vénája mellett most újra megcsillogtathatjaszintén jelentős drámai képességeit.Az előadás a mű eredeti jogtulajdonosának engedélyével, a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közreműködésével jön létre. Színpadmester: Major Attila
A Benczúr Ház előadása. Anya és fia.Titkok és hazugságok...Szeretet és düh...Dumák és elhallgatások...Élet és...Mindkettőjüknek titka van – de ha kiderülnek a titkot, akkor talán könnyebb?Igen! Szerző: Enrico Luttmann
Bernard, a felkapott francia építész minden férfi számára irigylésre méltó életet él. Nem csak Párizs gyönyörű látképe hever a lába előtt, de a világ óriás légitársaságainak álomszép légiutas-kísérői is az ő ágyában landolnak.
Karácsony Gergely monodrámája. Rudolf Franz Ferdinand Höß az auschwitzi haláltábor parancsnoka. Hogy válhat náci tömeggyilkos egy ötgyermekes családapából? Sérti-e az áldozatok emlékét, hogy egy ilyen ember életútját mutassuk be másfél-két órán át? Megpróbáljuk megérteni a megérthetetlent, – hogyan jöttek létre azok a bűnösök, akik irányításával megtörténhetett a történelem legmegbotránkoztatóbb tragédiája: a holokauszt – hogy ne felejtsünk, hogy a történelem ne ismételje önmagát, hogy mindig feltegyük a kérdést: az az út, amin mi járunk, helyes-e?„Nem törtem a fejemet azon, hogy helytelen-e a dolog. Szükségesnek látszott” – Rudolf Höss
Xi'an Yisu Színház, Sanhszi, Kína előadása, kínai nyelven, magyar és angol felirattal. Több mint kétezer évvel ezelőtt a Nagy Han Birodalom legyőzte a nyugati tartományokban fellázadt hunokat, és a hun fejedelem, Huhanye egy han hercegnővel kötött házasság révén kívánta megpecsételni a békét. Yuan han császár a hosszútávú békében volt érdekelt, ezért a szépséges szolgálóját, a sokoldalú udvari zenészt, Zhaojunt küldi el feleségül a messzi északi pusztákra, hercegnőnek álcázva. A hunok földjén járvány söpört végig, és Hunanye fejedelmet is elragadta, épp, mikor felesége megszülte közös fiukat. Zhaojun ezután levelet írt Cheng han császárnak, hogy engedélyt kérjen a hazatérésre, ám a császár megtagadta azt, és arra utasította, hogy a hun szokásokat követve menjen férjhez az új fejedelemhez, Fuzhuleihez. A hírtől lesújtott Zhaojun komoly dilemma előtt állt. Hamarosan azonban vége szakadt a békés napoknak is, és a káoszba süllyedt hun udvarban gyilkosság követett gyilkosságot, a fejedelemasszony fia és lánya is áldozatul estek. A han és a hun nép újra a háború szélére sodródott. Mit tehet Zhaojun, a „pásztor”, akit a sivatagba küldtek férjhez, egy ilyen nehéz helyzetben? A darab béke és stabilitás örök témáit járja körül, rávilágítva arra, hogy az embereknek mindig is a népek közötti békére és a harmonikus együttélésre kellene törekedniük. Az előadás műfaja a Sanhszi tartománybeli Qinqiang opera, Kína legrégibb operafajtája. Főszerepét a legmagasabb kínai színházi elismeréssel, a Szilvavirág-díjjal kitüntetett Hui Minli játssza, aki egyben a Xi'an Yisu Színház igazgatója is. Rendező: Yang JunDíszlettervező: Chang Jiang, Pang PengJelmeztervező: Jiang Dian, Shang QunhanKoreográfus: Wang ZhaoZeneszerző: Dang HongyanDramaturg: Liu EnpingVokális stílus tervezés: Jiang ErliHangszerelés: Dang Hongyan, Cheng QiangKarvezető: Zhou DaweiFénytervező: Meng Qin, Shi Lang, Li WendongStílustervezés: Yao Yue, Hao TingtingVideóterv: Hu TianjiRendezőasszisztens: Zhao LuluHarcművészet mester: Ran Xing, Yang Yun Színészek: A Xi'an Yisu Színház színészei Hui Minli vezetésével.