A döntés című előadás Csányi Sándor és Tenki Réka első közös színházi munkája, Dr. Edith Eva Eger világsikerű művét dolgozzák fel, és mutatják be a MOMKult színpadán. A könyv önéletrajzi ihletésű mű, egy élettörténet elmesélése, ami az Auschwitzba deportálást követő borzalmakról, a túlélésről és megbocsátásról szól. Az írónő azt üzeni az olvasónak, hogy a múlttal való szembenézés út a gyógyulás és újrakezdés felé. Dr. Edit Eva Eger a mai napig praktizáló klinikai pszichológus, a Kaliforniai Egyetem oktatója, szakterülete a poszttraumás stressz kezelése.
Élő hangoskönyv. “Semmink nincs, csak a történetünk, és ez a legtöbb, amivel bírhatunk, erre kell vigyáznuk és ezt kell gazdagítanunk valahogy, nem a láthatóból áll elő a látható, hanem bizony a láthatatlanból…” “Mindent megjegyzek és majd mindent megírok, ha eljön az ideje, ezzel vigasztalom Anyánkat, amikor rajtakapom a síráson, a megírokat a megbosszulok szinonimájaként használom, nem tudva, mit beszélek…” Az Író kétéves volt, amikor 1956-ban református lelkész édesapját, Ferencet huszonkét évi börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Édesanyjával Júliával, valamint hat nagyobb testvérével egy Duna-delta környéki lágerbe, a romániai Gulagra telepítették ki. Velük tartott Nényu, egy angyalszerű lény, aki cselédlányként került a családhoz, és önkéntes sorsközösséget vállalt velük. Az apát végül hat év után kiengedték. Az előadás ezt a hat évet sűríti, a legkisebb fiú immár felnőtt Íróként idézi meg a lágerélet nyomorúságos küzdelmeit, és rajzolja újra meg újra az elmosódó apaképet; valamint a nyolc éves kisfiú és az édesapa katartikus újra-találkozását. Megrendítő történet egyrészt az otthon és az apa elvesztéséről, a száműzöttségről, meghurcoltatásról, kényszermunkáról, a puszta létért való küzdelemről, másrészt a családi szeretetről, a nők földöntúli erejéről, a minden racionalitást nélkülöző hitről és a gondviselés megtartó erejéről.
Edward Snape és a Fiery Angel Limited engedélye alapján John Buchan és Alfred HitchcockLátványos akcióvígjáték, menekülés szárazon, vízen és levegőben. Hitchcock klasszikusa az ártatlanul üldözött hősről a kémek és titkosügynökök kalandokkal teli világában. Négy színész jutalomjátéka negyven szerepben. Patrick Barlow adaptációjaSimon Corble és NobbyDimon eredeti ötlete alapján
Traumaköltészet. Azért jó lenne tudni, mire ülsz be, nem? Hogy mire számíts. Mit kapsz a pénzedért, az idődértcserébe. Ha a következő mondat mondana végre valamit az előadásról is. Vagy az előző. Olyan,amilyeneket a Hegymegi korábban csinált a K-ban? Nem. Ez sokkal személyesebb lesz. Vagy akiajánlotta, viccből ajánlotta? Nyugi, nem impró. Nem interaktív. Tényleg nem.Kontroll: nemzetközi szó, jelentése rögzített: ’irányítás, ellenőrzés, uralom’.Miért hisszük azt, hogy képesek vagyunk kezünkben tartani a sorsunkat? Vagy legalább a színpad eseményeit.Miért érzünk kényszert? Nem lehet, hogy ez nálunk szakmai ártalom is, ami leszivárgott a magánéletbe?Elég, ha követjük a megfelelő helyről érkező instrukciókat?Miért akarjuk néha kiengedni a kezünkből az irányítást? Nagy kockázatot vállal, aki az előadás megtekintése mellett dönt: K úr nem csak hogy betekintéstenged legszemélyesebb gondolataiba, de sok álmatlan éjszakán át szőtt rémálmába is becsalogat.
Sally fejében öt eltérő karakterű nő él, akik nem tudnak egymásról. Sally szorongó, magányosan él. Nola, a kimért elegancia, intellektuális művészlélek. Derry mindig derűs, viccelődő, hetyke. Bella, az érzéki csábító, imád énekelni és táncolni. Jinx, maga a megtestesült düh és agresszió. A flamenco sajátossága, hogy különböző ágai, más-más érzelmet fejeznek ki, így az öt személyiséget egy-egy “palo” hívja életre. A műfaj csak eszköze az üzenetnek, mégis a történet emeli ki annak sokszínűségét. Sally Porter érzi, hogy valami nincs rendben. Olyan dolgokat tesz, és olyan helyzetekbe kerül, melyekre nem emlékszik. Elveszíti az időt. Pszichiáterhez fordul, aki ráébreszti, hogy személyisége részekre szakadt. Életét olyan traumák érték, melyeket kisgyermekként nem tudott feldolgozni, tudata így védekezett. Gyógyulásához szembesülnie kell önmagával, mindegyik én-részével, hogy megszülethessen az ötödik Sally. Erről a folyamatról szól Daniel Keyes regénye, melyet Pirók Zsófi most, egy teljesen egyedi tolmácsolásban állít színpadra. Az alkotó eszköze a flamenco tánc, melynek válfajait mélyen ismeri a 2013-ban, Sevillában , első külföldiként végzett táncművész. A darab közponptjában öt flamenco stílussal ismerkedhetünk meg, melyek egy-egy személyiséghez kapcsolódnak. Bulerias-Derry, Farruca-Nola, Seguiriyas-Jinx, Tangos-Bella, Alegrias-Az ötödik Sally. Zeneszerzők: José Manuel León, Antal Gábor, Szirtes Edina Mókus, Cserta Balázs, Andrzej Lewocki
Tatár Rózsa drámája 2020-ban a Cédrus Művészeti Alapítvány Nivódíját kapta. Adélnál vagyunk, aki 62 éves múlt, a betegágyán fekve összegzi életét, melyben fel-felcsillan az öröm a szenvedések tengerében. Gondolatai Adyra összpontosulnak, aki már 16 éve meghalt. Előveszi a tőle kapott régi, megsárgult leveleket, verseket. Ady hangja ott leng körülötte, miközben férje, Diósy Ödön, némán, segítőkészen szolgálja őt utolsó óráiban is...
Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó.Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...
„Ha a korszellemnek megfelelően focinyelven kéne bemutatkoznom, nos: fiatal, ígéretes, de kissé elkényeztetett játékosként először parádés gólokat rúgtam, majd sárga lapokat kaptam, mert többnyire elaludtam a pályán, aztán tudatosan lefejelve a bírót, önkéntesen levonultam a gyepről, hogy a kispadról nézzem a meccseket; majd szép lassan a B-középen kötöttem ki, hogy később valahogy mégis felszivárogjak a dísztribünre, hogy onnan egyenesen a pályán kívül találjam magam… de a lejtőn nincs megállás.” Az előadásra kizárólag gyönyörű félvér (lehetőleg etióp-brazil keverék) 18 és 25 év közötti lányok, és csúnya, öreg, impotens zsidó férfiak jöhetnek. Online jegyvásárlásnál igazolni kell a Tinder profilt, valamint mellékelni a telefonszámot és a szabad estéket is előre három hétre - de csak a hölgyeknek. Az uraktól csak a pénzt, a bankkártyaszámot és a PIN kódot kérjük. * * A fenti feltételektől színházunk megpróbált elhatárolódni, de ez csak részben sikerült..(Ez már a kompromisszumos változat.)
A babaszínház(1), más néven csecsemőszínház vagy aprók színháza keretein belül olyan 0-4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc. Ez 20-25 perc előadásra és 20 perc közös játékra oszlik. Az előadások a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeikkel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával. Az előadás időtartama a befogadóképességük határáig tart, ami egy ilyen korú gyermeknél 20-25 percet jelent és az utána következő játékban a színészekkel közösen mélyítik el az előadásban látottakat. Az új színházi formátumunkat rögtön három, egymásra épülő előadással kezdik meg. Ez a sorozat a LEPORELLÓ nevet viseli. Sorozatunkban különös figyelemmel vagyunk a legkisebbek felé, ezért az előadások témái a gyermekek fejlődési szakaszait követik.
Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani. Díszlet: MAXIMUS Zene: Paddy – Oravetz Kristóf
Mi a gyógyír egy zsiráf fájós torkára? Mihez lehet kezdeni a sötétben? Hogyan lehet gyorsan elaludni, akkor is, ha nem akarunk? Mit csináljunk a kisautónk nélkül egy tanyán? Mi az úszófrizura titka? Hogy kell kibékülni? Lehet élvezetes a takarítás? Milyen a jó szülinapi buli? Maszat és barátai körül a világ állandóan változik, de együttes erővel könnyedén néznek szembe a kihívásokkal, a vadasparkban, egy sötét szobában, a vonaton, vagy akár a fodrásznál is! És az is kiderül, hogy egyedül felöltözni sem olyan nehéz! Az országban először látható, Berg Judit író óriási népszerűségnek örvendő mesekönyvének színházi adaptációja. A Pagony Kiadó gondozásában, Agócs Írisz rajzaival megjelent Maszat sorozat 2009 óta az egyik legkedveltebb mese a kisgyermekek körében. A történetet és karaktereit Kárász Eszter és zenésztársai segítenek életre kelteni a színpadon, dallal, prózával, hangszerekkel, varázslatos kellékekkel, mindentudó kockákkal, jelmezekkel, na meg a gyerekekkel. Mese-összeállításként, elbábozva, elénekelve, eltáncolva kap új formát a sorozat, egyetlen, komplex élménnyé fűzve össze Maszat és barátai kalandjait. A jól ismert mesehősök történetei saját dalokkal elevenednek meg, új köntösbe bújtatva mindazt, amit eddig csak olvasni lehetett. Maszat, Sári és Hochóc kalandjait sok zenével, de a szokásos koncertektől eltérően, különleges összeállításban ismerhetik meg a gyerekek. Aktív közreműködésüknek köszönhetően pedig mindez nem csak nekik szól, de a mese velük együtt kel életre, válik egésszé.
"Fogadjunk, nem tudtátok, hogy Vitéz Lászlónak van Afrikában is rokonsága? Van bizony, s micsoda fickó! Sok mindenben hasonlítanak egymásra, például mind a kettőjüknek piros a sipkája, egyik sem ijed meg saját árnyékától, és ha kell, mind a kettő előkapja a maga palacsintasütőjét-majomkenyérfa husángját és ... ám most nem árulunk el többet. Gyertek, és ismerkedjetek meg Batu-tával!"
Nyúl Péter átszökik a szomszéd Gergelyfi bácsi veteményeskertjébe, ahol nem várt találkozások és hihetetlen kalandok várnak rá. A több évet felölelő történetben Péter testvérei felnőnek és családot alapítanak, de vajon a rosszcsont nyúlfinak benő valaha a feje lágya?
Egy lusta délutánon Gulliver függőágyában álomra szenderült. Hősünk ágya vitorlát bontva hajóvá alakult s egyszeriben a tengeren találta magát - ezzel kezdetét vette egy fantasztikus utazás.
Történetünk Tündérország megismerésével kezdődik: egy olyan birodalomba léphetünk be főszereplőink, Jancsi és Iluska segítségével, ahol „nem sír a bánat” és „örökös a tavasz pompája”. A kérdés csupán az, hogy lehet ide eljutni és vajon milyen árat kell fizetni érte? Az utazás, a kaland és a veszély pillanataiban követjük végig hőseinket, akik megélik az egymásra találás szépségét, a másiktól való elszakadás fájdalmát, majd az újbóli viszontlátás örömét. A Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából készült produkció nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy újra – vagy sokak számára éppenhogy először – elmesélje két fiatal szerelmes, Jancsi és Iluska varázslatos történetét. A mesélésben fontos szerep jut a versnek is: ritmusát és dallamát követve gyerekek és szülők egyaránt elmerülhetnek a szavak zenéjében és ismét rácsodálkozhatnak azok teremtő, a képzeletet lángra gyújtó erejére. Zene: Brandenburg ÁdámLátvány: Márkus Sándor
Egy gyönyörű példázat minden korosztálynak a XX. század egyik legjelentősebb magyar költőnőjétől. Élvezetes, fordulatos, magával ragadó mese ez, melyben egy fiatalember; Szádeli, népmesei hősként elhivatottsága ajándékául varázslatos aranyecsetet kap. Amit fest vele, életre kel. Az előadás választ ad a kérdésre: Mit kezd ezzel a világ?...
Megújult látványvilággal! A Hamupipőke a Grimm–fivérek egyik legismertebb meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, és előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket. A Ghymes zenéjére készült lendületes koreográfiákban elevenedik meg a királyi udvar élete, a mostohák civódása, az elveszett cipő gazdájának keresése és a szerelmesek egymásra találása. A táncos-zenés forma kifejezően közvetíti a történetben rejlő érzelmeket, emberi értékeket. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból (Skandináviától a Balkánig) merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos és derűs, ugyanakkor tanulságos előadását. Előadják a Duna Művészegyüttes szólistái, valamint tánckara: Abonyi Rebeka, Horváth Eszter, Kanozsai Ákos, Kenéz Enikő, Kocsis Vivien, Kolumbán Norbert, Kovács Anita, Kovács Márk, Kuzma Péter, Östör Ákos, Sáfrán Balázs, Soltész Luca, Soós Gyula András, Szabó Tamás, Végh-Pozsár Kitti
A mese Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel gyerekek számára, a szereplők egerek. A fehér és a szürke egerek között feloldhatatlan ellentét van, ám a fiatal szerelmesek dacolnak a családi viszályokkal, mert tudják: minden egér szereti a sajtot, attól függetlenül hogy fehér, vagy szürke a színe. Egerek: Háda Boglárka, Szarvas Balázs