„Ha igazán szerettél valakit, az nem múlik el…” Sara és Jean (Juliette Binoche és Vincent Lindon) szerelme hosszú évek óta tart, a szenvedély nem hagyott alább közöttük az idő múltával. Kapcsolatuk megingathatatlannak tűnik. Egy reggelen Sara az utcán meglátja korábbi társát, François-t, azt a férfit, aki bemutatta őt Jeannak, és akit akkor Sara vívódás nélkül, szinte azonnal elhagyott. Bár egy szót sem váltanak, François iránti érzelmei most újra hatalmukba kerítik, és minden megváltozik. Túlfűtött jelenetek sorában követhetjük, ahogy a szenvedély utat tör, és szétzilálja mindazt, ami addig biztosnak látszott. A film a harmadik olyan alkotás, amelynek forgatókönyvét Claire Denis és Christine Angot együtt jegyzik. Legutóbbi közös filmjük, a Jöjj el, napfény! szintén Juliette Binoche főszereplésével készült, és számos nemzetközi díjat érdemelt ki.
A Beszélj hozzám! című horrorfilm július 27-től látható országszerte a magyar mozikban - szinkronizált és feliratos változatban egyaránt! Egy fiatal társaság hozzájut egy titokzatos bebalzsamozott kézhez, amely segítségével kapcsolatba lehet lépni a szellemekkel. Ha valaki megfogja a kezet és kimondja, „Beszélj hozzám!”, azzal átmenetileg összekapcsolja a szellemvilágot a való világunkkal. A félelmetes játékszer az esti bulik fő attrakciójává lép elő, a fiatalok a közösségi médiában rajonganak az új izgalomért. Ám egy alkalommal egyikük túl sokáig engedi megszállni magát, és ezzel félelmetes természetfeletti erőket szabadít el. A Beszélj hozzám! az idei év legnagyobb horrorszenzációja. Az alkotás mások mellett a Sundance fesztivál programjában szerepelt és világszerte mindenhol egyaránt ünnepelte a közönség és a szakma. A horrort elsőfilmes rendezők készítették, a főbb szereplőknek zömmel ez volt az első filmes megjelenésük.
Travis Bickle éjszakai taxisofőr New Yorkban. Napközben a tévét bámulja, éjjel furcsábbnál furcsább figurákat fuvaroz. Keveset beszél, de látjuk rajta, nagyjából mit gondolhat a világról.Amikor megismerkedik Iris-szel, a fiatalkorú prostituálttal, hirtelen felébred benne a vágy, hogy ne csak dühöngjön a világ mocskosságán, hanem változtasson is rajta...
Az 50-es évek közepén egy amerikai kisvárosban éppen zajlik a Junior Stargazer kongresszus, melynek menetét teljesen felborítja egy, az egész világot megváltoztató esemény...
Paul (Marlon Brando) felesége öngyilkos lett. A középkorú, kiüresedett lelkű amerikai céltalanul bolyong Párizsban, emlékek után kutatva. Itt találkozik Jeanne-al, a húsz éves egyetemista lánnyal.
Ethan Hunt (Tom Cruise) és az IMF csapata az eddigi legveszélyesebb küldetésükbe vágnak bele: meg kell találniuk egy félelmetes, az egész emberiséget fenyegető új fegyvert, mielőtt rossz kezekbe kerülne. Miközben a jövő irányítása és a világ sorsa a tét, és Ethant a múltja sötét erői kezdik el körülvenni, beindul a halálos hajsza a Föld körül. Egy rejtélyes, korlátlan hatalommal bíró ellenséggel szembesülve Ethan arra kényszerül, hogy belássa, semmi lehet fontosabb ennél a küldetésnél – még azok élete sem, akik számára a legtöbbet jelentenek...
Caravaggio (1571-1610) korának lázadó művésze volt, akinek az élete és a hatalommal való küzdelme mozivászonra termett. A barokk festő hadban állt a konvenciókkal, műveivel és szexuális szabadosságával megbotránkoztatta az akkori közvéleményt és a nagy hatalmú katolikus egyházat egyaránt. Caravaggio vallási tematikájú képein pátosz helyett a realizmus köszönt vissza, ráadásul modellnek előszeretettel hívta az utcák lenézett embereit, például csavargókat, tolvajokat és prostituáltakat, akiknek a jogaiért a hatalmasságokkal szemben is kiállt. Michele Placido nagyszabású történelmi filmje Caravaggio (Riccardo Scamarcio – Teljes titoktartás, Silvio és a többiek) életének azt a szakaszát dolgozza fel, amikor a festőnek el kell hagynia Rómát, mert halálra ítélték egy konkurense meggyilkolásának vádjával. Caravaggio a pápához fordul kegyelemért, aki elrendeli, hogy a vatikáni titkosszolgálat nyomozója, akit csak Árnyékként emlegetnek, (Louis Garrel – Álmodozók, A feleségem története) derítse fel, hogy a botrányos életű művész megérdemli-e az amnesztiát.
Mészáros Márta - önéletrajzi motívumok alapján készült - filmje a Szovjetunióbeli emigrációban élt magyar család széthullása után árván maradt, serdülőkorú Juli életét követi nyomon. Az időpont a negyvenes-ötvenes évek fordulója.
Aki elég bátor hozzá, hogy egy törékeny járműben az óceán legmélyebb részébe, sosem látott tájakra és ismeretlen lények közé ereszkedjen, az valószínűleg az emberektől sem ijed meg. Pedig ennek a kutatóhajónak a két legkeményebb búvára (Jason Statham és Wu Jing) már nemcsak a víz mélyén, örök sötétben élő, rejtőzködő őscápákkal kénytelen szembenézni. Ugyanis mások is vannak odalenn: egy önző bányavállalat magának akarja az óceánfenék különleges kincseit, és legalább olyan kegyetlen, mint a mélység ragadozói. A kutatóhajó két tűz közé szorul a víz alatt: még nem biztos, hogy az óriáscápák vagy az emberi mohóság a gonoszabb ellenfelük. De az biztos, hogy ha életben akarnak maradni, akkor gyorsabbnak, ravaszabbnak, bátrabbnak kell lenniük mindenkinél, aki ellenük fordul – miközben több ezer méter mélyen vannak a víz alatt.
1977-ben készült dokumentumfilm az ABBA zenekar ausztrál turnéjáról. A film kultuszfilm lett a rajongók között, melyet Lasse Hallström rendezett. Ő több ABBA videóklipet is rendezett már a csapatnak. A film kiadása egybeesett az 5. stúdióalbum, az ABBA: The Album kiadásával, és számos dalt is tartalmaz a koncertről, valamint a „Get on the Carousel” című dalt, mely csak itt jelent meg. A 46 évvel ezelőtt bemutatott film , (mely nem lehet aktuálisabb mint most, amikor az ABBA zenéjét ismét felfedezte magának a világ), digitáisan felújítva, 5.1 dolby hangrestauráción is átesve kerül a közönség elé.
Amikor a galád sarki zöldséges megbűnhődik, amikor a kerti törpe világkörüli útra indul és amikor a zsémbes házmesternő leveleket kap húsz éve halott férjétől. Egy varázslatos Robin Hood-történet a mából, női változatban. Csoda Párizsban.
Egy fiatal irodalomprofesszor részt vesz egy gyilkossági tárgyaláson, hogy inspirációt szerezzen, és megírja a görög Médea ősi mítoszának kortárs adaptációját. A Saint-Omer-i bíróságon azonban másképp alakulnak a dolgok, ahogy elképzelte. A gyermeke meggyilkolásával vádolt asszony életében a fiatal nő saját magára ismer. Az írónő a társadalmi elszigetelődés és előítéletek történetét megismerve egyre jobban aggódni kezd saját terhessége miatt. A film megtörtént eseményeken alapul, Fabienne Kabou-t 20 év börtönre ítélték 2016-ban Saint-Omerben gyermeke meggyilkolása miatt. Alice Diop közelről követte a tárgyalást, ez ihlette filmje elkészítésére. A Saint Omer világpremierje a világ legrégebbi ‚A‘ kategóriás fimfesztiválján, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában volt. Az alkotás a második legfontosabb díjat, a zsűri nagydíja Ezüst Oroszlán-díját nyerte el, emellett további kettő elismerést is kapott (a legjobb elsőfilm Luigi De Laurentiis-díja, Edipo Re-díj). A Saint Omer volt Franciaország Oscar-nevezettje a nemzetközi film kategóriában, ahol szerepelt a kategória rövidített listáján is. Az alkotást mások mellett Európai filmdíjra, Gotham-díjra is jelölték, és számtalan további elismerést kapott. Összesen négy kategóriában jelölték a Francia Film- és Tévéakadémia César-díjára (legjobb elsőfilm, eredeti forgatókönyv, operatőr, legígéretesebb színésznő), és a legjobb elsőfilm díját meg is nyerte.
Maddie-re (Jennifer Lawrence) rászállt az adóhatóság, elvitték az autóját és már a házát is kinézték maguknak. Sürgősen pénzt kell szereznie. Viszont nem talál normális melót. Ja, de mégis – csak éppen az őrültség.Ráakad egy apróhirdetésre, amelyben gyereküket majomszeretettel féltő szülők, „barátnőt” keresnek magának való fiuk mellé, mielőtt egyetemre menne. Maddie vállalja a feladatot, és nem akar félmunkát végezni. Azt hiszi, könnyű dolga lesz. Ő rámenős, nyomulós, vad. A fiú őrjítően tartózkodó, érthetetlenül szemérmes és nevetségesen tapasztalatlan. Később már rémült is. Maddie nem hagyja magát. A srác sem. De azért lesz pár közös kalandjuk. A Jó srácok rendezője és a Rossz tanár írója nem lett hűtlen a műfajához: ez a vígjáték is vad, gátlástalan és nagyon vicces. És Jennifer Lawrence játssza a főszerepet: mindenáron bűnbe akar vinni egy nagyon ártatlan 19 éves srácot!
Catherine és Oracio ingatlanügynökök. Egymás után két ingatlant is meglátogatnak: egy nagypolgári házat medencével és mesés kilátással, valamint modern lakást a festői szépségű Bougival legkeresettebb részén. Céljuk minden esetben ugyanaz: hogy az érdeklődők beleszeressenek az ingatlanba, és semmi mást ne tudjanak mondani, mint: „Wow!”
A női főszerepben a filmkedvelők egy régi ismerőst láthatnak viszont Ariadna Gil (A faun labirintusa) személyében. A mondhatni egyhelyszínes spanyol pszicho-thrillert a Kanári-szigeteken forgatták. A történet Rafa (Ricardo Gómez) megérkezéséről szól egy kaktuszok között élő família tagjai közé. A titkokat rejtegető család életébe ez komoly felfordulást hoz, hisz ők addig elzártan éltek a saját kis völgyük nyugalmában. Rosa (Gil), Emilio (Ricardo Grao) és öt, különböző virágokról elnevezett lányaik idillje hamar felborul, mert bizony az idegen jelenlétében sötét titkukat is nehezebb lesz megtartaniuk maguknak… Míg a kritikusok némelyike kiemelte a gyerekszínészek ígéretes alakításait, akadt olyan, aki a Captain Fantastic és a Sofia Coppola féle Csábítás remake keverékeként írta le a látottakat.
Azt mondják, a kutya az ember legjobb barátja, de mi van, ha az ember egy totális szemétláda? Ebben az esetben itt az ideje az édes bosszúnak, kutyakeményen. Amikor Reggie-t, a naiv, fáradhatatlanul optimista border terriert kidobja semmirekellő gazdája, Doug, az eb biztos abban, hogy szeretett gazdája szándékosan sosem hagyná őt magára. Ám miután összeismerkedik a Bogár nevű, a gyorsbeszédű, mosdatlan szájú boston terrierrel, aki kóbor kutya, szereti a szabadságot, és abban hisz, hogy gazdája csak a lúzereknek van, Reggie végre rájön, hogy toxikus kapcsolatban volt, és elkezdi észrevenni, hogy Doug mekkora egy rohadék. Így aztán Reggie, Bogár, és Bogár cimborái – Maggie, az okos ausztrál juhász, akit a gazdája egy új kiskutya miatt mellőzött, és Vadász, egy ideges dán dog, akit kikészített idegileg, hogy terápiás segédállat volt - most együtt, bosszúra éhesen tervet kovácsolnak, és belevágnak egy nagyszabású kalandba, hogy segítsenek Reggie-nek hazatalálni… és megfizetni Dougnak, oly módon, hogy leharapják a legkedvesebb testrészét. (Segítek: nem a lábát.) Az ismert és szeretett kutyás filmeket állítja a fejük tetejére ez a fergeteges, korhatáros, élőszereplős vígjáték, a szeretet bonyodalmairól, a barátság fontosságáról, és a díványhupákolás váratlan előnyeiről. A filmet Dan Perrault (American Vandal) írta, és Josh Greenbaum (Barb és Star Vista Del Marba megy) rendezte.
Kék Bogár színre lép. Méghozzá nagyon hatásosan. Jaime Reyes végzett az egyetemen, tele van nagy álmokkal, és elég hamar kénytelen rájönni, hogy a valóság egészen másképp néz ki. Már éppen elkeseredne, amikor a sors közbeszól, és mindent felforgat. A srác véletlenül megszerez egy ősi múltból származó, földön kívüli eredetű biotechnológiai szuperfegyvert: a szkarabot. Pontosabban: az szerzi meg őt. A szkarab – ki tudja miért – Jaimet választja magának új gazdatestjének, úgyhogy testpáncélt, hihetetlen technikájú fegyverarzenált és legfőképpen különleges, mindig új meglepetést okozó képességeket ad neki. Ajándék, de nem lehet visszaadni. Soha többé. Jaime lesz Kék Bogár. És rajta múlik, mihez kezd ezzel. Először majd megőrült. Azután élvezi az új helyzetet. És végül kénytelen harcba szállni. A DC régi hőse még új a mozivásznon, de hamar kiderül, hogy ott a helye: a vizuálisan különleges, őrületes kaland egyszerre izgalmas és nagyon vicces!
Putifár tanár úr több évtizednyi tanítás után nyugdíjba vonul. A jól megérdemelt pihenés helyett Putifárnak más tervei vannak: végre eljött az ő ideje, hogy bosszút álljon minden csínyért és megaláztatásért, amit az iskolában szenvedett el a gyerekek miatt. Putifár régóta várt erre a pillanatra, már kész tervekkel készült, hogy miképp vágjon vissza azoknak a gyerekeknek, akik megkeserítették az életét. Az immár felnőtté vált nebulók nem is sejtik, hogy mi vár rájuk. A Putifár tanár úr visszavág Jean-Claude Mourlevat Magyarországon is megjelent sikerregényének filmfeldolgozása. A főszerepben Christian Clavier látható, aki a kortárs francia vígjáték legnagyobb és legsikeresebb alakja. Olyan filmeket vitt sikerre, mint a Bazi nagy francia lagzik-filmek, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-sorozat, az Asterix és Obelix-filmek, vagy a Családi vakáció – Irány Ibiza! Mellette szerepel a filmben Isabelle Nanty, aki az Amélie csodálatos élete révén vált ismertté, de játszott többek között a Jöttünk, láttunk, visszamennénk, a ’85 nyara, és a Nagytudásúak 1-2 című mozikban is.
James (Alexander Skarsgård) és Em (Cleopatra Coleman) egy elszigetelt szigeti üdülőhelyen töltik tökéletes vakációjukat, ahol érintetlen strandok, kivételes személyzet és napozás várja őket. Ám a csábító és titokzatos Gabi (Mia Goth) vezetésével az üdülőhely területén kívülre merészkednek, és egy erőszakkal, hedonizmussal és kimondhatatlan borzalmakkal teli kultúrában találják magukat. Egy tragikus baleset miatt a bűnözéssel szemben alkalmazott zéró tolerancia politikával kell szembenézniük: vagy kivégeznek, vagy - ha elég gazdag vagy ahhoz, hogy megengedhesd magadnak - inkább végignézheted a halálodat. Cronenberg fiának harmadik nagyjátékfilmje egy szürreális sci-fi-misztikus-bodyhorror, amit Magyarországon és Horvátországban forgattak. A sztori a korrupcióról, a társadalmi rétegek közti különbségekről, a kiváltságosok gátlástalanságáról, a hedonizmusról, az elszabadult ösztönökről, az alkotói válságról, továbbá egy defektes párkapcsolatról szól. Mindezek mellett a főhős (Alexander Skarsgard) kemény identitáskrízist él át már azelőtt, hogy „Tudom mit tettél tavaly nyáronnal” egybekötött rémálomba fordulna a vakációja.
Amaiának és Javinak most született gyereke, még csak ismerkednek a szülői szereppel. Amaia fél, hogy nem tud helytállni, és mivel Javi hetekig távol van, úgy dönt, átmenetileg visszaköltözik a szüleihez, hogy megossza velük a kisbaba gondozási feladatait. Amire nem számít, hogy bár édesanya lett, a szülei viszonylatában továbbra is gyerek. Alauda Ruiz de Azúa első nagyjátékfilmje hiteles és érzékeny portré egy családról. A filmet több közel negyven fesztiváldíjra nevezték, melyből 27.-et meg is nyert