1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…
A tehetséges Martina 13 éves, Berlinben él egy lakótelepen, és napról-napra rengeteg nehézséggel kell megbirkóznia. Egy nap a tini megkapja élete lehetőségét: ösztöndíjat nyer egy festői alpesi településen található, rangos bentlakásos iskolába. Az új gimnázium új esélyt jelent a lány számára, aki csak tanulni szeretne és elerülni a bajt. A tini azonban hamarosan itt is a középiskolai rivalizálás középpontjában találja magát. Magyarországon is hatalmas népszerűségnek örvendenek Erich Kästner ifjúsági regényei. Generációk nőttek fel A két Lotti, az Emil és a detektívek és A repülő osztály történetein. Utóbbi legújabb filmfeldolgozását az alkotók kortárs közegbe helyezték és a ma fiataljainak az igényeihez igazították. A főszerepet a fiatal színészek mellett Tom Schilling játssza, aki napjaink egyik legnépszerűbb német színésze (Mű szerző nélkül, Napola – A Führer elit csapata, Fabian: A vég kezdete, Who Am I: Egy rendszer sincs biztonságban).
Ma legendaként emlékszünk rá: bátor és tántoríthatatlan, egyszerre tudásvággyal és igazságvággyal teli emberként. Akit nem véletlenül emlegetnek így: az anyák megmentője. A saját korában viszont egészen másképp látták. A többi magyar orvos, akivel együtt dolgozott a bécsi szülészeti klinikán, őrültnek hitte: hiszen nem érdekelték a császárváros örömei, csak a munkájának élt. Az osztrák orvosok elviselhetetlenül erőszakosnak tartották: kizárólag egy cél lebegett a szeme előtt, a rábízott anyák egészsége; és a szent ügy érdekében áthágott minden akadályt, megszegett minden szabályt. Főnöke, a klinika vezetője (Gálffi László) számára pedig ő volt az élő, kellemetlen lelkiismeret: mert ha Semmelweis doktor elmélete igaz, és a szülészorvosok terjesztik a kórt, amelybe annyi szülő nő belehalt, akkor ők mind gyilkosok… És dolgozott mellette egy szülésznő (Nagy Katica), aki meglátta benne azt, akit senki más: a szerelemre és megnyugvásra vágyó férfit.
A Mallard család kicsit besüppedt a posványba. Míg az apuka, Mack szeretné biztonságban tudni családját, és szívesen tapicskol örökre a New England-i tavukban, addig az anyuka, Pam fel szeretné rázni a dolgokat, és meg szeretné mutatni a nagyvilágot a gyerekeiknek, a tinisrác Daxnek és a kiskacsa Gwennek. Miután egy vándormadárcsalád leszáll a tavukra távoli helyekről szóló izgalmas mesékkel, Pam rábeszéli Macket, hogy vágjanak neki egy családi kirándulásnak New York City-n át a trópusi Jamaicába. Amint Mallardék elindulnak télre délnek, a jól kifundált tervek hamar kisiklanak. Az élmény arra inspirálja őket, hogy szélesítsék látókörüket, nyitottak legyenek az új barátokra, és többet érjenek el, mint amit valaha is lehetségesnek hittek, miközben többet tudtak meg egymásról – és saját magukról – mint valaha is hitték. Az Illumination új animációs vígjátékának forgatókönyvét a Fehér Lótusz Emmy-díjas alkotója és a Rocksuli forgatókönyvírója, Mike White jegyzi, rendezője pedig az Ernest és Celestine Oscar-jelölt alkotója, Benjamin Renner.
Michael Light (Mark Wahlberg) és elszánt csapata a Dominikai Köztársaság dzsungelében teszi próbára magát egy rendkívüli 10 napos, 700 kilométeres extrémsport-világbajnokságon. A kalandvágyó sportember életében ez az utolsó lehetőség, hogy a régen áhított első helyezést elérje, a túra során azonban váratlanul egy ágrólszakadt kóborkutya szegődik melléjük. Michael és a különös, mégis méltóságteljes állat között hamarosan megbonthatatlan barátság szövődik, és a verseny végére Michael számára a győzelem, a hűség és a barátság jelentése merőben új értelmet nyer.
A tizenegy éves Thabo álma, hogy magándetektív legyen. Ez nem egyszerű feladat, hiszen az otthona, egy kis afrikai falu, a világ legbékésebb helye, ahol soha semmi nem történik. Ám a dolgok hirtelen fordulatot vesznek, amikor a szafari parkban elkapnak egy orrszarvút a szarváért.
Csaknem egy évtized után tavasszal visszatér a legkülönösebb kungfu mester a DreamWorks Animation fergeteges sorozatának baresz új fejezetében. Bátor Sárkányharcosként végigcsinált három halált megvető kalandot, és most a sors újabb feladat elé állítja: pihenjen már egy kicsit. Pontosabban hogy legyen a Békevölgy szellemi vezetője. Ezzel van néhány nyilvánvaló probléma. Egyrészt Po annyit tud a szellemi vezetésről, mint a paleodiétáról, másrészt gyorsan találnia kell egy új Sárkányharcost, és ki kell képeznie, mielőtt átvehetné új, magas beosztását. Ám ami még rosszabb, mostanában láttak felbukkanni egy gonosz, nagy hatalmú varázslónőt, Kaméleont, aki apró gyík létére fel tudja venni bármilyen lény alakját, legyen az nagy vagy kicsi. És Kaméleon ráveti dülledt kis szemét a bölcsesség pálcájára, amivel hatalmában állna megidézni az összes gonosztevőt, akiket Po átküldött a szellemek birodalmába. Pónak tehát segítségre lesz szüksége. Meg is találja – nagyjából – egy ravasz, gyors eszű tolvaj, Zhen személyében, aki egy pusztai róka, azaz korzak, és nagyon Po bögyében van, de a képességei felbecsülhetetlenül értékesek. Ha meg akarják védeni a Békevölgyet Kaméleon hüllőkarmaitól, akkor a komikus párosnak össze kell dolgoznia. És miközben zajlanak az izgalmas és mulatságos események, Po rájön, hogy a hősök bizony a legváratlanabb helyeken teremnek…
A mindent eldöntő, minden eddiginél nagyobb háború nem ért véget azzal, hogy Kong és Godzilla szembetalálkozott és összemérte az erejét. Mert az ember most már kénytelen belenyugodni, hogy nem ő a legerősebb a földön. És nem ismeri igazán a saját világát: várja még néhány eddig rejtve maradt meglepetés. Bujkál még valami a föld alatt, ami felébredt, és pusztítani akar. Az emberiség képtelen megállítani. Talán Kong is képtelen volna. És Godzilla is. De ha ők ketten összefognának, akkor esetleg megmenekülhetnének ők is és mi is…
Monica (Reem Kherici), a híres influenszermacska, Díva gazdája, Jack (Franck Dubosc) hírhedt tolvaj, akinek az utolsó zsákmányát, egy hatalmas és felbecsülhetetlen rubintot Chichi, a kóborkutya véletlenségből lenyelt. Szerencsétlen események sorozata váratlanul elválasztja Monicát imádott macskájától és Jacket a kevésbé kedvelt kutyától, a két riadt állat pedig teljesen ismeretlen helyre keveredik. Chichi és Díva számára, akikben egy szőrszálnyi hasonlóság sincs, egy Montrealtól New Yorkig tartó őrült utazás veszi kezdetét. A történet egyik szála az emberek kalandjait követi, akik becses állataik nyomait keresik, a másik szál pedig a kis kedvencekét, akik teljesen magukra maradtak és szokatlan módon, önállóan, magukat kell megvédeniük. Ők azonban még nem ismerik Brandtet, a zsarut, aki egyfolytában a nyomukban van, és bármit megtenne azért, hogy a megkaparintsa a rubintot.
Míg társai már mind fehérré változtak, Belu még mindig kicsi és szürke. Hogy bebizonyítsa rátermettségét és hogy teljesítse imádott nagymamája utolsó kívánságát, Belu veszélyes útra indul a Nagy Északra. Útja során számos veszélyes kalandba keveredik, de szerencséjére új barátokra is lel, akik segítik a hosszú úton.
Az Óriásláb sorozat alkotóinak és a Mancs őrjárat film írójának, valamint a Toy Story íróinak ötlete alapján készült animációs film egy elszökött bábu és egy elhagyott plüssállat kalandjait követi nyomon, amint útjaik a Central Parkban keresztezik egymást, és egy epikus New York-i kalandot élnek át.
A korábbi Bogyó és Babóca mozifilmekhez hasonlóan ezúttal is Bartos Erika 13 rövid meséjét fűztük össze. A történetekre legjellemzőbb, vissza-visszatérő motívum az empátia, az odafigyelés, a folyamatos törekvés a mások kívánságainak, vágyainak teljesítésére. A magyarországi gyerekközönség körében jól ismert, több mint 100 karakter mellett ezúttal is feltűnnek új szereplők: a Rézbogár, aki a harangok és csengők mestere, Borz Ottó, aki egy piros frizbit ajándékoz barátjának, Mókus Regőnek, valamint az Ezerlábú, akit távoli rokona, a Százlábú meghív magához almaszüretre. A mesék nélkülöznek minden öncélú erőszakot, szándékuk szerint „szépre-jóra” tanítanak, a legkisebbek számára is jól követhetőek, jól befogadhatóak.
Sikeres lehet-e egy komoly FBI pozícióra pályázó fiatal ügynök, ha társul kap egy rap-influencer babérokra törő kollégát? Marshall és Demetrius két teljesen eltérő karakter, akiket mégis együtt küldenek Magyarországra, hogy göngyölítsenek fel egy pitinek tűnő szellemi jogsértési ügyet. Segítségül kapnak egy magyar tolmácsot, a lengyel származású Mayát, aki profi céllövő ugyan, viszont magyarul már kevésbé beszél jól. A valószerűtlen hármas borozgatás, gulyásozás, és kalózkodó egyetemisták helyett egy helyi hajléktalanokból programozott bérgyilkosokat képző kripto bűnszervezet nyomába ered. A jutalomútnak álcázott egyszerű kiküldetés így hamarosan egy jól “lájvozható”, kontinenseken átívelő akciódús tartalmat hoz Demetrius csatornájára.
A történet emberi tulajdonságokkal rendelkező állatok kalandjait meséli el. Az erdő nyomozó főfelügyelője és kollégája, Ede, aki pedig rendőrfelügyelő a javából, már régóta próbálkoznak Zéró, a veszedelmes bűnözőmacska bekerítésével és elfogásával.
Amikor 1848. március 15-én a lánglelkű költő, Petőfi Sándor költeményével, a Nemzeti Dallal kirobbantja a magyar forradalmat, az osztrák elnyomók egy titkosügynököt bíznak meg a feladattal, hogy állítsa meg a felkelést.
Az Amazonas esőerdejében felnövő Emmának a világ legritkább barátsága adatott meg, amikor rátalált az elveszett, bűbájos jaguárbébire, akit Hope-nak nevezett el. Egy váratlan és tragikus esemény miatt azonban Emmának el kell hagynia az erdőt és barátját, hogy az ismeretlen nagyvárosban, New Yorkban folytassa életét. Éveken át ábrándozik arról, hogy visszatér a dzsungelbe. Amikor a tinédzser Emma megtudja, hogy régi otthonát és Hope-ot vadorzók fenyegetik, elhatározza, hogy visszatér a dzsungelbe szeretett jaguárjához. Anja, Emma biológiatanára sikertelenül próbálja lebeszélni őt a vakmerő utazásról, ezért végül elkíséri, hogy a harcos tini az esőerdő és a benne élő állatok védelmére kelhessen.
A távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában játszódó történetben két nagyhatalmú uralkodóház harcol az Arrakis bolygó feletti hatalomért, mert az ismert univerzumban egyedül az itteni végtelen sivatagban bányászható az a fűszer, amely lehetővé teszi a csillagközi utazást. A Harkonnenek ura kiirtatta az Atreides családot. De Paul Atreides herceg (Timothée Chalamet) megmenekült: a pusztaságban bujkál egy titokzatos, nomád nép, a fremenek között, ahol megismerkedik egy lánnyal, Csanival (Zendaya). Az a sorsa, hogy bosszút álljon a családjáért, háborúba vezesse a hozzá hű seregeket. Döntenie kell, hogy élete nagy szerelmét választja-e, vagy beteljesíti a végzetét. Az univerzum sorsa múlik azon, hogy mit határoz: és végül olyan útra lép, amely megváltoztathatja azt a szörnyű jövőt, amelyet egyedül ő lát előre.
Willy Wonka (Timothée Chalamet) igazi legenda. De még a legendák is voltak fiatalok. Csak egészen másképpen, mint bármelyik másik ember. Végre lehull a lepel a csokik mágusa, az édességek géniusza, a legkülönlegesebb, legízesebb, legfurább csokigyáros, Willy Wonka életének nagy titkáról: arról, hogy ő is volt gyerek. Aztán fiatalember. Bejárta a világot, út közben egy egész kicsit meglopott egy társai közt igen nyúlánknak számító Umpa-Lumpát (Hugh Grant), őrült csokikat talált fel, és még őrültebb álmokat hajkurászott: arra vágyott, hogy a világjárás véget érjen, ő letelepedjen, és megnyithassa bűvös-bájos-ízes-mágikus csokiboltját. De a szülővárosában sajnos már működik egy csokigyáros trió, amely a legkeserűbb módszerektől sem riad vissza, ha a csokibirodalmát kell megvédenie. Wonka azonban a bajban, a rabságban vagy akár egy gőzmosodában is megőrzi ötletekből kifogyhatatlan jó kedvét, és készen áll rá, hogy bebizonyítsa: a legjobb dolgok az életben egy nagy álommal kezdődnek, és annak, aki elég szerencsés hozzá, hogy Willy Wonka közelében éljen, azzal bármi megtörténhet. Minimum. Varázslat és zene, őrült kavarodás és nagy érzelmek, fantasztikus humor és szívmelengető móka – ez árad Wonkából és a róla szóló filmből.
A közeli jövőben a polgárháború által feldúlt Egyesült Államokban fotóriporterek kísérelnek meg átvágni veszélyekkel teli terepen.
A bálnák 50 millió éve léteznek. Az emberekkel ellentétben uralják az óceánt, miközben tiszteletben tartják az ökoszisztémát. A bálnák hozzájárulnak a fitoplankton egészségéhez, amely a bolygónk fő oxigénforrása. Az éneklésükről készült felvételt az egyik Voyager űrszondába is elhelyezték, hogy vele mutassák be a Föld bolygót. Róluk szól ez a lélegzetelállító természetfilm, amelyben sosem látott víz alatti felvételek sora hozza közelebb a bálnákat a nézőhöz. Hallhatjuk a bálnák megnyugtató hangját, és a filmen keresztül jobban megérthetjük a minket körülvevő természetet. A Bálnák: A bolygó őrei Heathcote Williams Whale Nation (Bálna nemzet) című regényének adaptációja. Az alkotás a természetfilmek legjobb hagyományait követi, olyan jelenetekkel közelebb hozva az állatvilágot, amelyek eddig még nem voltak láthatók. A film rendezője, Jean-Albert Lièvre korábban több sikeres dokumentumfilmet készített már.