Régi és új konfliktusok törnek felszínre Hajdu Szabolcs díjnyertes filmjében, mikor két egymástól eltávolodott testvér családja hosszú idő után ismét találkozik: Eszter nővére, Ernella családjával egy év után hazatér Skóciából, és Eszterék kénytelenek őket befogadni. A kényszerű együttlét szembesíti a családtagokat egymással, a közöttük feszülő ellentétekkel és saját magukkal is.
Elérkezett a nap, amelyre Kelly-Anne várt. Megkezdődik Ludovic Chevalier tárgyalása, akit három kiskorú lány brutális meggyilkolásával vádolnak. A legtöbb emberrel ellentétben Kelly-Anne-t lenyűgözi a férfi, megszállottjává válik, és minden egyes bírósági tárgyaláson részt vesz, abban a reményben, hogy a férfi legalább egy futó pillantást vet rá. A valóság és a képzelet közötti határ azonban egyre inkább elmosódik, mígnem Kelly-Anne megszűnik egyszerű passzív szemlélőnek lenni.
Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.
A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor) órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja.
Egy dúsgazdag apa elkényeztetett fia unatkozva keres magának ajándékot egy játékboltban. A tinédzsernek mindene megvan, így hirtelen ötlettől vezérelve az ügyefogyott biztonsági őrt választja új játéknak. Környezete hirtelen nem tud mit kezdeni a meghökkentő kéréssel, majd egy nagy összeggel igyekeznek rávenni a szeleburdi biztonsági őrt, hogy átmenetileg legyen játszópajtása az elkényeztetett srácnak. Kettejük barátsága mindenki számára jobbító hatással lesz, s a kaland immár nemcsak barátságról és emberi kapcsolatokról, hanem az élet igazi értékeiről, a gyereknevelés nehézségeiről és apa-fia kapcsolatról is szól.
Egy fiatal brit régész kapcsolatba kerül egy etruszk sírok kirablásával foglalkozó nemzetközi hálózattal. Mindenkinek megvan a maga kimérája; valami, amit megpróbál elérni, de soha nem sikerül megtalálnia. A sírrablók számára az ősi temetkezési helyek kincsei a könnyű meggazdagodás álmát ígérik. Arthur számára azonban a kiméra a nőt jelenti, akit elveszített. Hogy megtalálja, Arthur megküzd a láthatatlannal: mindenütt kutat, és a föld mélyére is leszáll a túlvilági élet kapuját keresve, amelyről a mítoszok mesélnek. Az élők és holtak, az erdők és városok, az ünnepek és magány közötti kalandos utazás során végérvényesen összefonódik a kimérát kereső halandók sorsa.
Az üstökös gyorsaságú pályát befutó Tóth Endre ötödik filmje volt ebben az évben. Érzékletesen ábrázolja az anyák megmentőjének küzdelmét a honi kisszerűség ellen, amikor rájön, hogy a gyermekágyi lázat maguk az orvosok okozzák.
A sikeres párizsi színész, Mathieu hamarosan betölti az ötvenet. Alice, a negyvenes zongoratanárnő egy kis nyugat-franciaországi tengerparti üdülőhelyen él. Ők ketten több mint egy évtizede szerelmesek voltak egymásba, majd szétváltak útjaik. Sok idő telt el azóta, és a két összetört szív lassan begyógyult. Amikor Mathieu a tengerhez utazik, hogy elmeneküljön a városban rátörő melankólia elől, váratlanul belebotlik Alice-be.
Egy férfi egyszemélyes, brutális bosszúhadjáratának tétje országos szintűre nő, miután kiderül róla, hogy korábban a Méhészek néven ismert befolyásos és titkos szervezet ügynöke volt.
Amikor megérkezik az Élysée-palotába, Bernadette Chirac (Catherine Deneuve) arra számított, hogy végre megkapja a megérdemelt pozíciót, hiszen mindig is férje árnyékában dolgozott, hogy a férje köztársasági elnökké váljon. Mivel Bernadette-et félredobták, mert túlságosan régimódi, úgy dönt, hogy bosszút áll, és a média egyik főszereplőjévé válik. Catherine Deneuve az egykori First Lady szerepében tér vissza. A 79 éves színésznő Jacques Chirac volt elnök feleségét alakítja, Michel Vuillermoz színész pedig a 2019-ben, 86 éves korában elhunyt elnököt formálja meg. A film rendezője Léa Domenach, Nicolas Domenach újságíró lánya, aki Franciaországban jól ismert újságíró és politikai kommentátor, aki Maurice Szafran-nal közösen írta Jacques Chirac háromkötetes életrajzát. Ennek tudatában a filmrendező jól ismerte a témát. A Bernadette című film azt ígéri, hogy a nézők egy magával ragadó utazást tesznek Bernadette Chirac, Jacques Chirac volt francia elnök feleségének életébe.
Cecilia, a mélyen hívő amerikai apáca (Sydney Sweeney) egy messze eső zárdába érkezik Olaszország festői vidékére. Szívélyes fogadtatását követően azonban egyre inkább úgy érzi, rémálomba csöppent; hamarosan világossá válik számára, hogy új otthona baljós titkokat őriz és kimondhatatlan borzalmaknak ad helyet.
A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. Filmünk 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát. Különös jelentőséget éreztek, hogy elkészüljön. Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg rázúduló nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. Célunk a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak filmünk középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra…
Nora és Hae-sung gyerekkorukban a legjobb barátok voltak, de a kislány elköltözése szétválasztotta őket egymástól. Húsz évvel később online újra egymásra találnak, azonban felnőttként már egészen máshol tartanak az életükben. A lány sikeres írónő New Yorkban, komoly párkapcsolatban él, a fiú viszont csak sodródik Szöulban. Az interneten keresztül újra elkezdenek kötődni egymáshoz, a gyerekkori bajtársak között igaz és mély felnőtt barátság alakul ki. Hae-sung New York-i látogatása azonban mindkettejükben váratlan érzelmi lavinát indít el, és rákényszeríti őket, hogy végre szembenézzenek a valódi érzéseikkel.
Pierre Bonnard francia festő a századforduló egyik kiemekedő művésze, a posztimpresszionizmus jeles képviselője volt. Munkásságára hatalmas hatással volt Paul Gauguin. A film Bonnard életét dolgozza fel, egyaránt bemutatva a festő művészetét és elsöprő szerelmét feleségével, Marthe-val. A nő nemcsak élete szerelme volt, de a múzsája is. Marthe és Pierre egész életükben egymás támaszai voltak, Bonnard képeinek mintegy harmadán Marthe látható. A Bonnard – Egy festő szerelme egyszerre történelmi film és szerelmi történet, amely felidézi a 19-20. század fordulóját, bemutatja a festő életének fontosabb állomásait, s betekintést enged a magánéletébe.
Minél nagyobb a kém, annál nagyobb a hazugság. Matthew Vaughn (a Kingsman-filmek, Ha-Ver) újabb eszelős agymenése az Argylle: A szuperkém, ez a fékezhetetlenül szellemes, a valóságot kicsavaró, a világot körbecikázó kémthriller. Bryce Dallas Howard (Jurassic World-filmek) alakítja Elly Conwayt, aki egy bestseller kémregény-sorozat remeteéletet élő szerzője. Számára az idilli boldogságot az jelenti, ha este otthon ülhet a számítógépével és a macskájával, Alfie-val. Ám amikor Elly fikciós könyveinek cselekménye – melyek középpontjában az Argylle nevű szuperkém áll, valamint a küldetése, hogy leleplezzen egy globális kémszindikátust – tükrözni kezdi egy valódi kémszervezet titkos akcióit, az otthoni csöndes esték múltbéli emlékké válnak. Aiden (az Oscar-díjas Sam Rockwell), a macskaallergiás kém társaságában Elly (Alfie-val a hátizsákjában) menekül, és bejárja a fél világot, hogy mindig egy lépéssel a gyilkosok előtt maradjon, miközben Elly kitalált világa és a való világ közti határok elkezdenek összemosódni.
Az Amazonas esőerdejében felnövő Emmának a világ legritkább barátsága adatott meg, amikor rátalált az elveszett, bűbájos jaguárbébire, akit Hope-nak nevezett el. Egy váratlan és tragikus esemény miatt azonban Emmának el kell hagynia az erdőt és barátját, hogy az ismeretlen nagyvárosban, New Yorkban folytassa életét. Éveken át ábrándozik arról, hogy visszatér a dzsungelbe. Amikor a tinédzser Emma megtudja, hogy régi otthonát és Hope-ot vadorzók fenyegetik, elhatározza, hogy visszatér a dzsungelbe szeretett jaguárjához. Anja, Emma biológiatanára sikertelenül próbálja lebeszélni őt a vakmerő utazásról, ezért végül elkíséri, hogy a harcos tini az esőerdő és a benne élő állatok védelmére kelhessen.
Nicholas “Nicky” Winton, az ifjú londoni bróker a csehszlovákiai menekültek ügyével foglalkozó brit bizottság munkatársaival, Trevor Chadwickkel és Doreen Warrinerrel 669 gyereket mentett meg a nácik elől a második világháborút megelőző hónapok folyamán. Nicky 1938 decemberében látogatott el Prágába, ahol a nácik felemelkedése által fenyegetett s hazájukat hátrahagyott német és osztrák családokkal találkozott, akik elborzasztó körülmények között tengődtek, élelem és hajlék híján. A fiatalember és két társa ezt követően versenyt futott az idővel, hogy minél több gyermeket kimenekítsenek a határok lezárása előtt. Ötven évvel később, 1988-ban Nickyt még mindig kísérti azon gyermekek kétséges sorsa, akiket nem sikerült biztonságban Angliába juttatniuk; ostorozza magát, amiért nem volt képes többet tenni. Egy napon azonban megkeresi a BBC, és élő televíziós műsorában meglepetésszerűen összehozza az immáron felnőtt túlélőkkel – ami segít a férfinak végre valahára megbékélnie a bűntudattal és bánkódással, ami öt évtizeden át emésztette.
Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző (Bezerédi Zoltán) viszonya annyira megromlott a fiával, Ivánnal (Szabó Kimmel Tamás), hogy évek óta nem beszélnek egymással. Iván Izraelbe menekült az apjával való konfliktus elől, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával (Máhr Ágnes) tartja a kapcsolatot. Az anyuka váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával (Leo Gagel) hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban. A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése.
Molly Manning Walker rögtön első filmjével a 76. Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját nyerte el, teljesen megérdemelten: a How to Have Sex az első perctől fogva olyan hatalmas energiával dübörög, akár egy felpörgött tinédzser. Az alkotás autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás. A három legjobb barátnő, Tara, Skye és Em a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban, a fiatalokkal teli Maliában veti bele magát az éjszakai életbe. A trió életük legjobb és legintenzívebb nyarában reménykedik, de nem mérik fel a döntéseik súlyát.