Euripidész nyomán írta: Bagossy Júlia Rettentő vicces, klausztrofób, mozgalmas és evidens dolog családban élni. Gyerekkoromban csigalassúsággal telt az idő. Egy fényfolt megvizsgálása a szőnyegen, vagy mire középsősből végre nagycsoportos lettem. Az apám órák hosszú fölvételeket rögzített rólam és a testvéremről kazettákra, miközben kakaót iszunk a konyhában, vagy a világ keletkezéséről diskurálunk. Fel lett véve az a néhány perc is, mikor az ezredfordulón éjfélt üt az óra és ezerkilencszázkilenvenkilencből kétezer lesz. Ott ülünk mind egy rakáson a kanapén, anyám sima arcú, harmincegynéhány, valami tévéműsor világítja meg őket, meg a szoci bútorokat, az öcsém egy padlizsán méretű gyűrött, alvó hurka. Egy másik videóban azt kérdezi tőlem apám, mit csinál egy színházrendező és azt mondom: nem tudom. Mostanában kezdem sejteni, az idő is nagyon felgyorsult és már nem ülünk egy rakáson. Bagossy Júlia
Esther Greenwood élete a megtestesült amerikai álom. Húszévesen egy híres női magazin ösztöndíjas gyakornoka, és sorra nyílnak előtte a kapuk. New Yorkban szakmai sikerek, fogadások, hírességek forgatagába kerül, ám ő úgy érzi, képtelen megfelelni az elvárásoknak.
A Sárközi Gyula Társulat előadása. Öt koreográfus, egy este a Sárközi Gyula Társulat ifjú művészeinek előadásában. Január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja. Ebből az alkalomból született meg az est létrehozásának a gondolata. Mi az életet ünnepeljük: egyszerűen jövünk, adunk és önfeledten táncolunk. A művészetben nincsenek etnikai határok, ott csak lelki összefonódások léteznek. Továbbra is szeretnénk Magyarország és Európa része lenni, mert ott szeretnénk élni, ahová születtünk. Habiszti – csak azért is, élünk és táncolunk! Táncolják: Frank Flóra, Gubcsi Zsanna, Hegyes Lujza, Mezei Ábel, Muhari Zsófia, Ricardo Yibrail Sánchez García, Sárközi Gyula József
Az ő szerelmekkel, válással,árulásokkal teli szenvedélyes szövetségéről szól. Három különböző sors, világlátás, de mindegyik fő mozgatórugója a vágy, az összetartozás, a szeretet.A szereplők humora, öniróniája, vagy annak hiánya sok mulatságos szituációba sodorja őket. Mi van ha egyik barátnő elszereti a másik férjét, pedig csak segíteni akart... vagy mégsem?A titkok és feszültségek vajon odáig feszítik a húrt, hogy elteszik egymást láb alól, vagy tisztázódnak a félreértések?Magára ismerhet ezekben a karakterekben a néző és a nevetésen keresztül talán megbocsátó lesz önmagával és barátaival szemben is. Ez az előadás tehát csakis a nőkről szól... ja és folyamatosan a férfiakról.
Két nagyformátumú ember és különleges tudós lenyűgözően izgalmas és szenvedélyes párviadala A Díj, amelyet a világon az elsők között mutat be a Rózsavölgyi Szalon. Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda (a háború miatt két évvel később veheti át), Lise Meitnert meg sem említették. Számos tudós igazságtalannak tartotta ezt, hiszen ő adott magyarázatot a folyamatra és nevezte el „hasadásnak”. A stockholmi szállodában Lise Meitner számvetésre készteti Otto Hahnt. Otto Hahnt az „atombomba atyjaként” is emlegetik. Lise Meitnert pedig az „atombomba anyjaként”. Hahn a háború után a német tudomány újjáépítésén dolgozott. Lise Meitner meggyőződéses pacifistaként – „Semmi közöm a bombához!”, mondta – az atomenergia békés felhasználására törekedett, és kiállt amellett, hogy a nőket a tudományban is egyenlő jogok illetik. Lise Meitner és Otto Hahn nevét közösen is őrzi Berlinben a Hahn-Meitner Intézet.
Az igaz történet - A kis herceg mögött. Az Astrum Színház előadása. A rózsa titkai című előadás Antoine de Saint-Exupéry és felesége szerelmi történetét meséli el megismerkedésüktől egészen az író haláláig, sőt még azon is túl. És egyúttal felvillantja A kis herceg ikonikus jeleneteit olyan módon, hogy rávilágít, azok milyen magánéleti aspektusokból táplálkoztak. Az előadás mesevilág és szerelmi dráma különös keveréke, ami fontos gondolatokat fogalmaz meg, de elsősorban a nézők érzelmeire szeretne hatni, ugyanis “jól csak a szívével lát az ember…” Díszlet: Csanádi GyörgyRendezőasszisztens: Turák-Szűcs Lili
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te - és ketten együtt.
Tragédia magyar nyelven a Szophoklész Élektrájából. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt lefordította, illetve átdolgozta az emberiség egyik legismertebb és legerőteljesebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját. Bornemisza igazi magyar történetet, kortárs drámát írt az antik remekműből, mely olyan időtálló lett, hogy karaktereiben ma is ráismerhetünk magunkra és a világunkra. A Magyar Elektra egy nagy drámaíró munkája: nyelvileg érett és tökéletes, és jól mutatja szerzője intellektuális erejét, gondolati gazdagságát. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk meg ezt egy régi magyar színdarabbal? Valamint: Rimár Izabella/Szabó Renáta Dramaturgasszisztens: Szántó Száva
Mit adtál a világnak? Ha ebben a pillanatban meghalnál, mi maradna utánad? Laci maga után hagyna ezer darab nehezen lebomló oreós zacskót. Krisz mérnöki munkájának köszönhetően az emberiség átlagosan 40 perccel kevesebb időt tölthet liftekben rekedve. Lehel után egy 5 éves, magányos kisfiú maradna. Ugye te is pánikba esel, amikor ilyesmiken gondolkodsz? A finn színházi élet egyik legfontosabb alkotójának darabja érzékeny és szórakoztató helyzetekben mutatja meg, miként próbál alámerülni három igaz barát a férfilélek különös mocsarába. Falk Nóra fordítása alapján Videó: Non Lieu Film Productions
Négy jó barát: Zoli, aki karrierista felesége helyett maradt otthon a gyerekekkel; Gábor, a menő ügyvéd kemény elvekkel; Misi a négy gyereket szerény ám annál boldogabb körülmények között nevelő apuci; és a még mindig megállapodni képtelen Tomi - Zoli lakásán gyűlnek össze, hogy míg hármójuk felesége színházba megy, addig ők vigyázzanak az ott alvó gyerekseregre. Gábor tanácsára bébiszittert hívnak, hogy néhány órára ki tudjanak szabadulni. Esti kiruccanásuk tervét Tomi bejelentése akasztja meg, miszerint a főnökének lánya tőle vár gyereket. A három barát mindent megtesz, hogy az életimádó szingli Tomiba „lelket öntsön”. Szakítás, lánykérés, szülés, gyereknevelés: a három tapasztalt apuka mindenben tud tanácsot adni, és természetesen azt a lehető leghumorosabb és legőszintébb módon. Két órás felhőtlen szórakozás kényelmes vacsoraszínházi körülmények között szingliknek, házasoknak, újra kezdőknek. Jegyárak 3 fogásos vacsorával: ■ Deluxe asztalhoz: 12.900 Ft■ Prémium asztalhoz: 11.900 Ft
A Mentőcsónak bemutatja a Novara előadását. „Valakinek muszáj döntéseket hoznia. Nehéz elfogadni, de mindig kell valaki, aki képes döntéseket hozni, és ha valaki erre nem képes, akkor annak követnie kell azokat, akik a döntéseket hozzák. Ez a színház! Ez csak színház!” Mert ha nem hozok döntéseket, ha nem vállalom fel a konfliktusaimat, akkor kiszolgáltatom magamat másoknak. De ha kiállok magamért, akkor hogy nem nyomom el a másikat? Meddig tartok én és hol kezdődik a másik? Egyáltalán valóban magamért állok ki, vagy már a problémáim sem az enyémek? Én határozom meg a közegemet vagy a közegem határoz meg engem? A saját történetemet élem meg vagy mások gondolatait ismételgetem? A szüleimét, a barátaimét, a családomét, a munkatársaimét, a politikusokét. Vagy pont azt gondolom, amit ők? Van saját valóságom vagy ez csak színház? Érdekel ez még egyáltalán bárkit?Ebben a fiktív országban, ahova most lenézhetünk, ilyen kérdések merülnek fel az emberekben. Van még ehhez közünk?
Kovács András Péter új önálló estjének előadása. „Miért érzi azt az agyam negyven felett, amit a gyomrom Karácsony után? Miért én hazudok a kutyám helyett, aki egy presszókávé hatására bulizni ment? Miből veszi észre a feleségem, mikor beszél hozzám, hogy igazából nem figyelek, csak csendben vagyok? Mi tart vissza attól, hogy rendszeresen összeszereletlen IKEA-bútorra igyam magam, ami fölött ketten állnak tanácstalanul?” Ezeket kérdezi Kovács András Péter, mikor elbeszélget saját agyával, hogy kiderüljön: a valóság közel sem az, amit ez a koponyába zárt kocsonyás anyag annak vél.
"Sziasztok, csodálatos barátaim! Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam: Péntek Úr vagyok. Sok mindenről szeretnék mesélni nektek. Cserébe én is figyelni fogok rátok. És együtt is figyelhetünk.Például Flórisra, a szobanövényre. Vajon miről álmodik? Vagy Lodira. Vajon hány vonat fér el egyszerre a fejében? Vagy egy kalózkutyás kutyakalózhajóra! És a felette vonuló vattacukorfelhő-nyájra! Elárulok egy titkot: figyelni mindenre és mindenkire érdemes. Például... Hopp! Ki kopog?Megérkezett a következő vendégem!" Gyerekként a világ még új, izgalmas és lenyűgöző, tele van álmokkal és lehetőségekkel. Néha viszont túl nagy, ijesztő és bonyolult. Jó, ha van ilyenkor valaki, aki rendet tesz a zűrzavarban. Aki életre kelti az álmokat és megszelídíti a félelmeket. Aki nagyon figyel ránk és úgy tud kérdezni, hogy végül mi magunk bökjük ki a megoldást. Ő Péntek úr, akit csodálatos barátok vesznek körül. A Tatai Zsolt főszereplésével készülő előadás sok humorral és zenével szól az egymásra figyelés, az empátia és a képzelőerő fontosságáról.
Vitaszínház az online életünkről. A képernyőn, virtuális terekben töltött idő egyre nagyobb részét teszi ki az életünknek. A kütyük, online terek megkönnyítik a hétköznapjaink, de akadályozzák is hogy jelen legyünk az életünkben; segítik a kapcsolatteremtést, és egyben el is szigetelnek minket. Bonyolult kérdések elé állítanak mindannyiunkat. A mesterséges intelligencia térhódítása tovább komplikálja a valóság és virtualitás, az ember és gép viszonyát. Vitaszínházi előadásunk olyan kérdéseket nyit meg színházi jelenetei segítségével, amelyekről érdemes gondolkodnunk, beszélgetnünk, sőt vitatkoznunk is. Erre kínál lehetőséget majd programunk interaktív része.
A görög mitológia szerint a nőtlen király és szobrász, Pygmalion beleszeretett saját művébe, olyan tökéletes és élethű női szobrot faragott. Ahogyan a Pygmalion-hatás című balettban Leon, a sztárbalett-táncos igazi táncosnőt farag a szegény sorból érkező Galából. „Ez a balett koreográfiai értelmezése művész és műve mítoszának, mely rávilágít arra, hogy a művészet és az élet mennyire összefonódik, mégsem ugyanaz. A balett középpontjában egy nyomorban élő pimasz lány áll, aki a versenytánc világában találkozik a gazdagsággal, az előadói tökéllyel, ahol a szépség és a mozgás csalóka könnyedsége csak kemény munkával érhető el, míg a látszólag vonzó színpadi hírnév nem védi meg az embert a magánytól. A híres táncos vezetésével a hősnő egy olyan ösvényre lép, ahol a test mozgásának transzformációja kezdetben szórakoztató kísérletnek tűnik, ám valódi drámába torkollik” – mondja Boris Eifman, az ifj. Johann Strauss virtuóz zenéjére készült tragikomikus balett koreográfusa. Eifman a hetvenes években kezdett koreografálni, s művei közül az irodalmi ihletésű balettalkotásait értékelik a legtöbbre. Együttese, az Eifman Ballet – amely modernitásával és kifejezőerejével forradalmasította a klasszikus táncművészet fogalmát Oroszországban – számtalan külföldi turnén vett részt. Eifman koreográfiái számos helyen színpadra kerülnek. A Magyar Állami Operaház közönségének is volt már alkalma megcsodálni munkáját, hiszen láthatta a Dosztojevszkij-regény alapján készült Karamazov testvérek című balettjét. Jelmezfelügyelő: Larisa Ivushkina Világítástervező: Alexandr Alexandrovich Sivaev, Boris Eifman Betanító balettmesterek: Osipov Ilia, Liubov Andreeva, Polina Petrova Próbavezető balettmesterek: Balaban Cristina, Kohári István, Prokofieva Irina, Szakács Attila, Szirb György Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
Sven Nordquist Pettson és Findusz-történetei világszerte népszerűek mind az óvodás-kisiskolás gyerekek, mind szüleik körében. A címszereplők egy egyedül élő falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz.
A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban. Közreműködik: a Budapesti Operettszínház ÉNEKKARA, BALETTKARA, ZENEKARA, valamint, BOZSIK YVETTE TÁRSULAT táncosai.
Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.