Ha tehetném, körbeutaznám az egész világot. Végiglátogatnám a különböző országokat az Egyenlítőn innen és túl, megismerném a sokszínű kultúrák varázslatos lakóit, a változatos épületeket, a színes tájakat és az illatokat, ízeket, mosolyokat. Hallgatnám a tenger hangjait, mert biztosan más a Vörös-tengeré, mint a Feketéé, nem beszélve a Csendes-óceánról. Játszanék a különböző hangszereken a bőrdoboktól az indiai szitáron át, a kínai húros erhuig, és táncolnék az óceán partján a naplementében.Kipróbálnám az összes lehetséges régi utazási eszközt: gőzhajóval utaznék Hongkongba, az Orient expresszről bivalycsordát néznék, elefántháton barangolnék az indiai őserdőben, lóháton pipázgatnék a sziú indiánokkal, és végül léghajóval repülnék vissza Londonba.Útitársnak csakis Phileas Foggot választanám, akitől sokat tanulnék a világ kultúrái iránti odaadó tiszteletről, a felelősségvállalásról és a becsületszó erejéről.Fogad velem valaki? 80 nap alatt a Föld körül? Kuthy Ágnes rendező
Hamupipőke történetét mindenki ismeri. A hősnő csodás átváltozása és felemelkedése igazi gyógyító, reményt adó mese, amelyet az ókorban meséltek először, és mesélik azóta is szerte a világon, számtalan változatban. A Budapest Bábszínház új előadása ezúttal a kosztümös filmekből jól ismert korba, a 19. századba helyezi a történetet. A ragyogó bálok, táncrendek, szigorú viselkedési szabályok korába. Az ipari forradalom, a természettudományos felfedezések, a világ körüli utazások korába. Egy világba, amelyben nincs még Instagram, mégis mindennél fontosabb a látszat. Egy világba, ahol a tudomány, a fizika is lehet igazi varázslat. Hamupipőkének, a mindig úton lévő hajóskapitány kamasz lányának mostohája szeretetlensége és mostohatestvérei bántásai mellett saját bizonytalanságával is meg kell küzdenie, hogy elindulhasson a felnőtté válás útján. Segítőtársai a korlátlan fantázia, a csillapíthatatlan tudásvágy, a kérlelhetetlen igazságérzet. Vajon sikerül-e megtalálja a saját útját? És mi történik, ha ezt az utat véletlenül épp egy, elrendezett jövője elől menekülő trónörökös keresztezi? Árnytervező: Kuthy Ágnes, Michac Gábor Szcenika: Torma Gábor
A kufli: nem is kifli, nem is kukac, nem is bab, de nem is kavics. Egy kufli sok mindenre hasonlít, és közben semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az! Színes, mint egy nyalóka, pedig nem ehető! Van kicsi, és van nagy. Van kövér, és van sovány. A kufli egyszóval: kufli. A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház legújabb bemutatójához Dániel András különleges hangvételű kufli-meséiből válogattak össze egy kupacnyit. Megtudhatjuk például, hogyan találnak otthonra a kuflik, név szerint Titusz, Fityirc, Pofánka, Zödön, Bélabá, Valér és Hilda az Elhagyatott Réten; hogyan is néz ki a kufliknál a Bújócskázás Világnapja; milyen különleges tulajdonsággal bír a Tokafa odúja, és hogy a Puffpuding nagyon finom, ellenben rendkívül veszélyes. Továbbá az is kiderül, hogy nem elég megszerezni az otthont, de meg is kell tartani, és hogy a kuflik nem csak a kufliságban, de a zenélésben is jeleskednek. Az előadás során a kufli-mesékből jól ismert Lábascsiga és Varázsgomba kalauzolnak minket végig Dániel András különleges világú és humorú kufli-univerzumán. Az Egy kupac kufli szórakozás az egész családnak, a legkisebbektől egészen a legnagyobbakig, sok-sok kalanddal, és a Lóci játszik zenekarból ismert Csorba Lóránt játékos, táncba hívó zenéjével.
Mi ez, mi ez, miez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók…szólni kellene az Erzsinek, hogy oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc…Dehogy… hiszen ez a vekker…A vekker csönget…De hiszen akkor fél hét van már…fel kellene kelni.Ismerős gondolatok ugye? Reggel hét, óracsörgés, álom és ébrenlét határán… Ki ne ébredt volna életében legalább egyszer azzal a vággyal, hogy bár a reggeli sűrű ködben tényleg eltűnt volna az iskola és ha nem is örökre, de legalább a mai napon ne kellene betenni oda a lábunkat. Ki ne emlékezne a tanár komótos naplólapozgatása közben átélt rettegésre vagy a megkönnyebbülésre, miután a tanár ma az osztály jó tanulóját hívta ki felelni vagy a padsorok között bujkáló gurgulázó nevetésre, miközben osztálytársunk az óra alatt a kukában rejtőzik.A Tanár úr kérem megszólítja a mostani iskolásokat és az öregdiákokat is, Karinthy Frigyes saját szavaival élve: “Nem látom olyan keservesnek és fárasztónak és nyomasztónak; hanem figyelni fogom benne mindazt, ami benne kedély és humor és emlék és szép fiatalság”
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
Képzeljünk el egy pontot! Kicsi ez a pont vagy nagy? Egyik sem? Képzeljünk el egy pontosan pont méretű pontot! Ő lesz a főszereplőnk. Ez a Pont mozgásba lendül. Mozgásából újabb pontok, vonalak, háromszögek, négyszögek, egyszóval újabb formák jelennek meg a térben. A Pont kapcsolatba kerül velük. Barátságosak ezek a találkozások vagy félelmetesek? És legfőképpen: hová vezetnek? Újabb formák megszületéséhez, avagy éppen ellenkezőleg, vissza a kezdetekhez? Lehet-e egy pont a Pont, mi történik vele kettő, három, sok más forma között? A Ponttól pontig. című kísérleti bábelőadás a pont és a különböző térdimenziók, az „egy” és a „több”, az egyén és a sokaság kapcsolódási formáit tárja fel az animáció, a megelevenítés alapvető elemeitől a másikkal való kapcsolaton át a világban való létezés sokrétűségéig. A nézők előtt egy fejlődési folyamat elevenedik meg, amit a pont keletkezése, majd transzformációja határoz meg, miközben a geometrikus tér újraértelmezésével egy alternatív világ jön létre.
A kilencéves "Béna" Benni új tanárnőt és új osztálytársnőt kap az iskolaév elején. Ida, az új osztálytárs, szívesen barátkozna Bennivel, de a fiú ellopja a kislány kedvenc fülbevalóját, tönkreteszi az iskolaigazgató féltett növényét. Vagy ez csak a látszat? Ki segít kibogozni az összekuszálódott szálakat? Csak nem Mister Morrison mágikus állatai?
"Elég szívesen írom, noha sokat vétek a színpad törvényei ellen. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem" – írta egy levelében Csehov a Sirályról. És a végeredmény: a drámairodalom egyik legnagyobb alkotása. Igazi remekmű, szabálytalan komédia, amelyet az író legszemélyesebb vallomásának tartanak, hiszen a darabba az önéletrajzi elemeken kívül néhány közeli ismerősének sorsát is beleszőtte, és mellé – ahogy megjegyzi – öt pud szerelmet is beleírt. Az sok vagy kevés? – kérdezhetnénk. Több mint 80 kg... Van aki számára elviselhetlenül sok, másoknak a többszöröse is kevés lenne ahhoz, hogy kimozduljon a saját világából... És a Sirályban ott van a viszonzatlan szerelem minden fájdalma, a színház végtelen szeretete, az örökös boldogságkeresés, a magány és a középszerűség elleni küzdelem. Az előadást David Doiasvili az Állami Vaso Abashidze Zenés és Drámai Színház (Tbiliszi) igazgatója állította színpadra. "Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy előadásunkban olykor füstöt, pirotechnikát, és erős hanghatásokat alkalmazunk. Stroboszkóp használata miatt az előadás megtekintését terhes anyáknak, epilepsziásoknak, valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasoljuk!"
(Shall We Dance?) A színdarab alapjául szolgáló filmforgatókönyv szerzője: Masayuki SuoAz Altamira Picture „Shall We Dance?" című filmje alapjánEredeti ötlet, forgatókönyv és rendezés: Masayuki Suo Szerető feleség, sikeres karrier, anyagi biztonság. Richardnak tökéletes az élete... csaknem. És mégis –vagy épp ezért – valami hiányzik a munkahelyre való a mindennapi ingázáson és a családi életen túl.Mígnem egy szép napon, hazafelé tartva a vonatablakból észrevesz egy titokzatosan vonzó, fiatal nőt,aki a „Miss Betsy tánciskolája” neon fölötti ablakból néz el valahová a messziségbe... A pillantás rabul ejti a férfit. Legyőzve félénkségét, beiratkozik a tánciskolába...A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra. Társastánc koreográfus: Molnár Andrea Továbbá: könyvelők, táncosok, utasok
Holokauszt monodráma. Kazán István Kamaraszínház előadása. A Kislány a pokolban holokauszt monodráma premierje 2006 őszén volt a Fészek Művészklub kupolatermében. Budai Tünde színésznő volt az első szereposztás, aki közel 7 évig alakította, magas művészi színvonallal, őt követte Szabó Eszter színésznő aki kimagasló szakmaisággal alakította a főszerepet, majd Dombrádi Alina színésznő vette át a szerepet és emlékezetes alakításának tapsolhatott a közönség, legvégül Gunyecz Anna színésznő vitte tovább a szerepet, hitelesen, méltó módon képviselve a monodráma művészi nívóját, mondanivalóját. Az elmúlt 16 év alatt több mint harmincnégy ezren látták az előadást. A monodráma dramaturg-rendezőjeként, megköszönöm mind a négy szereposztásnak a kiváló szakmai és emberi hozzáállást, azt gondolom nélkülük, nem lett volna ilyen sikeres, ez a “felemelő” monodráma! Megtiszteltetés volt velük dolgozni! Írta: Sárdi MáriaKislány: Gunyecz AnnaGrafika: Pásztor AttilaVideó-vágás: Kárer LászlóZene: Secret GardenKulturális menedzser: Rosenfeld Dániel Imredramaturg-rendező: Kriszt László Szereposztások:Budai Tünde színésznő.Szabó Eszter színésznő.Dombrádi Alina színésznő.Gunyecz Anna színésznő
- A Hold völgye - Dr. Ries Ottó pszichiáter rejtélyes körülmények között hal meg Szardínia szigetén, az olaszul Valle della luna néven ismert Hold völgyében. A nyomozást vezető rendőrtiszt az ügy megszállottjává válik. A szálak a furcsa és kissé ijesztő szomszédnőhöz vezetnek, akivel közösen – már-már perverz kíváncsisággal - mélyülnek el az elhunyt doktor egy Anna nevű hölggyel folytatott levelezésében. Egy titkos, szenvedélyektől és erotikától túlfűtött, bizarr szerepjátékokkal feltüzelt szerelmi viszony bontakozik ki előttük, melynek hatására nem csupán az öngyilkossághoz vezető esetet, de saját önképüket és szexualitáshoz fűződő viszonyukat is gyökeresen át kell értekelniük. Egressy Zoltán drámájában a nyomozópárossal együtt a hétköznapok világából mi magunk is a vágyak és az érzékek, az álmok és a költészet, a meghasadt személyiségek, az abszurd romantika és a romantikus őrület labirintusába kerülünk, miközben sarkunkban liheg a könyörtelenül múló biológiai idő.
- Angyaltemető - Az angyali öröklét feladása egy emberi szerelemért. A budapesti értelmiség jobb és balos, groteszk, semmibe vesző acsarkodása, emberi sorsok egymásba gabalyodása és kozmikus magányossága, fekete humor és filozófia egy nagy városi road movie keretei közt, egy kis színház összes játék terét fölhasználva. Budapest fölött az ég.
Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét.Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legszebb és legnépszerűbb musical. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedélyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással.
Zenés szerelmi tragikomédia. A világ úgy tudja, hogy Kaliforniában érnek véget a szerelmi álmok. Mi, magyarok tudjuk, hogy Szegeden is megtörténnek ilyenek. S ez olyan szép! Egyszer La La Land, máskor Lölöland. Vajon melyik a miénk?Egy történet arról, amikor két ötvenes, elvált szülő, akik társadalmilag, politikailag, egzisztenciálisan, komolyságban, bohémságban merőben különbözőek, sikeresen tönkreteszik gyermekeik szerelmét. Hogy megérdemlik-e ezek a fiatalok ezt a szülői balfékséget? Döntse el a sors és/vagy az élet! (Mindenesetre rengeteget énekelnek az események folyásával egyirányban, mert ezek a mai fiatalok egyfolytában popsztárok akarnak lenni.)Közösségi finanszírozással létrejött előadás!
Ruben Östlund filmje alapján színpadra alkalmazta: Tim Price. Egy családi utazás nagy meglepetésekkel szolgálhat. Tomas, az üzletember egy síparadicsomba viszi szeretteit a téli vakációra. Váratlanul azonban lezúdul egy lavina és magával sodor sok mindent – ha magukat a családtagokat nem is, de sok illúziót, önáltatást, hamis ábrándot. Elvégre hogyan lehet arról beszélni, ha egy családfő a veszélyből első ösztönében nem a gyerekeit, hanem a telefonját menti ki? Ruben Östlund fekete komédiájának friss színpadi adaptációja üdítő humorral és empátiával beszél az emberi kapcsolatok rejtelmeiről. Az előadás a Katona József Színház és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre. Továbbá: Sándor Rebeka Sofie / Vas Hanna Regina, Tereczi Dániel Tamás / Mester Máté
Dráma 1 + 1 részbenA Hábetler-család 100 éve Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól az ötvenes évek végéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, '56... és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik... A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg. Az előadás nem ötven, hanem száz év történetét meséli el: Tasnádi István továbbírja Fejes Endre darabját, így egészen a kétezres évek elejéig nézhetjük végig „alulnézetből”, a család újabb és újabb generációinak életén keresztül a huszadik századi Magyarország történetét, sorsfordító történelmi csomópontjait.
Szerb Antal fantasztikummal teli, fordulatos regénye jócskán megelőzte a korát. Nem véletlen, hogy alapanyagául szolgált több színpadi és egy 1974-ben készült filmes feldolgozásnak, ez utóbbiban a főbb szerepeket Latinovits Zoltán és Darvas Iván alakították. Ezúttal zenés színházi adaptáció született Kovács Adrián zeneszerző és Galambos Attila szövegíró tollából. A kalandregény hangsúlyai áthelyeződnek az érzelmekre, a minden racionális meggondolást elsöprő szenvedélyekre, de a történet lényege változatlan: Bátky doktor, a londoni tanulmányúton tartózkodó magyar bölcsész meghívást kap Pendragon urától a kies Walesbe, ahol az érdeklődése fókuszában álló középkori titkos társaság, a Rózsakeresztesek után nyomozhat. A kellemesnek és hasznosnak ígérkező kirándulást különös események teszik hátborzongatóvá: kísérteties próféciák, gyilkossági kísérletek és egy tudományos felfedezés, amelynek talán nem is szabad nyilvánosságra kerülnie. Mindeközben folyik a hajsza a titokzatos kórban elhunyt milliárdos által hátrahagyott hatalmas örökségért. Krimi, misztikum, szerelem ötvöződik a walesi históriában, amely fölött végig ott lebeg a Pendragonok jelmondata: „Hiszek a testnek feltámadásában”.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az életművét gondozó Európa Kiadó szerint „magyarabb és magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne.” Szabó Magda költőnek indult, regényeket a kényszerű hallgatás éveiben kezdett írni. Amikor első regényeivel közönség elé léphetett (Freskó, Az őz) már érett prózaíró, „nemcsak gazdag anyagú, igazmondó, aktuális, olvasmányos, hanem mindjárt bravúros” – írja róla Nemes Nagy Ágnes. Pályatársa, Jókai Anna, varázslónak tartja: „Szabó Magda, amikor ír, azt teszi az emberi világgal, amit csak akar. Mindent megkapott a varázslathoz: lenyűgöző nyelvi erőt, élmény-bőséget, és a szükséges – bár fegyelmezetten titkolt – szenvedést. (…) A bűvölő szöveg, mint folyondár, elfedi a régi kövek eredeti, kopott feliratait, valami mást, valami szokatlan-érdekeset sugallnak a már-már elfeledett tények, lett légyen az Trója pusztulása vagy egy öregasszony halála, vagy éppen meghatározó alakja nemzetünk történelmének. Szabó Magda parancsot ad a választott témának, és a téma engedelmesen a tolla alá hajlik. (…) Felépül, rögződik a lélekben a második valóság, ahogy a szuverén alkotó, Szabó Magda látja.” Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.