Könyvet kézbe venni jó. Az olyan személyes dolog. Tárgy, melyet kinyitva, lapozgatva, olvasva, egyszer csak kisüt a nap, beborul az ég, szerelmes lesz az ember, kiábrándul, utazik, vágyakozik, hazaér - éli az életét. A valóságosat és a képzeletbelit is. Könyvvel a kézben tanul, szórakozik, gondolkozik. Beszélget másokkal, könyvek segítségével valódi emberi viszonyokat alakít ki, ápol barátságokat. Könyvet olvasni jó. Ezt ajánljuk a nézőknek is. Egy nap, egy könyvet.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Végre,végre...egy olyan mûsor ami már oly rég hiányzott a "palettáról"!!
"Évtizedek óta nem jelent meg olyan fontos gyerekkötet, mint Lackfi János
és Vörös István: Apám kakasa címû könyve. Ez a gyûjtemény könnyed, zseniális egyszerûséggel, hallatlan ráérzéssel és tehetséggel átértékeli és meghatározza (újraalapozza!) viszonyunkat a nyelvhez, irodalomhoz, kultúrához (mint alkotáshoz)."
"Ez a „gyermekkulturális” nyelvi és irodalmi közeg az egyetlen kapocs – és hivatkozási alap – a nemzedékek között (hiszen majd' mindannyian voltunk olvasó vagy verset hallgató kisgyerekek, kevesen leszünk olvasó felnõttek!"
Gratulálok a mûsorhoz!!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások