A játszma vége avagy az abszurd apokalipszise

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

A játszma vége (1957) az abszurd színház, az antidráma egyik kulcsalkotása. Beckett a halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulását vitte színpadra egy sakkjátszma utolsó lépéseiként: egy magatehetetlen királlyal, egy céltalanul mozgó futóval és két mozdulatlan paraszttal játszik egy teljesen letarolt sakktábla egyik felén. A sakk a leglogikusabb játék, Beckett játszmavezetése viszont a logika teljes tagadása: ellenfél nincs, a lépések ad hoc történnek, - anarchikus kétségbeeséssel, valami kiszámíthatatlan ellentámadást kivédendő. A létezés misztériumát és terrorját, minden emberi kapcsolat eleve ellentmondásos természetének tragikus abszurdumát, a nyelv, az érintkezés, a megismerés képtelenségét megjelenítő dráma - remekmű. Az egyik legjobb elemzését T. W. Adorno a neves német filozófus, esztéta és zeneszerző írta, tanulmányának a nagyon pontos és találó, a mű mindenkori színpadra állítóira és nézőire is érvényes Kísérlet "A játszma vége" megértésére címet adta.

ABSZURD (absurd) lat. 1. képtelen, lehetetlen 2. értelmetlen, ostoba, esztelen.

APOKALIPSZIS (apokalypsis) gör. 1. kinyilatkoztatás, látomás 2. a Jelenések Könyve; az Újszövetség egyik könyve, amely misztikus jóslatokat tartalmaz a világ végéről, s az előtte bekövetkező szörnyűségekről. Az Apokalipszis lovasai az ott szereplő négy jelképes (a halált, a pestist, az éhínséget és a háborút megszemélyesítő) rémalak.

A(z) Pécsi Harmadik Színház előadása

Stáblista

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

A játszma vége avagy az abszurd apokalipszise

Értékelés:

Bemutató időpontja:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon