A mélység titka

Bakancslistához adom

The Abyss

amerikai sci-fi kalandfilm, 138 perc, 1989

Értékelés:

295 szavazatból

Szerinted?

147 hozzászólás

Megszakad az összeköttetés az egyik amerikai nukleáris tengeralattjáróval. Még az is lehet, hogy az oroszok keze van a dologban. Fölkutatására a közelben tartózkodó víz alatti olajfúró bázis személyzete kap utasítást. A felszínen eközben nemzetközi válság alakul ki és tovább rontja a helyzetet, hogy akik tisztázhatnák a félreértést, a vihar miatt a mélyben rekednek. Az idő múlik, fogytán a levegő, a tetejébe még különös esemény is történik. Odalent valami olyasmi várakozik némán, amit még nem látott emberi szem. A kutatók egy idegen civilizációra bukkannak.

Forgalmazó: InterCom

Stáblista:

Szereplők

Mary Elizabeth Mastrantonio profilképe

Mary Elizabeth Mastrantonio

Lindsey Brigman

Ed Harris profilképe

Virgil Brigman

Catfish De Vries

Michael Biehn profilképe

Hiram Coffey hadnagy

John Bedford Lloyd

Jammer Willis

Alan Carnes

Michael Chapman

Dr. Berg

Alkotók

rendező: James Cameron
forgatókönyvíró: James Cameron
operatőr: Mikael Salomon
zene: Alan Silvestri Robert Garrett
producer: Gale Anne Hurd Van Ling
vágó: Conrad Buff IV Joel Goodman Steven Quale

Díjak és jelölések

Oscar-díj
1990
Legjobb vizuális effektusok
Oscar-díj
1990
Legjobb látványtervezés jelölés
Oscar-díj
1990
Legjobb hangkeverés jelölés
Oscar-díj
1990
Legjobb operatőr jelölés: Mikael Salomon

További 3 jelölés mutatása

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

5/10

Túl hosszú, nagyon unalmas.

Válasz

4/10

Nagyon gyenge, nem látványos.

Válasz

7/10

Főleg Ed Harris miatt néztem meg a filmet, tetszett a játéka, a filmet egyszer meg lehet nézni. Érdekes, a vége kissé misztikus, más befejezésre számítottam. A szereposztás, szinkron jó. A film nekem hosszú volt.

Válasz

4/10

Ez a film nem értelmes felnőtteknek szól, annyi benne a valószerűtlen elem, talán inkább gyermeteg felnőtteknek, akik át tudnak siklani minden hollywoodi képtelenség felett. Ahogy a történet halad előre, úgy lesz a viszonylag realisztikus filmből egy minden törvényszerűséget felrúgó dajkamese. Persze nem kell elvárni teljes pontosságot, de amikor a sztori a saját maga által támasztott követelményeket rúgja fel egy laza mozdulattal, akkor az ember csak néz, hogy mi vaaaaaaaan?? Ide írhatnék egy listát a logikai bukfencekről és hihetetlen jelenetekről, de nem éri meg. A film végi nyálas 5 percben csúcsosodik ki mindaz, ami miatt a Mélység titka számomra kidobott 2 óra volt.

Válasz

offtopic

Nálam előny szokott lenni, ha egy film régi, de azért ezt 4:3-ban nézni fáj.

Válasz

1/10

Cameron-film, idegenes, mondom, csak jó lehet, az egyik kedvenc rendezőm, nagyon nem is olvastam utána direkt, még kommenteket se.
Hát nem gondoltam volna, hogy ezt írom, de ez egy nagy szar. Kábé 1 óráig jutottam vele, de hogy Cameron egy ilyen érdektelen, üres, időhúzásos valamit csináljon... Alapból a karaktereket nem úgy ábrázolja, ahogy más filmjeiben, nem karakteresek, nincs rajtuk a fókusz, a rendezés és történetvezetés is dög unalom. Egy hete néztem, nem vagyok retardált, de csak annyira emlékszem, hogy bezúdul a víz és páran meghalnak, meg a víz alatt lélegző patkányra.
Valaki leírhatná, mi a vége a filmnek, és miért más nagyban a mondanivalója a bővített változatnak, mert soha nem fogom megnézni, az fix.

Válasz

4/10

Tegnap végre leültem, kb. közepes elv`ar`asokkal a filmet megn`ezni. Alap sci fi , hû az jó. M`ar a több mint 2 ór`as filmidõ kicsit visszariadztott, de mondom, lassan bontakozik a cselekmény stb.
SPOILER esetleg

De. Csalód`as az egész. Nem a 89-es technika miatt, az pont nem érdekel. Felesleges idõhúz`as, felesleges konfliktusok sora, jajj meghal e a csaj, jajj nem, jajj a pasi meghal e ...jajj nem..... A vége 1 ór`at szinte léptettem. Ezt a sztorit kb. masfél órába bele lehetett volna tenni. Ráadásul az izgalom nem éri ( már) el az ember ingerküszöbét se . Az egészet tök jól ki kehetett volna hozni a hallucinációs, paranoid, ...stb dologra, de hogy konkrétan E.T. film lett belõle....na, azt nem tudom kiheverni. Azt hittem az lesz, hogy ez valami komoly tömegpszichózis , amit a mély tengerben való tartózkódás vált ki. A vége is nagyon g`az, szinte lecsepegett az emberi jóság, szeretet, aggodalom a laptopom monitorj`aról. Egyszer megnéztem, még gondolkodni se akarok rajta.

Válasz

Bocsánat, a magam módján én is szkeptikus vagyok. De a kétkedésem csak addig terjed, amíg találok rá a magam számára elfogadható érveket. Ebbe természetesen nem fér bele egy számomra ismeretlen (D. B.) személy állítása, akinek egy adott témához nincs semmi köze (értsd: szakmai tudása, ismerete). Kissé emlékeztet ahhoz a túllihegõ újságíróhoz, akinek minden eseményhez megvan a maga jól megalapozott (= internetrõl "kiollózott") véleménye és háttér ismerete.

Válasz

A hsz-ed erõst félrement.

De azért nesze trollocska: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szkepticizmus

Válasz

A szkeptikusnak definició szerint nincs véleménye.

Válasz

Én nem arról írtam, hogy maga az ötlet nem létezik. Még születésed elõtt (a '70-es években) olvastam az Élet és tudományban, már akkor folytak emberes kísérletek, egyelõre vízzel, oly módon, hogy a tüdõ egyik felét feltöltötték, és így vizsgálták az anyagcserét. Amit én vitatok, az a repülésben rejlõ lehetõségrõl mint gyakorlati alkalmazásról szól, és ezt azért tartom elképzelhetetlennek, mert nem kevés szakkönyv elolvasása után bátran remélhetem, hogy amit a repülésrõl gondolok, az nem jár messze a valóságtól.
Amit bizonyítékként felhozol, az egeres kísérlet; még csak nem is humán, és a narrátor is csak a búvárok (tengeralattjárók) esetében említi mint vészhelyzeti megoldást.
Azaz repülésrõl egy szó sem esik, még csak ötlet szintjén sem. Valami oka csak van!
A tudományban számtalan kutatás és kísérlet folyik olyan irányokban, amelyeknek a célja csak a látókörünk kiszélesítése, esetleg a módszer alkalmazása más területeken. Az ûrkutatást is említhetném, mely az emberek túlélésére nem fog egyetemes megoldást kínálni arra az esetre, amikor feléljük bolygónkat.

Válasz

Még a Deltában lehetett látni (nem mostani mûsor), egy kísérletet, hogy egy nehéz folyadékba
egy fehéregeret tettek, súllyal a farkán. Minden probléma nélkül lélegzett, csak kicsit gyûrött
volt utána. Elõbb nézz utána a témának!

Válasz

10/10

nyenye 2015 dec. 21. - 14:41:17 10/10 Előzmény fourdogs

Nyilván nem árt a gondolkodás de az utána járás sem bizonyos dolgoknak! Tudod én is az racionálisan gondolkodó szkeptikus embertípus vagyok aki nemigazán hisz el dolgokat bármilyen bizonyítás vagy ésszerûség nélkül! Ezért van az, bármilyen meglepõ is hogy mindennek utána szoktam nézni! Nyilván elsõ hallásra nekem is merésznek tûnt ez az elgondolás de miután elolvastam a témára vonatkozó Wikipédiát és a Youtub-on is nem egy hiteles videó van ezekrõl a kísérletekrõl kénytelen voltam igazat adni neki!
Tehát mielõtt okoskodásba kezdesz elõtte talán járj a dolgok végére az idevonatkozó szakirodalomban és ne csak a magad feje után menj. Tudod a jó pap is holtáig tanul!

Wikipedia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Folyad%C3%A9kl%C3%A9gz%C3%A9s

Youtube: https://www.youtube.com/watch?v=ACQr0IZIb5I

Válasz

Attól tartok, nem értem, mire gondolsz. Már csak azért sem, mert nem szoktam dühöngeni. Mindösszesen egy ostoba ötlet (D. B.) nyomán játszottam el a gondolattal. De nagyon szívesen megteszem veled is, ha az elsõ mondatodat egy kicsit részletesebben kifejted. Hogy én is megértsem, fenntartva a lehetõséget és a jogot esetleges tévedésemre.

Könnyítésként bemásolom a kérdéses idézetet: "Hasonlóképpen a NASA és a légierõ is visszaigazolta, hogy a hagyományos oxigénpalack helyett folyadékbelégzõ készülékkel felszerelt pilóták jobban bírják a nyomásterhelést, mert a folyadék egyenletesebben terjed a szervezetben, mint a gázok."

Ha kizárjuk a kereskedelmi jellegû repüléseket (ahol a kabinmagasság ritkán haladja meg a 10.000 lábat), azt láthatjuk, hogy a pilóták maszkban vagy nagy magasságú repülések esetén PPS-ben repülnek. A lélegeztetõ készülék oxigénnel dúsított levegõt biztosít.
Mûrepülés csak a bioszférában képzelhetõ el, ahol marad a maszk, feszesen a pilóta arcához húzva. Túlterhelés (pozitív) következtében a dolgozó nehezebben lélegzik (mert a rekeszizma és a tüdeje megpróbál lefelé "vándorolni" a belsõ szerveivel együtt), de nyomáskülönbséget nemigen tudok elképzelni.
Még kevésbé azt, hogy a kettõt (gáz - folyadék) kombinálják. Nagyszerûen meg lehetne fullasztani vele a pilótát, de ha ez a cél, minek repülõgépre költeni. A légi harc egyik, ha nem a legkritikusabb fázisa a mûrepülés: hogy ebben bármiféle fiziológiai akadályt állítani – de mondanék inkább merényletet elkövetni – nem vall nagy bölcsességre. Megszûnne a beszéd alapú kommunikáció is, aztán meg melyik fázisa lenne a repülésnek, ahol kedvére kihányhatná az „éltetõ” folyadékot a szerencsétlen halálra ítélt.
Lássuk be, ez az ötlet egy fantaszta blöffje. Sok embert megtéveszt, másokat gondolkodásra – netán kétkedésre sarkall. Szeretném azt hinni, az utóbbiakból vagyunk többen.

Válasz

A Légierõnél arról lehetett szó, hogy nagy túlterhelésû manõverben közben lehet hasznos. Viszont furcsa, hogy a folyadék tehetetlenségébõl származó plusz súly nem volt gond.

Én úgy látom, hogy a nagy semmin dühöngsz, mert nem értetted meg az idézetet és erre belekezdtél egy totálisan fals és felesleges levezetésbe...

Válasz

Lásd a 124. hozzászólást.

Válasz

Az sem volt normális, aki ezt leírta, de még kevésbé, aki gondolkodás nélkül közreadta. Persze, ha egy világhírû misztikus szerzõrõl van szó, bocsánatos bûn, neki el kell hinnünk a pénzünkért. Már azért, amit kifizettünk egyik vagy másik könyvéért, nehogy már átverjenek bennünket azért a pár ezer forintért.
Csakhogy én nem olvastam ezt a mûvet (könyvidézet), így megengedhetem magamnak, hogy gondolkodjam, uram bocsá' kételkedjem az igazságtartalmában.
Még hogy a légierõt ez érdekelné? Na nehogy már folyadéklégzéssel csökkentsék a nyomáskülönbséget! Melyiket, azt, amely a kabin és a környezet között van? Amely kisebb 1 atmoszféránál (1013 HPa-nál)? (Ha nem tévedek, az eredeti elképzelés a légköri nyomás többszörösének elviselésérõl szól, és erre utalnak a kísérletek.) Ugyan milyen elõnyökkel szolgálna, ha repülés elõtt, közben meghalasztanák a pilótát. Persze panasz nem lenne, hiszen beszélni nem lehet folyadékkal teli tüdõvel. Vagy a kabint töltenék fel PFC-vel? Micsoda robbanás lenne belõle egy gyors kihermetizálódás folytán! És a folyadék utánpótlást külsõ póttartályokból biztosítanák?
Csak az jut ilyenkor az eszembe, hogy a gondolkodás nem árt az egészségnek. Ezért nem leszünk örök életûek: sem fórumozókként, sem lelkes könyvolvasókként, sem misztikus szerzõkként. Még ha Dan Brownnak hívnak, akkor sem.

Válasz

8/10

8 / 10 A civilian diving team are enlisted to search for a lost nuclear submarine and face danger while encountering an alien aquatic species.

Director: James Cameron

Writer: James Cameron

Válasz

10/10

Jó kis film nekem tetszett! Én kimondottan Ed Harris miatt néztem meg és nem csalódtam! 10/10

Válasz

10/10

nyenye 2014 nov. 04. - 09:26:44 10/10 Előzmény molnibalage

Teljesen igazad van, azóta már én is rájöttem,hogy hülyeséget írtam! :D

Van viszont egy másik érdekesség is a filmmel kapcsolatban ami fel-sem merült bennem, hogy lehet valami valóságalapja pedig tényleg létezõ tudományos dologról van szó, ez a folyadéklégzés. Erre akkor döbbentem rá mikor elolvastam az elveszett jelkép címû könyvet Dan Brown-tól.

Könyvidézet:

"A folyadéklégzés 1966 óta valóság, amikor is Leland C. Clark sikeresen tartott életben több órán át egy egeret oxigenizált perfluorokarbonba merítve. 1989-ben a technológia drámaian mutatkozott be A mélység titka címû filmben, bár nem sokan tudták, hogy nem mozieffektust, hanem létezõ tudományos módszert látnak. Eredetileg arra kísérletezték ki, hogy a koraszülöttek légzését segítendõ, visszahelyezzék õket a folyadékkal telt anyaméhre emlékeztetõ környezetbe. A terhesség alatt a magzatvízben lebegõ babák tüdejének nem volt idegen a folyadékkal telítettség állapota. A perfluoro-karbon valaha túl viszkózus volt ahhoz, hogy be lehessen lélegezni, de újabban már csaknem vízállagú a belélegezhetõ folyadék. A CIA tudományos és technikai igazgatóságán „Langley varázslói",ahogyan hírszerzõ körökben nevezték õket, kiterjedt kísérleteket folytattak oxigénnel telített perfluoro-karbonnal, hogy új technológiákat fejlesszenek ki az amerikai hadsereg számára. A haditengerészet mélytengeri elit búvárosztagai úgy találták, hogy ha a szokásos heliox vagy trimix helyett oxigeni-zált folyadékot lélegeznek be, jóval mélyebbre tudnak merülni a keszonbetegség kockázata nélkül. Hasonlóképpen a NASA és a légierõ is visszaigazolta, hogy a hagyományos oxigénpalack helyett folyadékbelégzõ készülékkel felszerelt pilóták jobban bírják a nyomásterhelést, mert a folyadék
egyenletesebben terjed a szervezetben, mint a gázok."

Válasz

Összes hozzászólás

Értékelés:

295 szavazatból

Szerinted?

147 hozzászólás

PORT.hu a Facebookon