Történetünk elején Sayaka egyedül látogat el az állomásra, ami szeretettet kutyája, Lou, kedvenc helye, s boldog közös pillanatok színhelye volt. Nehezen dolgozza fel hű társa eltűnését, és szülei kérlelése ellenére sem adja fel a reményt, hogy legjobb barátja egyszer még hazatér.
Az osztályából kirekesztett kislány egyből rokonléleknek véli a fehér shiba kutyust, amint meglátja őt a kisállatkereskedésben. Idős kora miatt senki sem akarja megvenni az ebet, ám Sayaka szülei egy fontos kitétellel belemennek az állattartásba; ha megérti, hogy egy kutya élete legfeljebb 10-15 évig tart. Mikor Lou eltűnik, a szülők biztosak benne, hogy végső nyughelyét keresve hagyta el otthonát, ám a kislány ezt nem tudja elfogadni. Keresőútjain ismerkedik meg a Ladybird kávéház tulajdonosával, Fuse úrral, aki szintén elveszített valami fontosat, de a remény még nem hunyt ki benne.
A film alapjául szolgáló díjnyertes regény szívmelengető módon mutatja be egy kislány és egy nagypapa barátságát, melyet átsző a közös veszteség súlya, és a tengerpartot átszelő vasutak metaforája.