Fedetlen keblek, gonosz nácik, arab terroristák, időutazás XIII. Lajos udvarába! Bemutatjuk a Kádár-korszak elfeledett Linda-képregényeit.
Gát György alapötletétől Réz András forgatókönyvén át Vukán György főcímdaláig minden zseniális volt 1984-ben ebben a sorozatban - írtam pont egy héttel ezelőtt az Ötvös Csöpi utáni második legnépszerűbb, kitalált magyar rendőr, Veszprémi Linda kalandjairól. Ami mai szemmel nézve már megmosolyogtatóan gagyi és naiv sorozat, de az volt a '80-as években is.
Hiszen akkoriban még elég futurisztikus dolog volt például egy otthoni számítógép, leginkább nyugati rokonok ajándékaként, vagy Bécsbe kijáró seftesekkel jóban lévő műszaki egyetemisták hóbortjaként, illetve felvágós vállalatigazgatók modernitás prezentáló porfogójaként léteztek. A Software című epizódban mégis a vonalas telefonba lejátszott szalagos magnóval való játékmásolás volt a kinyomozandó bűntény, ami az akkori gyerekeknek (például nekem) eléggé sci-finek tűnt - a mai kölykök meg már azt se tudják, mi az a vonalas telefon meg a szalagos magnó!
A Linda tévésorozat összesen három évadot élt meg a '80-as években (később persze feltámadt a 2000-es években, de arról majd máskor lesz szó). Az első három pilotepizód 1983-ban készült, a hétrészes második évad 1986-ban (ebben volt a fenti, kiberbűnözős epizód, de az Első Emeletes Pop-pokol is), a harmadik pedig 1989-ben.
Van azonban Linda kalandjainak egy kevésbé ismert folytatása is. A '80-as években minden népszerű mozgóképes termék kapott képregényváltozatot. Az Idő Uraitól és a Macskafogótól kezdve a Vukon át a Mézga családig szinte minden Pannónia Filmstúdiós klasszikusnak elkészült a képregényváltozata, ezek többnyire a rajzfilmek állóképeiből és az alá írt szövegekből álltak. A Mokép, a Főmo, a Budapest Film, valamint a Népszava és a Füles munkatársai viszont kitalálták, hogy a Kádár-korszak puha diktatúrájában levetített nyugati filmekre még több ember jegyet vesz, ha a plakátok és újságcikkek mellett pároldalas képregényváltozatokkal is csapnak egy kis reklámot ezeknek az alkotásoknak.
Így készült el többek között Cs. Horváth Tibor és Fazekas Attila legendás elrajzolásokkal teli adaptációja a Csillagok háborújából és A Birodalom visszavágból, a négyoldalas Az eltűnt frigyláda, valamint a Filmsikerek képregényváltozata sorozat kultikus "megfordítós füzetei a Kobrával, a Terminátorral és A bolygó neve: Halállal. 1985-ben aztán Fazekas Attila a jellegzetes, realista fekete-fehér stílusában két 8 oldalas Linda-képregényt is rajzolt a Radar magazinnak.
Az első rész a Linda a fedélzeten címet viselte, és Fazekas Filmsikerek-sorozatától eltérően egy vadonatúj ügyet mesélt el a Babettán robogó taekwondokirálynő dolgos mindennapjaiból. Pénzéhes gengszterek egy csoportja elfoglal egy Pesten horgonyzó hajót, hogy azzal keressék meg azt a féltucat ládányi aranyat, amit a nácik(!!!) még 1944-ben dobtak a Dunába. Fedetlen keblek, horogkeresztes rosszfiúk, bunyó, humor - a nyolcoldalas történetben minden van, ami egy '80-as évekbeli kamaszfiúnak bejöhet ebben a műfajban.
Nem kevésbé szórakoztató a Radar magazinban megjelent másik Fazekas-képregény, az 1985-ös Linda a reptéren, ami szintén egy, a tévésorozattól független, önálló bűnügyi eset Veszprémi nyomozó főszereplésével. A sztori a '80-as évek másolt VHS-kazettás akciófilmjeinek sajátosan magyar paródiája, Ferihegyen keménykedő arab terroristákkal, és az őket lerúgó Lindával, aki eredetileg az apukája érkező gépéhez ment ki a bumburnyák Emődivel a reptérre. Érdekesség, hogy a családját váró, szabadnapos magyar rendőr terroristaellenes reptéri akciózása öt évvel megelőzte az ugyanerre a sémára épülő Die Hard 2-t (és két évvel a film alapjául szolgáló, 58 perc című Walter Wager-regényt)!
Fazekas Attila egyébként egy korábbi interjúban így emlékezett vissza az általa jegyzett Fülesben és más magazinokban megjelenő, képregényes film- és sorozatadaptációira:
„A cél értelemszerűen a figyelemfelkeltés volt, hiszen egy nagy példányszámú, széles vásárlói réteghez eljutó kiadványban - mely akkoriban a hazai közönség számára a képregények szinte egyetlen lelőhelye volt - ebben a formában mélyebb nyomot hagyhatott, mint egy szimpla egészoldalas hirdetés.”
Van azonban a Linda képregényeknek egy kevésbé ismert vadhajtása is: a ma már homokanimátorként is ismert illusztrátor, Cakó Ferenc 16 oldalas története, ami az első sorban úttörőknek szóló Pajtás-Pif Magazinban jelent meg folytatásokban, 1986-ban.
A sajátosan morbid humorú, a tévésorozat epizódjaihoz a Fazekas-klasszikusokhoz hasonlóan egyáltalán nem kapcsolódó képregényben a Központi Fizikai Kutatóintézet egyik professzora követ el mindenféle bűncselekményeket. Ám amikor Linda végre elkapná az intézetben, a bogaras szaki belöki egy időgépbe, így a nyomozónő visszarepül XIV. Lajos korába, ahol találkozik Dumas három testőrével, Athosszal, Porthosszal és Aramisszal. A képregénygyűjtők visszaemlékezései szerint a történet befejezésére kiírtak ugyan az olvasóknak egy pályázatot, de mivel az időutazás egy elég bugyuta fordulat volt egy alapvetően realista magyar krimiben, a sztori érdektelenségbe fulladt és félbe maradt - sajnos azóta sem született újabb Linda-képregény.
A poszt megírsának ötletéért és az archív képregényoldalakért köszönet a Képregény Kedvelők Klubja Facebook-csoport közösségének!