A '80-as évek kultikus ifjúsági képregényének írója, a Táltos Kiadó alapítója 81 éves volt.
Hosszú betegség után elhunyt Marosi László, a Bucó, Szetti, Tacsi-képregénysorozat írója, a szépemlékű Táltos Kiadó alapítója. A hírt a nemrég újraindult képregénysorozat hivatalos Facebook-oldalán jelentették be.
Posted by Bucó, Szetti, Tacsi és a többiek on Thursday, June 22, 2017
Marosi László a '80-as években alapította meg családi vállalkozásként a Táltost, ami az ifjúsági képregények egyik legnagyobb kincsesbányája lett az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat 1981-től megjelenő Kockása és az Adoc-Semic 1988-ban elinduló Kandi Lapok-sorozata mellett. A népszerű Bucó, Szetti, Tacsi-képregények legelső füzete 1984-ben jelent meg (ekkor még a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál), Három kiskutya története címmel. Az író Marosi László volt, a rajzoló Békési Sándor, akit később Haui József és Verebics János váltott.
A címbéli, vagány pointer-ír szetter-tacskó trió az 5. füzettől az uszkár Micikével bővült ki, együtt törtek borsot az ellenük ármánykodó gengsztercsapat, Főnök, a róka, K.O., a buldog, Umbi, a farkas és Patkány orra alá. A képregénysorozatban összesen 19 rész jelent meg, az utolsó klasszikus kutyakalandot 1989-ben olvashattuk.
Marosi egykori kollégája, a Bucó-képregények egyik rajzolója, Verebics János így emlékezett vissza a főnökére, és a hazai képregénykaidás nagy korszakára egy 2015-ös cikkében:
Marosi László volt a kétszemélyes családi vállalkozás csapatában a könnyen fellelkesedő, a kiadói szakmát ismerő és őszintén szerető „kreatív”, a kifinomultan udvarias menedzser, mindig elegáns, halk szavú, de páratlanul biztos ízlésű felesége pedig a papírmunka, a pénzügyek felügyelője. Az üzleti alapokon működő magyar könyv- és képregény-kiadás megindulása sokat köszönhet nekik.
Verebics szerint Marosi Marosi '80-as évek fusizós korszakában ügyesen manőverezett az egyéni- és csoportérdekek, a politika és magánszféra között:
Mindig a közönség ízlésének, érdeklődésének színvonalas kiszolgálására törekedett. Behozta a szépen illusztrált Disney-meséskönyveket és kiadta Zórád történelmi képregényeit. Megjelentette Komor Vilmos, a híres karnagy lányának emlékiratait és – felesége neve alatt – 101 híres magyar recept gyűjteményét, kiadta Krúdy emlékeinek szakácskönyvét és a Képes Bibliát. A hangsúly azonban színvonalon volt, mert giccset sosem adott ki: valahol a határon mindig sikerült megállnia.
A rendszerváltás után Marosi kivonult a képregénykiadásból, és átnyergelt a külkereskedelemre: bort exportált Kínába. Idén azonban kórházba került, de a Bucó, Szetti, Tacsi-képregénysorozat feltámadását, és a Drónok harca füzet megjelenését szerencsére még láthatta.