Igen, tudjuk, ezek nem dokumentumfilmek vagy tudományos-ismeretterjesztő munkák, de az akciófilmek egyes visszatérő elemei olyan szinten fittyet hánynak a fizika törvényeinek, sőt, a józan paraszti észnek, hogy az néha már fáj.
A lövedékektől elrepülő emberek
Habár a fegyverlövésnek természetesen hatalmas ereje van, azért mégsem akkora, hogy egy ember elrepüljön tőle, ahogy azt oly sok akciófilmben láthatjuk. A valóságban a lövedék átmegy a testen, a meglőtt ember pedig összecsuklik vagy összerogyik, nem pedig hátrarepül a hatására. A mesterlövészek által használt extrém magas kaliberű puskáknak ugyan lényegesen nagyobb az erejük, és csakugyan hátralökik például magát a mesterlövészt is, de a célpont esetében találatnál ez a hatalmas behatás nem ledönti a lábáról az illetőt, hanem csúnyán mondva szétviszi a testét.
A hibás verziót még az olyan akciófilmes mesterek is átvették, mint például John Woo, de a John Wick-mozikban is rendszeres ez a hiba.
A hangtompító mint csodaszer
Kalibertől és az eszköz formájától függően egy fegyverlövés hangereje 140 és 180 decibel között mozog – összehasonlításképp: egy autó dudálásakor nagyjából 110 decibeles hanghatás éri a fülünket. Annak ellenére, hogy az akciófilmekben azt hallhatjuk (pontosabban nem hallhatjuk), hogy egy hangtompító olyan csendes, hogy szinte csak egy pukkanásnak észleljük, valójában mindössze 35 decibellel képes csökkenteni a fegyver zaját.
A fegyveriparban épp ezért szívesebben használják a ’silencer’ helyett a ’suppressor’ kifejezést rá: az előbbi csendesítést jelent, az utóbbi tompítást, szóval a magyarban elterjedt szó egyébként pontos rá. Ezzel együtt a Bond-, John Wick- és Hitman-filmeknek köszönhetően
nálunk is él a mítosz
(amit sok bűnügyi és gengszterfilm is erősít), miszerint elég felcsavarni a pisztolyunkra egy hangtompítót, és máris szabadon garázdálkodhatunk, anélkül, hogy bárki meghallaná a lövésünket.
Nem csak az akciófilmek bűnösek
9 dolog, amiben hazudnak nekünk a westernek
Állandóan párbajoznak, az összes nő szajha, minden férfi fehér és jól borotvált, az indiánok pedig vagy elvetemült szörnyek vagy nemes vademberek.
Tovább
A robbanások látványosak
A V mint vérbosszú, a legutóbbi Mad Max vagy a Féktelenül látványos, gyönyörűen megszerkesztett tűzrózsákat felvonultató robbanásait kifejezetten erre specializálódott pirotechnikusok állítják elő, mivel a valóságban az egész épületeket elpusztító és az embereket hátralökő robbanások egyáltalán nem látványosak, és csak nagyon rövid ideig tartanak. Ezek a másodperc töredékéig látható lánggömbök inkább csak a közvetlen környezetüket érik el, messziről pedig csak a törmelékeket látni. A szakemberek ezért nemcsak robbanószert, de benzint is használnak egy-egy filmes detonáció során – szóval ebben az esetben nem maga az épület vagy bármely más felrobbantott tárgy ég olyan szépen, hanem maga a benzin.
Ehhez hasonlóan az autók sem robbannak fel olyan könnyen, mint mondjuk a Halálos iramban-filmekben. De szinte minden akciófilmben, amelyben mondjuk egy balul elsült autós üldözés végén átpördül egy jármű, azt láthatjuk, hogy pár másodpercen belül felrobban. A valóságban viszont egy kocsi még akkor sem minden esetben robban fel, ha egyenesen beleröpítünk egy golyót a benzintankjába.
Gondoljunk csak bele józan paraszti ésszel:
a benzin nagyon stabil üzemanyag, nem robban fel csupán attól, hogy az autó átfordul a tengelyén – különben nem ez terjedt volna el a leggyakoribb üzemanyagként. De a C4-es plasztik robbanószer is csak a filmekben olyan veszélyes, hogy már akkor felrobban, ha valaki meggyújtja az öngyújtóját a közelében.
A biometrikus azonosítás halott testrészekkel is működik
A pusztító egyik legikonikusabb, egyszersmind leggusztustalanabb jelenetében a Wesley Snipes által alakított Simon Phoenix egy holttestből eltávolított szemgolyó segítségével veri át a biometrikus azonosításra épülő biztonsági rendszert. Ki kell azonban mindenkit ábrándítanunk: ez nemcsak most, de még a távoli jövőben sem lehetséges. A biometrikus szkennerek ugyanis pont az életjeleket tudják bemérni, elsősorban az (élő) emberi testeken átfutó apró elektromos töltések segítségével – legyen szó akár ujjlenyomat-olvasó, akár retinaszkennerről.
Ami azt illeti, Simon szemfüles kis trükkje a jövőben még sokkal kisebb eséllyel jönne be, hiszen ezek a szerkezetek az idővel csak egyre fejlettebbek lesznek.
S mivel a testrészek nagyon gyorsan bomlanak, különösen az olyan puha szövetekből állók, mint egy szemgolyó, semmilyen elektromos töltést nem közvetítenek, így nincs az a biometrikus azonosító rendszer, amit átverhetnének vele.
A golyóálló mellény tökéletesen ellenáll a golyónak
A John Wick-filmek tévedéseiről már eddig is sok szó esett – újabb pont a bűnlajstromukon, hogy azt a legendát is sikerrel terjesztik (nem egyedül persze), hogy a golyóálló mellény egy alig észrevehető, vékony kis valami, amit ha felveszünk, jöhet bármilyen golyózápor, sértetlenül kerülünk ki belőle. A valóságban még a legprofibb cuccok is több rétegből állnak, így nem lehet csak úgy feldobni az ingünk alá, csak bizonyos kaliberű fegyverből kilőtt töltényeknek állnak ellen, és már egy lövés után gyakorlatilag használhatatlanná válnak, úgy megrongálódnak egy ilyen behatástól.
(via ScreenRant)
Ez is érdekelhet
A 7 legidegesítőbb akciófilmes klisé, amitől beszakad a vászon
A könyökünkön jönnek ki, mégis minden második filmben látjuk őket.
Tovább
