A sci-fi-filmek azért olyan népszerűek, mert jó esetben képesek kitágítani az elménket, és olyan dolgokat megmutatni, amelyeket a való életben talán soha nem láthatnánk. Megvan a hátulütőjük is: mivel nem a mi világunkban játszódnak, az alkotók hajlamosak könnyebben zárójelbe tenni a tudományos tényeket, abban bízva, hogy úgysem fog senkinek feltűnni a baki – vagy, mert ők maguk sem tudják, hogy tévednek. Lássuk a sci-fi-filmek 10 legjellemzőbb hibáját!

10. Egyszerűség

Ez nem annyira elkövetett, mint inkább mulasztásos bűncselekmény. Az űr tele van olyan csodákkal, amelyeket még csak elképzelni sem tudhatunk, a legtöbb sci-fi mégis nagyon leegyszerűsített környezetben játszódik, és egyáltalán nem is kezdi el vizsgálni azokat a csodálatos lehetőségeket, amelyeket a műfaj kínálhatna. Nem látunk bolygóközi alagutakat, pulzárok körüli bolygókon élő idegeneket, halott napokon kialakult civilizációkat, szupermasszív fekete lyukak peremén létező idegen életformákat, és hasonló meredekebb szcenáriókat.

9. Egynemű bolygók

Hogy, hogy nem, a sci-fi-filmekben a bolygók általában egyforma ökológiai rendszerrel rendelkeznek – például lehet, hogy teljesen hó vagy homok borítja, így a rajtuk élő emberek is mind ugyanazt csinálják, például biztosítaniuk kell a vizet és más, a túléléshez szükséges fontos dolgokat. Ez viszont azt sugallná, hogy a bolygónak fejlett, összetett ökoszisztémával kellene rendelkeznie, amely régiónként eltérő – például jég a sarkokon és szárazföld a közepén.

8. Idegen-ember fajkeveredés

Sokszor láthatunk példákat az emberek és az idegen fajok keveredésére, például a Star Trekben – lásd a félig ember, félig vulkáni Spockot. De ha a genetikai különbségek miatt már az ember/majom kereszteződések sem lehetségesek, akkor hogy lenne elképzelhető, hogy egy ember és egy teljesen idegen faj is utódot hozzon létre? Vannak persze további problémák is: hogyan lehet elvégezni a keresztezést, ha az idegen nem rendelkezik nemi szervekkel, vagy az élethez szükséges magvak kinyeréséhez szükséges eszközökkel?

7. Idegenek és emberek közötti kommunikáció

Ha léteznének is idegenek, rendkívül valószínűtlen lenne, hogy nagyon rövid időn belül kommunikálni tudnánk velük. Egy teljesen ismeretlen nyelv lefordításának szokásos problémáin túlmenően egy olyan társadalmat is figyelembe kellene vennünk, amelynek valószínűleg számunkra idegen fogalmai is vannak. Képzeljük el, hogy egy idegen faj megpróbálja megérteni Istent, úgy, hogy a társadalmukban soha nem létezett a vallás fogalma. Természetesen mindez nem számít, ha az idegenek az elméjükkel vagy nem hallható eszközökkel kommunikálnak – számunkra lehetetlen lenne egyáltalán kommunikálni egy olyan fajjal, amelynek nincs fogalma a látásról és a hangról. (Erről a problémáról szól többek közt a kiváló Érkezés is.)

6. Azonnali kommunikáció

Még ha fényrészecskéket/hullámokat használnánk is a rádiós adatátvitelhez, a hatalmas űrbeli távolságok lehetetlenné tennék az azonnali rádiós kommunikációt. Ritka kivétel ez alól a hiba alól a Kapcsolat című film, amelyben, ahogy a kamera távolodik a Földtől, úgy halkul a rádiós jel, míg végül mindent beborít a csend. Ezt a trükköt nagyon hatásosan használják arra, hogy megmutassák, milyen hatalmas az űr.

5. Humanoid idegenek

A legtöbb film elköveti ezt a hibát, de a legfőbb bűnösnek a különböző Star Trek-sorozatok számítanak, amelyekben az univerzum teljesen más szektoraiból származó lények is pont úgy néznek ki, mint az emberek, kivéve a homlokukon néha megjelenő domború gerincet. Az emberek a Földön úgy fejlődtek ki, hogy megfeleljenek egy nagyon speciális túlélési kritériumnak – az a feltételezés, hogy ez minden más bolygóra is igaz, nevetséges.

4. Robbanások az űrben

Talán ez az egyik leglátványosabb és leggyakoribb baki, hiszen kevés rendező tud ellenállni egy hatásos robbanásnak. Valójában a világűr vákuumában nem lehetnek lángok (mivel a lángoknak oxigénre van szükségük), így aztán robbanás sem jöhet létre. Kivételt képez ez alól a 2001: Űrodüsszeia, amelyben Bowman egy légzsilip lerobbantásával jut vissza a Discoveryre.

3. Szuperluminális utazás

Az Einstein-féle speciális relativitáselmélet szerint a fénysebességet megközelítő tárgy mozgatásához óriási energia kell – ahhoz pedig, hogy el is érjük a fénysebességet, végtelen energiára van szükség – ez lehetetlenné teszi az ember számára a fénysebességnél gyorsabb, azaz szuperluminális utazást.

2. Földi gravitáció

Nem számít, hogy milyen filmet nézünk, szinte mindegyikben van földi gravitáció, függetlenül attól, hogy hol játszódik. Ez persze nevetséges, hacsak nem egy olyan bolygón vagyunk, amely a mi gravitációs szintünket tekintve mindenben megegyezik a Földdel. Az egyik film, ami nem esik bele ebbe a hibába, az ismét csak a 2001. Kubrick klasszikusában hosszasan mutatják működés közben azokat az okos eszközöket, amelyekkel egy gravitáció nélküli környezetben élni tudnak az űrhajósok. Többek közt ezért számít a műfaj egyik legjobb filmjének a 2001: Űrodüsszeia

1. Hang az űrben

A hangnak levegőre van szüksége a terjedéshez - levegő nélkül, nincs hang, az űrben pedig csak vákuum van, szóval... Sok film ezt teljesen figyelmen kívül hagyja, és a csaták során fülsértő hangeffektusokkal operálnak. A legnagyobb kivétel ez alól a hiba alól ismét csak a 2001 – minden űrbeli tevékenység csendben zajlik – a Kék Duna keringő időnkénti megszólaltatásával. Ez a hiba egyébként annyira köztudott, hogy annak idején a Nyolcadik utas: a Halálnak már az volt a plakátokra nyomtatott tagline-ja, hogy "In space no one can hear you scream”, azaz "Az űrben senki sem hallja a sikolyodat".

via: Listverse