Magács László a TRIP vezetője - aki korábban olyan nagysikerű storyk mögött állt, mint a fiatalságunk színteréül szolgáló MERLIN vagy későbbiekben az ÁTRIUM újjáélesztése – nem tétlenkedett a korlátozások alatt és 110 művésztársával megalapította az első karanténszínházat, mely a világ 52 országába vitte el a magyar kultúra hírét és a világsajtó is elismerően nyilatkozott a projektről.
A Shakespeare 37-ben hasonlóképpen a nagy reneszánsz drámaíróhoz ahány mű, annyiféle
feldolgozás; ahány hős, annyi jellem, annyi típus.

A Webszínház művészei merészek voltak nagyot álmodni, ezért a legnagyobb klasszikushoz nyúltak vissza, aki univerzális nyelven szólt már a maga korában is az emberiséghez és művei a mai napig a legnagyobb kőszínházak falai között töltik meg estéről estére a nézőtereket. A körülményekre azonban mostantól fittyet hányhatunk, hiszen a webszínháznak köszönhetően, bárhol van lehetőségünk az újraértelmezett örök klasszikusok megtekintésre, ráadásul nem is akármilyen színészi és írói gárda vonult fel a méltán sikerre ítélt sorozat mögött.

A rövidfilmes terjedelem a filmművészet világában ritka lehetőségeket kínál. Kiaknázva a görög drámaírás hármas egységét (hely, idő, cselekmény) az antik dráma szerkezetét XXI. századi formába helyezi, bár ennek ellenére az epizódok műfaji értelemben változatosak.Magács kérésére 37 ismert magyar dráma- és prózaíró, illetve költő írt átlagosan húszperces etűdöket. Miért pont 37? Mert a hagyomány szerint Shakespeare tragédiáinak, komédiáinak, színműveinek a száma összesen 37, melyeknek történeteit most kortárs írók gondolták újra. Az első évadban, mely 12 epizódból áll, írói lenyomatát hagyta:

- Erdős Virág – költő, író; Rómeo és Júlia, avagy Montague és Capulet
- Tasnádi István – dráma, forgatókönyvíró, rendező; Szeget szeggel, avagy Szeget szeggel
- Kovács ikrek - drámaírók; Lear király, avagy A plüss
- Maros András író; Ahogy tetszik, avagy Tetszik ahogy
- Kemény Zsófia – író, költő, slammer; Sok hűhó semmiért, avagy Lieberman
- Balázs Júlia - dramaturg, előadó; Szentivánéji álom, avagy Álmodj Rólam, Demetius
- Fabacsovics Lili – dramaturg; Hamlett, avagy ...vagy nem lenni...
- Totth Benedek – író, műfordító; Titus Andronicus, avagy Demetirus és Chiron halott
- Szűcs Teri – író, kritikus; Vízkereszt, vagy amit akartok, avagy Célkereszt, vagy amit akartok
- Vörös István – esszéista, író; III. Richárd, avagy Gloster Kft
- Laczkó Gábor – író; A velencei kalmár, avagy Shylock hatás-Szellemidézés
- Nádasdy Ádám – esszéista, költő, műfordító -; II. Richárd, avagy II. Richárd átirat.

Egységes cselekmény

Az epizódok megszokott, fix eleme egy gipsz Shakespeare-fej. A középpontban mindig egy karakter vagy kulcsjelenet, illetve ezeken keresztül egy általános érvényű morális, társadalmi dilemma áll, mögöttes mondandóval. Mai ruhába öltöztetve, mai viszonyok közé helyezve a szereplőket, és tán egy kicsit karikatúrává torzítva őket.
Cselekménye sűrített, nem tér ki minden részletre. A különféle helyzetekben való cselekedetek mérlegelése folytán pedig kirajzolódik, hogy minden választásnak erkölcsi okai vannak. Csakúgy, mint 400 évvel ezelőtt, hisz Shakespeare nem meséket írt, hanem az életet, melynek csak a díszletei változtak, de a dolgok, érzetek és érzelmek, gondolatok a mai ember számára is hasonló megfontolásból keringenek nap mint nap.

Művei sokféle hagyományban merítkeznek, felhasználva korának újításait, ami a webszínház lencséjén keresztül megint csak egy új értelmet kap. Hamlet, a habozó bölcs ugyanolyan örök típus, mint Lear, a csalódó családfő vagy Angeló, az álszent.
A kisfilmek, melyek a Dogma- filmek is inspiráltak Shakespeare szűrőjén át reflektálnak mai társadalmi problémákra. Például Szűcs Teri Célkereszt, vagy amit akartok-ban a játék a gender körül forog, ami pont olyan, mint a színház – megalkotjuk a szerepeinket, egymás nemének társszerzői vagyunk. De megjelenik a kamera előtt a metoo, a Sok hűhó semmiért központi témájaként, amely jelenség lényegében minden munkahelyi közösségben jelen van.

Az ikonikus Shakespeare alakokat olyan színészek elevenítik meg az első évad során, mint Békési-Szombati Anett, Bezerédi Zoltán, Bolla Gábor, Borbély Alexandra, Cserna Antal, Döbrösi Laura, Fröhlich Kristóf, Georgita Máté Dezső, Györgyi Anna, Hartai Petra, Hirtling István, Horváth Szabolcs, Jenővári Miklós , Józsa Bettina, Kerekes Vica, Kovács Máté, Kovács Gerzson Péter, Kis Anna Gizella, Lábodi Ádám, Láng Annamária, László Zsolt, Mátray László, Mészáros Béla, Murányi Anna, Ódor Kristóf, Oroszlán Szonja, Pál András, Petrik Andrea, Porogi Ádám, Rába Roland, Romonyi Barnabás, Sarádi Zsolt, Szécsi Bence, Szőke Abigél, Szikszai Rémusz, Takács Dorisz, Ténai Petra, Tóth Ildikó, Vitárius Orsolya, Znamenák István.

Szűk időtartam
Mindez egysnittes, vágás nélküli megoldással kerül a vászonra, így, ellentétben a mai, utómunkával „tökéletesített”, precíz vágásokkal létrehozott alkotások kínálta élménnyel, a színészi játék és az érzelmek íve a maga nyers, őszinte módján látható. A történetek nem ott játszódnak, ahol a kamera van; a kamera van ott, ahol a történet játszódik, így egy merőben új élményt nyújt a maga nyers, őszinte módján, felfedve a színészi játék és az érzelmek ívét is.
Nézőként így ténylegesen közelről van lehetőség elveszni a színészi játék, mimika és testbeszéd
rejtett üzeneteiben is.
„Mit is jelent számunkra a Film/Színház? Használjuk a filmtechnika legmodernebb eszközeit, de az átlagosan 20 perces epizódok mindegyikét egyetlen snittben vesszük fel. Ez a technika igen ritka a filmkészítésben, hiszen – és itt jön a színház – egy filmben nem adatik meg a színészeknek, hogy egy szerepet egy ívben éljenek át. Ezekben a webepizódokban egészen  intim pillanatok és képek hozzák a nézőket testközelbe a színészekkel – ezt pedig a színház nem tudja, ott már az első sorban is méterek választják el a nézőket a színpadi tértől. A sorozat egészen egyedi lehetőséget kínál a nézőnek, hogy elmélyedjen egy színészi alakítás legfinomabb részleteiben is” – emeli ki Magács László, a széria rendezője.

Egyetlen helyszín
A 17. századi történetek újragondolásából született epizódokat Budapest egyedi, rejtett, alig ismert helyszínein – ipari épületek, víztározók, a nyilvánosság elől elzárt házak, ingatlanok – forgatták, ily módon minden látvány maga a valóság, nincsenek épített díszletek. 
Egy epizód egy térben játszódik, viszont egyáltalán nincsenek merev korlátok, ezáltal is összemosódnak a műfajok. Ez az extrém helyzet megteremti a valódi együttműködést a színészek, az írók, a rendező és az operatőr között. Igazi szellemi és inspirációs olvasztótégelyé változtatva ezáltal a teret és a benne résztvevő alkotókat.

„Nagyon érdekes élmény filmről filmre ilyen szorosan és megkoreografáltan együttműködni, nem
csak a színészekkel, de a stáb minden tagjával, akik adott esetben a kamera mögött bújva rendezik a díszletet, vagy rögzítik a hangot.” – meséli Meister Natália Nóra, operatőr. Mi az, ami valódi érték, amit megújítani érdemes, amihez visszatérni szükséges, és hova vezet, ha csak az újat választjuk? Éld át Te is a katarzist, a 2021 októberében induló második évad előtt! Most a teljes első évad 6700 Ft-os áron megvásárolható: jegylink

Bejelentkezés
Trailer

Stáb:
Jelmeztervező: Bartos Letícia
Hangmérnök: Mészáros Gábor, Necz Balázs
Operatőr: Meister Natália Nóra
Animáció: Buda Flóra Anna
Producerek: Csutak Tamás, Herner Dániel, Magács László
Rendező: Magács László