A BTM Vármúzeum és a Magyar Történelmi Íjász Társaság 2020. július 31-én megnyílt kiállítása a sztyeppei népek lóhátról használt fegyverének, a reflexíjnak a történetét, ennek készítési technikáit mutatja be, s röviden áttekinti 7, a nagy sztyeppei országúton kalandozó, majd a Kárpát-medencébe megérkező és letelepedő nép (a szkíták, hunok, avarok, magyarok, kunok, mongolok, oszmánok) íjászati stílusát a Kr. e. 8. századtól a Kr. u. 17. századig.
A főváros területén - az ókortól a kora újkorig tartó szakaszban hosszabb-rövidebb időre - megtelepedett lovasnomád népek egyik leghatékonyabb fegyvere az íj volt. A régészek ásója viszonylag gyakran fordít ki a földből hajdani íjászathoz kötődő emlékeket. Kőből pattintott, őskori nyílhegyek; szkíta sírból előkerült bronz eszközök; a római hadsereg keleti típusú íjászatának nyomai; avar, majd magyar íjcsontok, tegezmerevítő lemezek és vasalások a temetkezésekből; mongol nyílvessző csonthegye a budai várból; használat közben eltört oszmán íjászgyűrűk a 17. századi ostromok törmelékéből… megannyi apró jelként idézik fel a hajdani gazdag íjászkultúrát.
A kiállítás kitér arra a kultúrtörténeti folyamatra is, melynek során – a történettudomány fejlődésével, s a régészeti leletek előkerülésével, azok tudományos alapokon nyugvó, hiteles értelmezésével – fokozatosan közismertté vált a tény, hogy a honfoglaló magyarok lovasíjászok voltak. Ugyanakkor tévhiteket is eloszlat: erre példa az a nézet, mely szerint a tradicionális lovasíjászat a keresztény államalapítás után elsorvadt, eltűnt. Ez nem így történt: a magyar harcosok ugyanis még sokáig nem hagytak fel a reflexíjak használatával sem vadászaton, sem harcban.
A honfoglalás kori íj újrafelfedezése valódi sikertörténet. A történészek, a régészek, az íjkészítő kézművesek és maguk az íjászok egymás munkáját segítve jutottak nagyon komoly eredményekre a tudományos felfedezésektől kezdve világrekordok eléréséig Magyarországon épp úgy, mint külföldön. A reflexíj a honfoglalók, s így a honfoglalás egyik szimbólumává, és egyúttal a magyar országimázs részévé is vált.
A tárlat az információk és érdekességek mellett interaktív állomásokkal is szolgál, melyeken a bátor, kísérletező kedvű látogatók kipróbálhatják a különböző íjfogásokat, az íjászatot „lóhátról” is („Próbálj a célra „lőni”!”), valamint egy 17.századi oszmán „edzőgépet” is.
Hozzászólások