Lélekszakadva

Prendimi l'anima
olasz-francia-angol háborús filmdráma, 90 perc, 2002

Értékelés:

25 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

25 szavazatból
Szerinted?
1905-ben egy 19 éves lány Oroszországból irtózatos körülmények közepette érkezik meg a zürichi pszichiátriai kórházba. A lány a hisztéria különböző formáival és étkezési zavarokkal küzd. A fiatal orvos, Carl Gustav Jung a szárnyai alá veszi, és elsőként végzi el rajta tanára, Sigmund Freud pszichoanalitikai kísérletét. Sabina betegségét Carl Gustav Jung kezeli, beszélgetéseik és a terápia során szenvedélyes szerelemre lobbannak egymás iránt. Gyógyulását és kényszerű szakításukat követően a lány Oroszországba utazik, megkezdi pszichoanalitikusi praktizálását és vezetője lesz a White School nevű intézménynek, ahol sérült gyermekek gyógyítását tűzi ki célul. A film a szerelem és szenvedély sodrását, test és lélek lendületét tárja a nézők elé, mely hihetetlen magasságokba repít, és szörnyűséges mélységekbe taszít.
Bemutató dátuma: 2003. október 30. Forgalmazó: Best Hollywood

Stáblista

Hozzászólások

Szerinted?
kaisa 2010 febr. 21. - 20:54:18
Szerintem is abszolút rendben van a magyar cím.... Nem gondolom, hogy a "lélek a tét" találóbb lenne:-P
egyébként fantasztikus a zenéje!!!! Imádtam....
nem tudja vki h mikor játsszák az E. Marton féle S.S-t?? Elõre is köszi
Anditos 2008 aug. 06. - 15:59:03
Lehet, hogy félrefordították a címet, és megértem, hogy ez bosszantó, de a Lélekszakadva nekem mégis nagyon tetszik, találó.
Szép film, az óvodai jelenet a kisfiúval és a kismajommal felejthetetlen.
... és Craig Ferguson is, iszonyúan tetszik azzal a beat-frizurával. :-)
8/10
gabojsza 2008 aug. 06. - 15:38:26 8/10
Ami bosszantó volt: szokás szerint félrefordították nálunk a film címét.
("Vedd el a lelkem.") Sokkal szerencsésebbek a külhoni változatok, pl. "Lélekõrzõ", "A lélek a tét".
8/10
gabojsza 2008 aug. 06. - 15:36:01 8/10
Tegnap láttam a filmet. Nem kapott tõlem csillagos ötöst, mégis nézhetõ, sõt, átélhetõ film. Gyönyörûen megkomponált jelenetek is vannak benne, pl. a Klimt-kiállítás, majd késõbb Jung és Spielrein szenvedélyes szeretkezése. Maria alakja lehet, hogy rendezõi kitaláció, mintegy keretet ad a történet elmeséléséhez, talán ezért nincs jobban kidolgozva. Érdekes lenne E. Márton filmjét is megnézni, ami szintén S.S. életérõl szól.
alex4427 2008 aug. 05. - 23:14:15
Hát...engem nem fogott meg! Pedig érdekes téma, látszik is a sok munka, de a végeredmény egy (gyenge) közepes film!
10/10
Dr.Mouse 2008 jan. 13. - 20:21:26 10/10 Előzmény efes
Nincs mit.. Vannak a Google-ben, még anyagok, ha érdekel - még én is keresésben vagyok. :o)
Amúgy nem tudom, miért töredezett meg a link, egyben másoltam ki... (-)
efes 2008 jan. 13. - 20:07:53
egyben mûködik a link... csak ez a három oldal?
efes 2008 jan. 13. - 19:58:02
köszi a linket!
10/10
Dr.Mouse 2008 jan. 13. - 19:56:52 10/10
Már tegnap is akartam írni, de valamiért nálam nem mûködött...
Jóval kiemelkedõbb a szerepe a pszichoterápia történetében, mint amennyire ez a filmbõl kiderül, de azért jó, hogy készülnek mûvek róla. Nehéz idõben, instabil állapotban startolva - késõbb, már orvosként a leginkább lehetetlen helyen (a friss Szovjetunióban) próbálva mûködni... Érdekes karma.
Ajánló, ha valakit érdekel:
http://www.mtapi.hu/thalassa/a_folyoirat/e_szovegek/pdf/(17)2006_1/Pages%20from%2004Spielrein(3).pdf
efes 2008 jan. 13. - 18:03:47
a vége így csupán csak a "mibõl lesz a cserebogár" közhelye, az EMLÍTETT KATARZIS amúgy spielrein példaértékû sorsának kijárt volna... így.
Összes hozzászólás