Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Napraforgó

I Girasoli
olasz-francia-szovjet filmdráma, 101 perc, 1970

Értékelés:

22 szavazatból
Szerinted?
6 hozzászólás

Értékelés:

22 szavazatból
Szerinted?
6 hozzászólás
Giovanna és Antonio nem sokkal azelőtt köt házasságot, hogy a férfit az orosz frontra küldenék. Antonio-t félholtan egy kedves orosz parasztlány, Mascia rejti el az orosz katonák elől. Miközben a férfi gondját viseli - természetesen - beleszeret. Antonio is hasonló érzelmeket táplál iránta, és hamarosan feleségül veszi. Az Olaszországban maradt Giovanna azonban egykori férje keresésére indul Oroszországba...

Stáblista

Szereplők

Sophia Loren profilképe Sophia Loren
Giovanna
Marcello Mastroianni profilképe Marcello Mastroianni
Antonio
Lyudmila Savelyeva
Mascia
Galina Andreyeva
Valentina
Anna Carena
Antonio anyja

Alkotók

Díjak és jelölések

  • David di Donatello Díj

    1970
    Legjobb női alakítás: Sophia Loren

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
deadscott 2023 máj. 20. - 22:18:14 10/10
Jó film, két nagyszerű színész komoly alakításával. Kicsit a Szállnak a darvak jutott róla eszembe, kicsit Singer Szerelmes történet c. regénye.
Válasz
mérlegelõ 2017 jún. 21. - 18:22:50
…és akkor még egy igen durva (nyelvi) hiba: ‘Mascia” = olasz ortográfiával írva MÁSA!! Milyen farkasvakság kellett ahhoz, hogy ezt ne észlelje, aki az adatlapot szerkeszti!! :/
Válasz
huber 2017 márc. 01. - 18:05:25
Tényleg kicsit hajaz a Két fogolyra. Viszont !-senki nem tud olaszul?? A film címe , ha lefordítod, helyesen: NAPRAFORGÓK. Többesszám -I Girasoli. Azért erre oda kéne figyelni.
/magyarok és az idegen nyelv/ Anno a moziban többesszám volt. Az egyik kedvenc filmem , nagyon emberi, nagyon szép. Mindenkinek tudom ajánlani!!!
Válasz
mérlegelõ 2016 ápr. 10. - 16:07:26
Nem magáról a filmrõl tennék észrevételt 8azt nagyon régen, cca. 35 usque 40 éve láttam), hanem arról a sajátos (érdekes? véletlen???…) tényrõl, ami most tûnt fel a cselekmény rövid összefoglalója olvastán. igen erõsen Zilahy Lajos »Két fogoly« c. regényének fõ vázára hajaz!!
Válasz
feketevipera 2012 ápr. 26. - 21:34:35
Szerintem de Sicának nem ez a legsikerültebb alkotása, számomra picit csalódást jelentett. Az eleje kissé döcögõs, utána már érdekesebbé válik a sztori, viszont idõnként így is hosszúnak éreztem. Valamiféle rezignáció járja át a filmet, az alkalmanként megvillanó "fény" ellenére is. Tkp. arra a kérdésre keresi a választ a mû, hogy lehet-e új életet kezdeni a háború szörnyûségei után (és ha igen, hogyan). Lényegében véve azt láthatjuk két ember sorsán keresztül, hogy a világégés hogyan "siklatta ki" egy nemzedék életét. Ezek az emberek áldozatok, a "rendszer" áldozatai, fiatalkori álmaik széthullanak, egész más lesz az életük, mint ahogyan azt elképzelték. Érdekes a narratíva, hiszen részben flashbackek segítségével "színesítik" a filmet, az idõsíkok fõleg a történet elején váltakoznak, s így legalább tíz évet fog át a sztori, a fõszereplõk is idõsebbé válnak.
A fõszereplõk játéka jó, Sophia Lorené idõnként mintha kissé erõltetettnek tûnt volna a szememben. Amúgy a cím talán többes számban is szerepelhetne, az olasz eredetiben is így van. Úgy vélem, a napraforgók szimbólumok (is) lehetnek. Egyrészt a békének, a háborús sebek begyógyulásának a jelképei, hiszen azt a földet, ahol korábban halottak feküdtek, most napraforgók foglalják el (így az élet körforgásának is a szimbólumai, a halottak testébõl élet sarjad). Másrészt pedig az embereknek - vagy legalábbis a fõszereplõknek - is a jelképei lehetnek, hiszen a két fõhõs is mindig a "fény" felé fordul, keresik a boldogságot, megpróbálnak új jövõt építeni a múlt és a régi álmok romjain. Egy-két megrázó és felemelõ pillanat azért adódik ebbõl a drámaiságból, de sajnos a film nagyobbik része szerintem középszerûségbe süllyed, erõtlenné válik, nem éri el de Sica remekmûveinek magas színvonalát, de így is nézhetõ és elgondolkodtató alkotást kapunk.
Válasz