Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Magasiskola

Name: Magasiskola
Genre: filmdráma
Released: 2018-04-22T04:05:06+0200
Duration: 82 min
Rating: 8.3
Cast: Ivan Andonov, Bánffy György, Meszléry Judit, Kertész Péter, Harsányi Gábor

magyar filmdráma, 82 perc, 1970

Értékelés:

38 szavazatból

Szerinted?

8 hozzászólás

+ 6 kép

Értékelés:

38 szavazatból

Szerinted?

8 hozzászólás

Mészöly Miklós azonos című kisregényének filmváltozata, parabolafilm, amely egy speciális kis közösség belső rendjét tárja fel.
A pusztai solymásztelepre, ahol a kártékony madarakat pusztító vadász-sólymok idomításával foglalkozik néhány ember, egy napon fiatal mezőgazdász érkezik nyári gyakorlatra. Gábort először magával ragadja a különleges élet és a különleges emberek. Lilik, a telep-vezető munkája megszállottja, Teréz, az egyetlen nő, vonzó és kiismerhetetlen. De hamar kitűnik e kis világ kegyetlensége, deformáltsága, az élet egy hamis elképzelés erőszakos uralma alatt, amelyet Lilik képvisel. Ez a világ akkor válik igazán elviselhetetlenné, amikor lehetetlenné teszi Gábor születő szerelmét Teréz iránt. Gábor elmegy, mielőtt végképp elveszítené önmagát.

Stáblista

Szereplők

Ivan Andonov

Gábor

Bánffy György

Lilik

Meszléry Judit

Teréz

Kertész Péter

Harsányi Gábor Fábián Ferenc

Alkotók

rendező: Gaál István
író: Mészöly Miklós
forgatókönyvíró: Gaál István Mészöly Miklós
zeneszerző: Szöllősy András
operatőr: Ragályi Elemér
díszlettervező: Romvári József
dramaturg: Karall Luca
jelmeztervező: Kemenes Fanni
vágó: Gaál István

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

Érdekes, hogy amuint ecseteled az "eszmei mondanivalót",
egyfolytában az az éruzésem, voltaképpen te vágysz oda.
Hát én nem!
Úgy hogy számomra ennyivel más az "eszmei moindanivaló".
Számomra, ami itt ábrázoltatik, az a pokol.
(S itt jön megint a politika).

Válasz

Lilik szeretné az ellenséges (ami kölcsönös) külvilágot kizárni, de ez nem megy, valahol mindig betüremkedik.

Ilyen jelzésértékû volt a sürgüdrótokon kívül a rendszeresen hallható vonatfütty vagy a vágány, ami mellett is többször elhaladnak, keresztezik, ami mintegy a zártság határát is kijelöli...

Válasz

Nem is tudom, hogy természetfilmbe ágyazott játékfilm, vagy játékfilmbe ágyazott természetfilm.
SPOILER! SPOILER!
Ha már mindenáron meg akarjuk találni azt a biz. eszmei mondanivalót, ami ugye kell, hogy legyen egy filmnek, akkor elég nehéz dolgunk van, mert nem mondják ki, nekünk kell az elõásni.
Van egy közösség, láthatóan elégedettek az életükkel: ellátják õket élelemmel, biztosított a nõ is számukra, nagy egyetértésben osztoznak, mert mindenki sorra kerül, nem kell érte harcot vívni. Van egy erõs kezû vezetõjük, aki gondolkozik helyettük,kijelöli az utat, hogy éppen minek kell történnie. Van egy értékrend, a madár,
nekik rendelõdik minden alá, értük történik minden, a madár nagyobb érték valószínû, mint az ember. Elfogadják ezt a hierarchiát, és elélnének így 100 évig is, mert hal is van, dézsmáló is van, és védekezni is kell ellenük.
Aztán jön egy kívülálló, aki már elõjogokat kívánna magának, nem osztozna, nem fogadja el a közösség szabályait,a munka is büdös számára, amit elõtte már biztos százszor megtettek a többiek is - a madár befogása -, s még szerencse, hogy elmenekül, és nem kezd bomlasztani.
Láthatóan a külvilág is utálja ezt a közösséget, ahol tudnak, keresztbe tesznek nekik, de azok valahogy elégedettek helyzetükkel, mert van céljuk, van feladatuk, és van erõskezû vezetõjük.
MIlyen jó lenne, ha közös céljuk sem volna, ölre mennének egymással, és a vezetõjük sem tudná, hogy mit, merre, hogyan.
Gondolom, a film végén a telefonvonalak azt jelezték, hogy míg a világ halad elõre, itt megállt az idõ. De a külvilágból olyan hírek is érkezhetnek, amelyek szétzilálják, felbomlasztják ezt a fegyelmet, ezt a közösséget. És az jobb lenne?
Beszédes volt az a jelenet, hogy két sólyom,akik egyébként egymásnak esnének a konc miatt, szoktatással, kitartással rávehetõk arra, hogy együttmûködjenek.
Hát ilyen eszmei mondanivalót tudtam magamnak elõásni ebbõl a látszólagosan visszafogott, már-már egyhangú filmbõl.
És hogy a patriarchális rendszer nem is mindenkinek van ellenére, csak a világlátottaknak, gondolkodóknak. Csak ennek a két rétegnek az összeszoktatása nehezebb, mint az ösztönös madarakat átnevelni.
Jó nõ volt ez a Meszléri Judit. Ennyi méltósággal nem illett ebbe a környezetbe. Nagyot kellett csalódnia a való életben, hogy kimeneküljön a tanyára, és egy szerelem lehetõsége sem szakítja ki innen.
És akkor kinek van igaza?

Válasz

"Ingatag és homályos" - szinte ugyanez jutott eszembe a film nézése közben.
Akárhányszor láttam is mindig valami ilyesmi sejlik fel. (Bár az eredeti Mészõly-novellát nem olvastam, de vélhetõen hasonló lehet.)

Amúgy én nem annyira a "rendszerkritikát" látom benne, mint amennyire az ilyen zárt, szinte katonai szervezettségû (lásd "egyenruhák") közösségek jellegzetességeit, szétcsúszott emberi viszonyait fõleg, amikor erõs vezetõ személyiség áll az élén. Ráadásul pontosan és jól megfogalmazott célok nélkül, saját könyörtelen eltökéltségével. Ugyanakkor szinte minden lappang, nincs kimondva szinte semmi, illetve nem is kell, mert a közösség belsõ kialakult rendszerében mindenki "félszavakból" is érti a másikat. A történet bárhol játszódhat, kicsit kortalan, amit a pusztai "bezártság" vagy inkább elszigeteltség is mutat. A közösség ellenséges a külvilággal (lásd a viszony a helyiekkel - "hazudós" birkapásztor, táblarongálók, stb.), ami még jobban erõsíti Lilik eltökéltségét (az õ küldetése a helyes és jó, a külvilág a rossz - "madárverõ" traktorosok).

Valószínûleg ez az "egyetemes" mondanivaló hozta meg a Cannes-i díjat is.

Persze az alaphelyzet is bizarr, tervet teljesíteni minél több gém pusztításával, amik a "népgazdaságilag" fontos halállományt dézsmálják...

A képi világ viszont nagyszerû. Ragályi korai alkotása, de azt sem szabad elfelejetni, hogy Gaál operatõrként is dolgozik.

Válasz

Parabolának tényleg jó, filmnek nem annyira.
Lehet, túlzásba viszem,
de nekem már meg errõl is a mai politika ugrik be.
Olyan lennék, mint Móricka?

Válasz

hehe, úgy kezdõdik mint a Voltecceregyvadnyugat... (leglábbis annak a nálunk ismert vágott verziója)

Válasz

Sõt, Olaszországban egy kritikus félreértette a filmet, s azt hitte ez tényleg a solymászok életének fáradságos mindennapjait örökíti meg. Pedig igen, ez egy politikai parabola.
Felhívom a figyelmet Ragályi Elemér képeire és Szöllõsy András zenéjére.

Válasz

7/10

Jó parabolahelyzetet talált a film, talán túl egyértelmût is, én kissé didaktikusnak éreztem. Szerencsére keveset beszéltek, ami ellensúlyozta, hogy folyton kibeszéltek a szereplõk (tartalmilag) a filmbõl. Tükörhelyzetnek kiváló, minden megfeleltethetõ az akkori kor politikai-társadalmi berendezkedésének, de önmagában filmként számomra elég ingatag és homályos, nem egy autentikus, archetipikus pusztai helyzetet ábrázol.

Válasz