Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Semmit magamról

Nothing Personal
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott ír-holland filmdráma, 85 perc, 2009

Értékelés:

50 szavazatból
Szerinted?
61 hozzászólás
Videó
+ 4 kép
Videó + 10 kép

Értékelés:

50 szavazatból
Szerinted?
61 hozzászólás
Egy fiatal nő, aki mindent hátrahagyott (múltat, lakást, családot), és egy magányosan éldegélő, idősebb férfi üzletet kötnek: a nő a ház körüli munkáért cserébe élelmet kap. Csak egy kikötésük van: semmilyen szinten nem avathatják vagy engedhetik be a másikat magánéletükbe. Vajon ki lesz az első, aki megszegi a tilalmat?
Bemutató dátuma: 2010. augusztus 19. Forgalmazó: Mozinet

Stáblista

Szereplők

Lotte Verbeek profilképe Lotte Verbeek
Anne
Stephen Rea profilképe Stephen Rea
Martin
Tom Charlfa Fintan Halpenny Ann Marie Horan Sean McRonnel

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Ketten, egyedül

Nem, nem fog kiderülni. Nem ismerjük meg a múltjukat. A férfi és a nő együttélésének...

Csendélet

Zord, sziklás táj női alakkal. "Magány" - tájékoztat egy felirat. Valakinek úgy hozta a sorsa,...

Díjak és jelölések

További jelölések mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
wede 2014 máj. 29. - 13:47:08 10/10
"Világvége hangulatú"-gyanús hölgy vagyok. Összességében inkább tetszett, mint nem. Tehát végül is csak tetszett, jó volt nézni!
A film rövid leírása alapján nagyon kíváncsi voltam a filmre, az alapján éreztem, hogy tetszeni fog. Nagyjából olyat láttam, amit vártam, tehát tetszett. Csak épp néhány momentum borított ki teljesen...

Tehát, ha a film mondanivalója az, hogy képes két ember egymásba szeretni és elfogadni egymást úgy, hogy semmit nem tud a másik múltjáról, akkor ennek egy nagyon szép és izgalmas példáját láthattuk!
Szerintem az igazi szerelemnek és a feltétlen szeretetnek pont ez az alapja, hogy ha valaki nem az alapján dönt, hogy a másik mit tett és mit ért el a múltban, vagy mit nem. Ha valaki csak a másik múltjának és helyzetének alapos ismerete után tud szeretni, akkor ott már eléggé erõs érdekek szoktak húzódni, és nem valódi érzések, érzelmek... Ettõl függetlenül nyilván mindenki kíváncsi a másikra, mint a film szereplõi is, de arra ott az elfogadás, ami erõsít.

Tetszett a szép táj, tetszett, hogy a nõ nem egy elkényeztetett liba, hanem képes túracuccot felvenni, és kilométereket gyalogolni, és hogy eggyé vált a természettel, tetszett a férfi mesebeli háza és életmódja, és tetszett a mese, hogy befogadta a nõt.

Ami viszont zavart:
****innentõl talán SPOILER*****:
-Miért volt ilyen nagy korkülönbség a két szereplõ között? (Oké, már az is szerencse volt, hogy egy egyedülálló férfi lakott a házban és nem egy nõ vagy egy család... :D) Mindegy, ha már így történt, legalább az kárpótolt, hogy a férfi "bölcs" volt, és nem használta ki a helyzetet.
-Miért kellett bolondot és annyira nem nõies nõt csinálni a nõbõl?
Néha annyira elmebeteg megnyilvánulásai voltak, néha meg annyira gusztustalan, hogy még ha férfi csinálta volna úgy is gusztustalan. Ez miért kellett??? (Nekem ebbõl leginkább az a gondolatom támadt, hogy a nõ a korábbi éltében is egy kissé elmebeteg volt, és azért mehetett tönkre az élete és azért lett magányos.)
Nem szebb lett volna, ha csak egyszerûen egy nehéz sors után szomorúan és magányosan útnak indul? Bolondmegnyilvánulások nélkül? Túl mézes-mázos lett volna? Szerintem nem.
Attól még ugyanúgy meglehetett volna a semmi magamról, a túrabakancs, a vándorlás, a kezdeti bizalmatlanság az ismeretlen emberrel szemben. Majd a szép történetük.

Hát lehet, hogy valamit még nem értek ebben a filmben. Elolvasom majd mások hozzászólását, kíváncsi vagyok kiben mi merült fel...
Válasz
Edmond Dantes 2014 máj. 25. - 17:03:01
Második nekifutásra átrágtam magam rajta.
Filmes asszociációk:
1) Mindent anyámról, de csak a címe miatt...Mindent anyámról, Semmit magamról (rossz szójáték, tudom)
2) Nem vénnek való vidék, ez a vidék, mint kiderül, tényleg nem vénnek való, más közös nincs bennük (morbid vagyok?)
3) Nem igazán férfiaknak való...na, eljutottunk ehhez a filmhez.Világvége hangulatú hölgyek szeretni fogják (hímsovén vagyok?)
Iróniát félretéve (ironikus vagyok?), a film fõ erényei: tömörség (de tényleg! ugyanezt még +fél órát ragozhatták volna, mint oly sokszor, sokan), szép tájak (Ireland-Green Island), híres férfi (S.Rea) és hír-telen :), de nagyon tehetséges holland színésznõ (L.Verbeek). Egyéb (bele)értelmezésektõl tartózkodnék.
Válasz
5/10
kritiza 2014 febr. 01. - 21:18:00 5/10
Én szeretem a mûvészfilmeket. Nem futok világgá, ha nem pergõ akciókban dús, hanem lassú történetvezetéssel találkozom. Ez a film viszont elég nagy csalódást okozott. Ritkán mondom,hogy kár volt rápazarolni azt a másfél órát, de most ez a véleményem. Az atmoszférája megfogott, az alap helyzet nagyon jó, az eleje magasra helyezi a lécet, mert nagyon kíváncsivá teszi a nézõt... de aztán semmit nem hoznak ki belõle. Természetesen ez csak az én véleményem, biztos mások joggal elemzik hosszú-hosszú kommentekben, de nekem nem adott szinte semmit. Sajnáltam. (5/10)
Válasz
offtopic
mandulavirág 2012 szept. 20. - 01:09:25
Kedves dr. w., én voltam az általad kifogásolt ribizliszörp. Már rég láttam a filmet és nincs kedvem visszaolvasni, mirõl volt szó, így inkább csak azt írom le, ami most eszembe jut.
Nem szeretem a férfiasodó nõk és nõiesedõ férfiak világát. És egyáltalán nem szeretem, ha a média ezt erõsíti és ezt állítja be normálisnak. Nem esik jól. És nézd csak, ez itt a fordított történet http://www.youtube.com/watch?v=u63sWYKrHoc - nem érzem úgy, hogy ósdi, elavult világképet sugallna, és az volna a modern, ha a szerepek felcserélõdnek. Bár az az érdekes, hogy a két sztori démonikus vége megegyezik:
SPOILER
a férfi örökre eltemetõdik.
SPOILER VÉGE
Na mondjuk különösebben ez a befejezés sem nyerte el a tetszésemet.
Te azt írod, a lány ilyen módon nyerte vissza a lelki békéjét - hogy elmenekült, aztán meg hogy az õt befogadó férfi
SPOILER
elhalálozott.
SPOILER VÉGE
Nos - énszerintem meg az ember attól nyeri vissza a lelki békéjét, ha megnyugszik, kiegyensúlyozottá válik, stabilizálódik. Ahhoz pedig nem kell menekülni. Sõt - aki menekül, az önmaga elõl menekül; akkor pedig miféle békét talál?
Olvastam egy zseniális mondatot - nem az a fontos, hogy azt csináljam, amit szeretek, hanem hogy szeressem azt, amit csinálok. És ezt vajon hogy lehet? Én azt hiszem, akkor lehet, ha tudom, hogy azzal, amit csinálok, JÓT teszek és nem ROSSZAT. A Biblia ezt mondja:
"De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sõt cselekedet követõje lévén, az boldog lesz az õ cselekedetében."
"Mert példát adtam néktek, hogy a miképen én cselekedtem veletek, ti is akképen cselekedjetek... Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket."
"Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr. Az Úr megõrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának."
"Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat: És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor."
A Biblia tehát azt állítja, hogy az ember akkor lesz boldog, ha CSELEKSZIK. Vajon mit? Olyat, amirõl tudja, hogy jó.
Ahhoz nem kell a világ végéig futni - inkább meg kell állnom ott, ahol vagyok, belenézni a tükörbe, szembenézni magammal, és újraépíteni a romokat. Ha csak rombolok, azzal nem teremtek jót. A háború nem hoz békét, a futás nem hoz stabilitást.

Ráadásul a nõk szerintem alapjáraton tényleg inkább tyúkanyók. A legnagyobb részük inkább befogad, mintsem behatol... azt gondolom, hogy ez minden szinten igaz.
Vagyis azt gondolom, hogy a nõk általában inkább létrehozni és fenntartani szeretnének egy ilyen világvégi kis kulipintyót. Otthont teremteni, fészket rakni, és oda belekucorodni. Hogy mások számára is biztonságot és nem pedig veszélyt és fenyegetést jelentsenek. Hogy amikor Ábel elgondolkozik azon, hogy mivégre van a világon, akkor arra jusson - azért vagyok a világon, hogy valahol otthon legyek benne. És mi az otthon? A nõ az otthon. Ugyanezt állítja Radnóti és Kovács Ákos ("Én otthon vagyok nálad" - Ölelj meg újra).

Most láttam egy ilyen világvégi kis kulipintyót - imádnivaló, teljesen elvarázsol http://agyasztaltv.blog.hu/2012/09/18/elado_josag_a_hatarban - engem ez sokkal inkább elbûvöl és inspirál és ösztönöz (mármint az a gondolat, hogy ezt a házat fenntartsam) - mintsem az a lehetõség, hogy a késõ õszi hidegben, dérben, fagyban, térdig lucsokban tocsogva éhesen és céltalanul kóboroljak. Na, attól aztán a lelki nyugalom képzete abszolút nem száll meg. Egy ilyen helyzetben csak abba a reménybe kapaszkodhatom, hogy valahol mégiscsak otthonra találhatok. És ha nekem lett volna lehetõségem ezt SAJÁT MAGAMNAK megteremteni, de nem tettem, mert kirúgtam magam alól a földet, akkor már csak az marad, hogy valaki megszán és befogad; amit NEKEM KELLENE MÁSNAK ADNI, azt most már csak másoktól kaphatom - és még azért sem vagyok hálás??? Még azt sem becsülöm meg? Még azt is kirúgom magam alól és onnan is továbbállok?
És akkor ettõl nyugszom meg? Ettõl találok önmagamra? De hát akkor én végül is ki vagyok, mit akarok? Mi a célom, mi a tervem, kivel teszek jót, mitõl leszek boldog és elégedett?
Én nem láttam, hogy ennek a filmnek bármiféle pozitív üzenet is lenne.
De például a fentebb linkelt kis háznak nagyon is pozitív üzenete van. És azt egy nõ hozta létre. Õt például irigylem is kicsit ezért a csodáért, amit képes volt összehozni. Az ízléséért, azért a finomságért, harmóniáért, amit árasztanak a képek. Erre azt mondom - ez már igen, ez valami, ez után a kifinomult harmónia után csorog a nyálam. Ez kellene. És egy ilyenbe belerúgni, egy ilyet megvetni... hát bocs. Sajnálom, de a hátam borsózik és a hajam szála az égnek áll tõle.
Válasz
10/10
dr.w 2012 szept. 19. - 22:24:03 10/10
Eléggé eltér a véleményem "ribizliszörp"-étõl, akinek az értelmezését még el is fogadnám (õ másképp látja a filmet), ha egyik hozzászólásában nem tartott volna, a film ürügyén, gyorstalpalót két idõsebb férfihozzászóló részére a nõi lélek rejtelmeirõl. Én (idõsebb) nõként mondom, hogy ezt nem kellett volna. A két kioktatott férfi biztosan rendelkezik elég tapasztalattal ahhoz, hogy meg tudja ítélni a filmbeli lányról, hogy sérült, durva, de nem bunkó, egyáltalán nem férfias és nem macsó.

Van olyan válsághelyzet, nõkkel is elõfordul (de hányszor!), hogy a "világ végére" kell menekülni a lelki nyugalomért, az újrakezdés reményéért. Itt is ez történik, bár nem tudjuk, miféle trauma érhette a lányt a kapcsolatában, hogy a nyüzsgõ, nagyvárosi életbõl (Amszterdam; ez kiderül a jogosítványból, akárcsak a lány neve) menekülve Írország kopár, szinte lakatlan részén köt ki, de talán nem is fontos a konkrét ok.

Nekem az tetszett a filmben, hogy milyen emberien ábrázolta a rendezõ a sebzett lány lelki megnyugvásának folyamatát. A minimalista megoldások sorozata kellett ide, minden más rontott volna a hatáson. Szerintem a befejezés is csak ez lehetett. Mi értelme lett volna azt bemutatni, hogy a két ember hogyan él együtt évtizedeken keresztül? Itt nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy a lány a lelki békéjével képes legyen visszatalálni az emberek közé. Az, hogy a csomagjait is hátrahagyva a zord (de mégis gyönyörû) ír vidéken, egy napfényes mediterrán városban kezd mindent nulláról (kedvenc száma a nulla!), jelzés értékû.

A film szerintem nagyon jó. Mûvészfilm kedvelõknek ajánlott!

Külön köszönet 'sofi 72', 'tutu777', 'alex4427', 'FElepHánt' és 'Sonicated' hozzászólásaiért.
Válasz
sofi 72 2011 jan. 23. - 21:43:41 Előzmény Sonicated
Igen, sajnos manapság ez van. Vagy talán mindig is ez volt?? A fene tudja. Ahogy írtad is, "nincs tömegfilm hangulata". Ettõl eltekintve akkor sem értem, hogy az ilyen típusú filmeket miért nem néznek meg többen is?? Lehet, hogy a reklám miatt? Mert szerintem nem volt annyira elvont alkotás, amennyire a közönség létszámából következtetni lehetett. Valahogy a MOZI (csupa nagybetúvel) elvesztette a valós szerepét....
Én szeretem a könnyû filmeket is, persze ha elég igényesek. Nem ragaszkodom mindig a komoly mondanivalójú mûvekhez, de havonta legalább egyszer-kétszer igenis ragaszkodom olyan filmek megnézéséhez is, amik elgondolkodtatnak, bármivel kapcsolatban, mint egy jó könyv. Ezeket pedig sajna csak az "art"-ban lehet elkapni. (ha egyáltalán van valami használható). Ha pedig nincs, akkor marad a tv, bár ott meg a mûsor legtöbbször silány, ezerszer ismételt könnyen emészthetõ cuccokból áll.
Szóval elég nehéz....:)
Nekem a környezet is teszett. Imádtam az esõt, a szelet és a tengerzúgást is...:) Nem lett volna a film hangulata teljes ezek nélkül...!

Azért örülök, hogy viszonylag "sok" pozitív vélemény is került a filmhez, kevesebb reakcióra számítottam!!:D
Válasz
aproszemu 2011 jan. 23. - 16:10:32 Előzmény Zozi77
Ha még nem lenne meg :-)

http://hotfile.com/dl/97929789/a8aadf4/smmtmgmrl.by_eva.part1.rar.html

http://hotfile.com/dl/97946557/a1d2f0e/smmtmgmrl.by_eva.part2.rar.html
Válasz
10/10
Sonicated 2010 dec. 29. - 17:39:51 10/10 Előzmény sofi 72
Így van!:) Erre a filmre meg kell érni, és igazából akit a film atmoszférája nem ragad meg, azt nem fogja megragadni a film, de az ehhez hasonló alkotások sem.
Ideje is írnom egy röpke véleményt... A pub hangulata, a tenger zúgása, a dombok amik adnak egy alaphangulatot a filmhez, a két ember kapcsolata meg az emberi alapkapcsolat, az a minimál ahol még mocorog, alakul valami. Ez ilyen 'koszosabb' környezetben is megállta a helyét, de ezen a tájon ugyanilyen felépítéssel még egy full komfortos ház, és bombanõ és férfi szereplõkkel is ki lehetne ugyanezt a hatást hozni, lényeg a minimál kapcsolat és a film végéig az anti-tömegfilm hangulat.
Válasz
10/10
Sonicated 2010 dec. 29. - 17:29:17 10/10 Előzmény ribizliszörp
A komfort természetesen teljes mértékben hiányzott. Én a tájról, a csendrõl, a természetrõl beszéltem.
Válasz
offtopic
ribizliszörp 2010 dec. 28. - 03:47:10 Előzmény Sonicated
Teljesen más valahol élni (fûtött házban, ahol lehet fürdeni, enni, vannak ismerõsök, család) - és más tökegyedül kóborolni a lucskos, jéghideg fûben, a dermesztõen fújó szélben, meleg, étel, fürdés és társaság nélkül. Hogy lehetséges ezt a kettõt összekeverni, egy lapon említeni?
Válasz
Összes hozzászólás