Egy első osztályba lépő kisfiú és osztálytársai a film hősei. Hétköznapjaikat és ünnepeiket látjuk, mindvégig gyermekszemmel. Bepillantást nyerünk a kisfiú családjának életébe, megismerkedünk elfoglalt és kissé szórakozott édesapjával, aranyos édesanyjával és nagymamájával, aki roppant jól tud főzni. Megtudjuk, nem olyan könnyű gyereknek lenni, mint ahogyan azt a felnőttek elképzelik. Sok bonyodalom éri a kislegényt, mire az első iskolaév véget ér, s ő rádöbben: egyedül Zizi, kis barátnője érdemes arra, hogy feleségül vegye.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
többször is megnéztem már de egyszer sem fogott meg. Engem végig nyomasztott, a díjbirkózó nagybácsi fölösleges figurája felnőtt szemmel is egyenesen félelmetes. Halász Jutka miatt nézem, a divatbemutató alatti dala egész jó.
A film műfaji besorolása vígjáték. Lehet, hogy azért, mert nem tudták hová bekategorizálni?
A filmnek cselekménye van ugyan, de a lényege mindenképpen az, hogy a főszereplő gyerek szemszögéből nézve mutatja meg a(z egyébként tényleg bonyolult) világot.
Ebből adódóan az alkotóknak van bizonyos szabadságuk, hogy a dolgok fonákját, hátrányait vagy épp ellentmondásosságát bemutassák, hivatkozva a gyermekek sajátos látásmódjára.
Ebből születnek a fura, groteszk, néha burleszk jelenetek.
A film elején Apa magyarázza az idő fogalmát a gyereknek. Közben egy karóra kinagyított számlapját látjuk. A számlapon mozognak a mutatók. Ha úgy nézem, az Apa által éppen elmondott időponthoz közelednek. Ha úgy nézem, akkor össze-vissza mozognak.
A főszereplő elmondja, hogy mennyire szereti az anyját. Anyát ugyanakkor alig látjuk, és ha igen, akkor is pont elutasító a gyerekével: "Keress magadnak a konyhában valamit!"
Anya is a tanítónéni hangján szólal meg. Ez bizonyára nem véletlen, hanem azt akarja mondani, hogy a főszereplő számára a tanítónéni afféle pótanya.
A divatbemutató énekének szövege nem pikáns és pláne nem trágár, de mégiscsak finoman erotikus. A "csak ruhát cserélek" szövegrész meg kortól független telitalálat: a lényegi dolgok sohasem változnak, csak a ruhák, a jelmezek, a díszletek mások.
A festők leöntős-üldözős-fenékberúgós bohóckodása, valamint a főszereplőt elkapni akaró nagybácsi és fodrászok a klasszikus burleszkek üldözési jelenetei előtt tisztelegnek.
Az egyik iskolai jelenetben a tanterembe belép az igazgatónő, aki többek között azt mondja, hogy itt büdös van, tessék szellőztetni. Egy későbbi jelenetben egy másik pedagógus lép be, aki azt mondja, hogy huzat van, be kell csukni az ablakot.
A film csúcsa számomra a börtönös jelenet, ami szépen illusztrálja, mit értett meg a főszereplő a börtön fogalmából.
@ eful11 & hidetoshi: Shmidt Mariskához és Balog Zolihoz van szerencsénk, ugye? Milyen jó, hogy itt vagytok nekünk, fenséges ellenpéldaként. Hogy tudjuk, hol van a színvonal legalja.
Bezzeg a keményen központosított, felülrõl vezérelt "poroszos" vagy "szovjet típusú" iskolarendszer maga a csoda (és nagyon is érthetõ a céljuk).
Ennek látjuk ma a "reneszánszát" és már "világraszóló" eredményeit is (lásd magyar tanulók helyezései nemzetközi felmérésekben)...
Sajnos a torz, liberálisnak csúfolt nevelés és média többet ártott ennek az országnak, mint a két világháború együtt. Ma több lelkileg halott ember járkál az utcán a népesség teljes százalékához képest, mint amennyien a világégések szerencsétlen áldozatai voltak.
A film megjelenése után 20 évvel születtem, de 'istenbizony' jó volt nézni ezt a filmet, és tényleg milyen jó volt akkor. Vagyis mindenképpen jobb volt a mostaninál, na és persze sokkal vidámabb gyerekkort élhetett a gyerek akkor, bár én sem panaszkodnék (csak a mostaniak helyében nem lennék). Kövezzetek meg ha nem így van :)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások