1939-ben a brit titkosszolgálat egy London melletti kúriát börtönné alakított a fogságba ejtett német tisztek számára. A cellákat kivétel nélkül bepoloskázták, így ma, közel hetven évvel a második világháború befejeződése után, a foglyok valamennyi beszélgetése visszahallgatható! A filmben a hangfelvételek segítségével autentikusabb képet alkothatunk a náci rezsim gondolatvilágáról, mint valaha.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Szerintem kicsit félreérteted, amit a személyekrõl írtam, nem lehet egyetlen történelmi eseményt egyetlen személy cselekedeteire leredukálni, így események és azok következményeinek vagy egy egész korszaknak a bûneit kizárólag az õ nyakába varrni. Én elsõsorban arra próbáltam célozni, hogy minden történelmi esemény egy folyamat része, aminek vannak elõzményei, akár több szálon futó elõzményei, más volt a politikai gondolkodás a 30 években és más ma, ezért sokszor abba a hibába esünk, hogy a mai szemmel ítélünk meg eseményeket, a mai kor emberének erkölcsi mércéjével, ami szerintem óriási hiba. Abban teljesen igazad van, hogy még mindig szívunk a XX. század miatt, de hidd el így voltak ezzel a XX. vagy a XIX. század elején is, akkor meg az azt megelõzõ század miatt szívtak. Ami a németeket és az oroszokat illeti, a faji-etnikai megkülönböztetés, megvolt az angolszászoknál is, japánok, németek, olaszok internálása, kegyetlen bánásmód a foglyokkal, de mindig vannak kivételek. Ami a háborúkat illeti, az egy illúzió, hogy csak a második világháborúban szenvedett a civil lakosság, vagy hogy csak akkor romboltak le városokat, elárulom elõtte sem voltak jobbak a hadseregek, fõleg egy megszállt területen, és az I. vh. sem volt teázós történet, az igaz, hogy a frontokon szoktak az ellenálló felek átmeneti fegyverszünetet kötni, ez így volt a második világháborúban is, bár a politikai és katonai vezetõk ezt sohasem nézték jó szemmel, de volt rá példa, csak nem igazán dokumentálták.
Az viszont igaz, hogy az elsõ háború volt, amely a média és a sajtó által - filmekben és képekben - dokumentálva volt az a második világháború, és ez a korszak, ami a legjobban fel van dolgozva, a történelmi témájú könyvek, filmek, cikkek, netes bejegyzések, dokumentum és ismeretterjesztõfilmek több mint kétharmada ennek a korszaknak a történetével foglalkozik, és az oktatásban is majd egy fél év, amit erre a korszakra szentelnek, pl. az általános iskola 8-ik osztályában a tananyag 3/4-ét ez a kor tette ki, míg 56, vietnám és a háború utáni események, a rendszerváltás, csak futólag lettek említve, ezért tûnik úgy, mintha elõtte nem lett volna jellemzõ a városok és a civilek pusztulása, vagy hogy az elõtte vívott háborúk nem lettek volna annyira vérszomjasak.
Érdekesség, hogy a sivatagi vihar volt az elsõ olyan háború, amit a CNN élõben közvetített és az emberek otthon a fotelbõl nézhették a harcokat. Meg sok olyan háború és konfliktus van, amivel a média nem vagy alig foglalkozik, így nem ismert az emberek számára.
De teszem, hozzá, hogy sok mindenben egyet kell értsek veled.
Amit az 1.bekezdésedben írtál, sztem kb. olyasmi, amit én is írtam ld. 19-es hsz. A gyõztes mindent visz. Az meg régi bon mot h a háború komolyabb dolog, semmint h katonákra lehessen bízni (v vmi ilyesmi)..
2. bekezdésedhez: a régi, "marxista" történelemtanítás valóban tagadta/minimalizálta az egyén, a vezetõ szerepét a történelemben, ellensúlyozandó az az elõtti tört.szemléletet, ami meg jóformán csak személyekben "gondolkodott". Igenis voltak személyiségek, akik személyükben határoztak meg tört.korszakokat. A 20. szd. Európája sajnos legalább két ilyent kitermelt (Hitler, Sztálin), bele is roppant Európa rendesem csoda h túlélte (mármint "civilizációilag"), ha évtizedekre megosztva is és most is így vagy úgy, megint kicsit-nagyon a 20.szd.-i múltat szívjuk.
3. bek.=katonák: a 2. vh. azért mégis csak az elsõ volt a tekintetben h a civil lakosság is (jelentõs részben etnikai-faji alapon) "aktív" azaz szenvedõ alanyává, célpontjáváa városok pedig ugyancsak "aktív" terepévé váltak a háborús cselekményeknek. Haverkodó-teázó katonákról stb. én csak az 1.vh.-ból tudok. A katonák kegyetlenkedése, fosztogatásai, erõszakoskodásai viszont egyidõsek magával a háborúsdival, nem 20. szd.-i termék.
Egy háborúban - és most picit vonatkoztassunk el a második világháborútól - nincsen jó meg rossz oldal. Nem is volrt soha. Csak gyõztes van és vesztes, ha teszem azt - és ez már a fikció kategóriájába tartozik - a németek és szövetségeseik nyerik meg a háborút, amire megvolt az esélyük, hiszen minden a diplomácián, pénzen és propagandán múlt, akkor nem nürnbegrben ültek volna a németek a vádlottak padján, hanem teszem azt páriszban, londonban vagy valahol a nyugati világban a nyugati és szovjet vezetõk. Az teljesen természetes, hogy a gyõztes önmagát jobbnak, szebbnek és küzdelmét nemesebbnek fogja beállítani az ellenfeleinél. Az egy más kérdés, hogy a háború befejezésének pillanatában a katonák - Montgomery, Patton stb. - hogyan viszonyultak a legyõzöttekhez, de aztán jöttek a politikusok és a katonák becsületszava semmit nem ért. De ebbe nem mennék bele.
A másik, egy háborút nem lehet egy vagy két ember nyakába varrni, az egy folyamat része és meg kell vizsgálni, hogy mi vezetett a kiváltó okokhoz, de a végén úgy is a gyõztesek szava dönt.
Ami pedig a katonákat illeti, abban nincs különbség egyik tábor katonája között. Ha erõszakról, fosztogatásról, kegyetlenkedésrõl, brutalitásról van szó, abban nem térnek el egymástól a szemben álló felek, max a méreteiben vannak különbségek. Hogy értsd az angol, az amerikai, a magyar, a német, a szovjet vagy bármilyen náció katonája ugyanazokat a bûnöket követték el, a különbség max abban van, hogy az egyik csak mondjuk 5ször a másik meg 20-szor! De ez az áldozat szemszögébõl teljesen mindegy! Csak legenda a háború szünetében együtt teázó német és angol katonák történetei, vagy a becsületes magyar katona legendája, de az sem igaz, hogy minden orosz egy kegyetlen, brutális állat volt, aki csak erõszakoskodott meg fosztogatott, volt köztük is nem egy, aki nem engedte a katonáknak az erõszakoskodást vagy a fosztogatást, de az ellenkezõje is igaz, volt olyan aki éppen a katonák elõtt járt ezen tettekben, de így van ez mondjuk a magyarokkal is.
Az okokról meg napestig lehetne beszélni, ha érdekel a téma akkor olvasd el, az ebben a témában írt mûveket!
Szép napot!
A "baromkodások" (ahogy te írod) már korábban elkezdõdtek itt. Én kb. akkor szálltam ki, amikor már az kezdett kiderülni h a vh-ért, benne Németország és szövetségesei (köztük Magyarország) hadba lépéséért majd vereségéért Churchill, Sztálin és az USA F E L E L Õ S! (és pl. Chamberlain békéje lett volna a "nyerõ megoldás") és ehhez hasonlók. Sztálin háborús és "békés" felelõsségét (Hitler-Sztálin paktum 1939) magam sem vitattam, sõt! de amikor egy "Náci vallomások" topikban/ból egyszer csak az derül ki h Churchill és az USA az "igazi bûnösök", csak szerencséjük volt és megúszták, na akkor veszem-vettem a kalapom. Ilyesmikre készülhetsz te is.
Ha egyszer az! Javaslom nézz utána a történelemkönyvekbe, amit állítasz, nem ezen múlt a szovjetek veresége, hanem a tisztek és tábornokok hiányán, a rossz kiképzésen, a rossz felszerelésen, a rossz ellátáson, a hozzá nem értésen, a németek technikai fölényén, és a német hírszerzés és elhárítás hatékonyságán, ezen hátrányokat csak a háború elõrehaladtával tudta a vörös hadsereg kiegyenlíteni egyrészt totális mozgósítással, az ötödik hadoszlop alkalmazásával (értsd: partizánok), az ország nagyságából adódóan a német utánpótlási vonalak elnyúlása, a termelés fokozásával, a hadiipari termelés növekedésével, az angolszászok anyagi és fegyverutánpótlásával, Japánnal kötött egyezménnyel, és ami a legfontosabb a nyugati front megnyitásával a keleti tehermentesítésével, de lehetne még említeni a nyugatiak légicsapásait és több németbarát és semleges országot sikerült a nyugati diplomáciának a németek ellen fordítani.
Az, hogy hogyan csoportosítanak át erõket, alapvetõen nem befolyásol, azt a megfelelõ képzett tisztek és tábornokok megfelelõen kiképzett katonákkal tudják orvosolni és végre tudják hajtani a szükséges átcsoportosításokat vagy kiürítéseket. Egy támadó katona is védekezik, és egy védekezõ is támad!
Másként csoportosítják a hadsereg egységeit, ha támadásra készülnek és másként, ha támadástól tartanak és védekezésre rendezkednek be.
Ha jól emlékszem Eduard Radzinszkij Sztálinról szóló könyvében volt errõl szó. Ha nem haragszol, nem lapozom át
újból a könyvet. Inkább tartsd baromságnak, amit írtam. Túlélem valahogy.
Ez baromság! És ez, hogy mûködik? Beprogramozzák támadásra a katonát, aki csak elõre tud menni és az árokásás és visszavonulás funkció deaktiválva van? De most komolyan! :D :D :D És kik azok a történészek, esetleg párat megneveznél?
Még egyszer elolvastam, értem.
Illetve nem értem. Nem én értek semmit és nem értek semmihez.
Chamberlaintõl Sztálinon és Churchillen át a Szabadság térig...semmihez.
Visszaadom a bizonyítványaimat és az azóta szerzett ismereteimet. Mind rossz(ak), úgy látszik.
A szövegértelmezés is egy feladat,mert pont hogy sztem nem lopta a napot Sztálin és a hadereje ,ezt világosan leírtam, de látom hogy nem értetted meg ugyanúgy , ahogy korábban sem az írásom lényegét Churchillel kapcsolatban.
Egy elõzõ hsz szt a szovjetek a saját! támadásukra készültek és nem a védekezésre és ebbõl lett bajuk. Szted meg a napot lopták. Anno a mi tankönyveink szt is a SzU azért kötött "megnemtámadási" szerzõdést a hitlerájjal, mert "idõre volt még szükségük a védekezési felkészülésre". A titkos záradékot (Európa felosztását) persze "kifelejtették" tankönyveinkbõl...
Fogadjuk el sztem h Sztálin 1941.június 22-éig, sõt még aznap v másnap is tényleg azt hitte, mûködik a paktumuk...ahogy 1938-ban Chamberlain is hitt a müncheni paktumban. Mindketten tévedtek, meg még mások is.
Hitlerrel nem lehetett lepaktálni. Ámbár volt(ak) ország(ok), ami(k)nek egészen 1944-ig sikerült...lepaktálni v szövetségben maradni: van/nak aki/k az utóbbi kifejezést díjazza/k.
Az elõzõ hozzászólásom erre az állításodra vonatkozik:
"bizonyított h a szovjet haderõ s e m m i r e nem volt beállva/felkészülve, mármint háború"ilag" a már többször említett "vakhit" effekt miatt. Igaz, éppen nem voltam ott :) de Sztálin állítólag rosszul lett jún. 22-én a "hír" hallatán és el se hitte."
A szovjet haderõ nem azért nem volt felkészülve ,mert bízott Hitlerben és ezért nem készült fel, hanem lopta a napot.Egyszerûen ennyire voltak fejlettek ,idõre lett volna még szükségük.ezért lett rosszul Sztálin és nem azért mert a homlokára csapott hogy "bíztam ebben a jó emberben osztán becsapott:)"
Aztán persze ,amikor ömlött be Szibérián keresztül a modern nyugati fegyver arzenál ,na akkor már ellen tuudtak állni a németeknek ,mert emberanyag meg volt dögivel.
Csak pontosítás kedvéért, lényegen=Sztálin vakhite Hitlerben/paktumukban+gyenge háborús vezetés=nagy veszteségek, nem változtat:
A tábornokok pere/likvidálása 1937-38-ban volt.
A "háborús" tábornokokat Sztálin tudtommal nem likvidáltatta, csak leváltotta/félreállította, részben már a háború alatt (pl.Bugyonnij). Ha netán mégis likvidáltatott tábornokokat post-war, az csak szokásos kedvenc idõtöltésének kiterjesztése volt :o(
1 db. elég=Szabadság tér. Te viszont megérdemled a 2 emlékmûvet, ld (41) hsz:
1 db. (német-magyar, 1944) megszállottsági emlékmûvet + 1 db. (német-magyar, 1939-44) szövetségesi emlékmûvet, utóbbit saját használatra, gyönyörködésre. Esetleg szervezel gyûjtést rá? Ne Berlinben kezdd a gyûjtést, ha rám hallgatsz...
Plusz bónuszként esetleg 1 db. egész alakosat rólad, ha összejön fentire a zsé :o)
Szovjet hõsi emlékmûvek állnak jelenleg is a szovjetek által megszállt országok/városok közül pl. Bécsben, Berlinben, Prágában, Szófiában, lengyel (!) városokban és ki tudja, hol még. Ez tény, NEM oroszbarátság: utóbbit másfelé keresd mostanában...megtanálod egyhamar!! Vagy segítsek??
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások