1. A tréfa - amelyből megtudjuk: milyen Csontváry kapcsolata művésztársaival és a művésztársaknak Csontváryval. Tanúi leszünk egy ízetlen tréfának, miáltal egy sebezhető lélek megbántatik, s amely, ha nem is jellemző, mindenképp tanulságos.
2. Az átok - amelyben tanui leszünk egy kiállításnak, s a kor közönyének, amelyet egy sétapálcás úr fogalmaz meg akkori mindnyájunk nevében. Hallunk továbbá egy átkot, amely korántsem azoknak szól, akik fölött elmondják.
3. A monológ - amelyben Csontváry szótlan résztvevője egy találkozásnak, amely lehet, hogy nem így történt a valóságban - ám nem is ez a fontos, hanem az a megértés és méltánylás, ami későn jött el, mégis, utólag is vigasz lehet mindannyiunknak.
4. A vízió - amelyben a festő lelke megválik testétől, hogy végre kedves alakjai segítségével valódi, s igazabb életét élhesse. Ám úgy érzi, nem csak önmagával, hanem a világmindenséggel is azonosul.
5. Az árverés - amelyben a festő műtermében árverés tartatik, amelyen láthatjuk, hogy remekművek miként válnak majdnem piaci kofák sátorponyváivá. Ám fellép valaki, aki a képeket megmenti az örökkévalóságnak - nekünk.
6. Az utóélet - amely nem íratott meg az író által, a amit mi mindnyájan írunk napról napra, bizonyságát adva az érték halhatatlanságának.
Stáblista
Szereplők
Csontváry
Pólya Tibor
Lechner Ödön
Szinyei-Merse Pál
Ernst Lajos
Fényes Adolf
Rippl-Rónay József
Ferenczy Károly
Lázár Béla
Hozzászólások