A II. világháború utolsó szakaszának néhány napját idézi a történet. Egy munkatábort egy kieső tanyára helyeznek, ahol pár napig napszámban, valamint a templom tatarozásán dolgoznak a munkaszolgálatosok. Embertelen körülményeikről Margitnak címzett, el nem küldött leveleikben számolnak be. A templom tatarozásánál a hagyományok szerint a plébános memorandumot helyez a keresztbe a későbbi nemzedék számára, a memorandum mellé a munkaszolgálatosok saját, Margitnak címzett leveleiket is becsempészik és beforrasztják.