1950 és 1952 között Bergman három filmet is forgatott a stockholmiak nyári üdülőparadicsomában, a város környékét övező tavak szigetvilágában. A Nyári közjáték, az azt követő Egy nyár Mónikávalhoz hasonlóan, a nyári tóparton kibontakozó és beteljesedő, majd az ősz beköszöntével kihunyó első nagy szerelemről szól. A Nyári közjáték főhőse Marie, a harmincéves balett-táncosnő, aki visszaidézi tizenhárom évvel korábbi emlékeit, amikor a gimnazista Henrikkel egymásba szerettek. Mariet a újra átélt, tragikus végű élmények segítik abban, hogy végre felnőtté váljon, és hivatásában - a táncban - találja meg a boldogságot.