"Abban egyetértek Kotarbinskivel, hogy Esma asszony hatalma már-már vicces. Sose láttam még anyós felé ilyen szeretetet, mint amit itt Süreyya mutat. (érez?)"

Süreyya Esma iránti szeretetének semmi köze nem volt az anyós hatalmi törekvéseihez. Süreyya nem megtört, nem beadta a derekát, hanem őszintén megszerette őt. Hihetetlen? Egyáltalán nem. Az évek során nyilván közelebbről megismerték egymást. A kölcsönös rideg elutasítást a másik megismerése, motivációinak megértése követte. Süreyya rájött, hogy a keményszívű anyós egy felvett szerep, s mikor megismerte Esma történetét, tudta, hogy ő is tud segíteni a régi sebek begyógyításában. A Garip-szerelem reneszánszában Süreyya lett Esma elsőszámú segítője. Esma is kénytelen volt rájönni arra, hogy Süreyya nem a szolgálólány által megjósolt, sötét kígyó, aki veszélyt jelent a családjára.
Süreyya gyökértelenségére, az elfojtott emlékekre későn eszmélt rá. Ő mindig egy családot keresett. A Boranokban megtalálta. S miután végre megnyílt előtte hosszú idő után Esma szíve is, az idős asszony az anya szerepét is be tudta tölteni Süreyya szívében. Süreyya érzelmei Esma felé teljesen őszinték voltak.

Szerintem itt egy kicsit ez túl lett gondolva. Ez sokkal inkább lélektani, semmint emberi jogi kérdés. Hogy Esma Boran zsarnok lett volna semmiképp sem jogi kategória. Mitől életszerűtlen, nem értem.
Adott egy négyszáz éves múltra visszatekintő család, akinek feje igyekszik az előző nemzedékektől öröklött hagyományokat átadni. Mégha Bursa maga is többmilliós nagyváros, a kozmopolita Sztambulhoz képest "vidék", ahol a hagyományok jobban élnek. De még itt sem végletesen jelenik ez meg.
Igen. Esma Boran erős kézzel igyekezett egyben tartani a családját. Igen, családfői szerepét igyekezett kiteljesíteni azzal, hogy mások életébe beleszólt. De hol volt arra példa, hogy a személyi szabadságjogok sérültek volna? Hol korlátozta fiai mozgási szabadságát? Megtiltotta Mutatnak, hogy Londonba költözzön? Korlátozta Faruk és Fikret mozgási szabadságát? Bezárta talán menyeit a villába, hogy ne tudják a fiatalok életét élni? Én ilyet nem láttam. Ezek az ukázok, családon belüli csörték egyszer sem lepték át a jog határait.
A másik, amiért szerettem ezt a sorozatot, hogy több szereplő is hihetetlen utat járt be. Többen a poklot is megjárták, s még onnan is fel tudtak állni, s tudtak épülni, erősödni, nemesedni. Talán a legcsodálatosabb átváltozás Ademé. Hihetetlen? Szerintem nem. Rengeteg harcot kellett érte megvívnia. Sokat változott Ipek is, aki az elkényeztetett és törtető lányból gondoskodó anya és igazi társ, feleség lett. Változott Sureyya is. Az örök lázadóból az első fiú feleségeként az egész családért felelősséget vállaló asszony lett. De változott Esma is. Egész életében viselte a fiatalkorában hozott döntés következményeit, az eldobott szerelem miatti büntetését, a szerelem nélküli házasság és előtte a szülői szigor őt is megedzette, keménnyé tette. Neki is meg kellett tanulnia, hogy mindenki önmaga boldogságáért felel.
A végére szépen elvarrták a szálakat. Béke szállta meg a bursai házat, s ez a sorozat igazán pozitív üzenete szemben a korábbi török sorozatok brutális fináléival.

Kedves Katalin! Örülök, hogy hozzám hasonlóan értékeli/értékeled a sorozatot. Szinte mindenben egyet tudok érteni. --- A jelek szerint a törökök szeretik túljátszani a dolgokat. Erre talán a legjobb példa a "Végtelen szerelem", amit én "végtelen sorozat"-nak neveztem el. Kb. a felénél untam meg azt, hogy Emir különböző módszerekkel tesz keresztbe a szerelmes párnak, amit persze az utóbbiak mindig kivédtek. Nem értem, miért van erre szükség. Talán így több pénzt hoz majd a konyhára akkor, amikor szerte a világban eladják. Más okot tényleg nem látok, de az biztos, hogy ez a sorozat rovására megy. ---- Jaz beszélgetése a pszichológus nővel csak Süreyya álmában jelenik meg, aminek nyomán visszautasítja Esma asszony azon kérelmét, hogy ölje meg őt. Valós alapja természetesen nincs.

Abban egyetértek Kotarbinskivel, hogy Esma asszony hatalma már-már vicces. Sose láttam még anyós felé ilyen szeretetet, mint amit itt Süreyya mutat. (érez?) Elképesztő, hogy felnőtt emberek így tudnak élni - ilyen kötöttségben, a család kötelékében. Vannak számunkra túlzó dolgok itt. Azt hiszem, mint török dizi (jól írom?, nincs pont olyan ékezetem a billentyűzeten) próbál egy értékrendet közvetíteni. A törökök általában a család és összetartás fontosságát hangsúlyozzák, a vak is látja, hogy itt is a Család egységének fenntartása a fő motívum. A család feje a matrona, a szultán Esma - megjegyzem, számomra ellenszenves a színésznő, de a karakter nem biztos, hogy olyanra lett írva,csak a színésznő gesztusait ki nem állhatom... Ez egyéni szoc problémám... Én csodálkozva nézem, hogy mert beleszólni a fiai dolgába, stb. Van még ma ilyen? Vagy a rendező visszasírja a régi szép világot? * Amúgy nagyon szép a fényképezése, a zenéje és általában a gondolatok nem rosszak benne. Kifejezetten jók voltak az ülések a pszichológusnál. Pár dolgon még el is gondolkodtam, hogy én hogy csinálnám, akár tanácsot is adott. Szóval, jó ez a sorozat. A tipikus török handabandázás, ami pl a Sorsok útvesztőjében van, itt már jóval kevesebb. Ez elegáns, gusztusos, egész világon elfogadható, nagyon európaira vett stílus. Egy nő rendezte. Már csak arra lennék kíváncsi ,hogy a végén a felnőtt Jaz igazat mondott, hogy az anyja megölte a nagyanyját? Vagy ez csak egy rossz álom volt?

igen, de sajnos annak ellenére hogy többen itt azt írták, hogy manapság ilyen nincs, hát sajnos van, és nem csak "gazdagéknál"... (személyesen is ismertem ilyet)

A lényegen nem változtat: az egyéni szabadságjogokat durván megsértette a zsarnok anya. Pont.

sajnos ez sok sorozatnál van, csak szimpla elírás...

na ez érdekes, mert a sok intrika, veszekedés, ármánykodás, ami szinte minden ilyen sorozatban benne van , volt, számomra nagy csalódás, kiábrándultságot hozott a török sorozat (ma már "volt") rajongóként, amin sokszor elmélkedtem, hogy tényleg ilyen a török társadalom?

a vontatott időhúzásos dolog sajnos elég sok török sorozatnál meg van... húzzák mint a rétest, aztán egyszer csak hirtelen véget ér, sokszor úgy, hogy pont akkor még Érzed, hogy na ide még kellett volna valami...

de ez valóságos események alapján készült, így a nagy része igazi, még ha minimálisan tűzdelve némi kitalált dologgal, de amire te gondolsz az egy család valós története