Gábor diák

12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar operettfilm, 90 perc, 1956

Értékelés:

70 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

70 szavazatból
Szerinted?
A budai várat a törökök tartják megszállás alatt. A nagyhatalmú Ali pasa Gül baba lányát, a szép Leilát akarja feleségnek a háremébe. Addig is elzárva őrizteti, és csak a csodálatos rózsakertben sétálhat a lány. Ide menekül üldözői elől Gábor diák és barátja, Balázs. Gábor és Leila azonnal egymásba szeretnek, de Ali elfogatja a két magyart, hogy kivégeztesse őket. Úgy tűnik, hiába fog össze a budai polgárság és hiába pusztítja el szeretett rózsáit Gül baba.

Stáblista

Hozzászólások

Szerinted?
8/10
m.kaladze 2023 dec. 13. - 22:07:25 8/10
Azzal kezdeném hogy nem fogok olyanban okoskodni amihez nem értek, tehát hogy operettfilm illetve dalos mesejáték, vagy operafilm... meg ha túl egyszerű akarok lenni akkor zenés film. Kiemelném Sinkovits Imrét és Zenthe Ferencet, Krencsey Marianne is jól játszott, illetve a kétszer is megformálló Gül babát Kömíves Sándor is... Bárdy György itt még csak kissebb szerepben kár érte. Nagyon szép az akkori korhoz (1956) képest mármint a látvány..a szereplők is jól játszanak...amiért nem adok 10/10 az hogy láttam a 1940-es Gül babát és több dolog is nálam sántít..
1. Új zenéket IS írtak, de nem mondanám hogy bepasszol Vincze Ottó új dalai a Huszka darabba.
2. Bár Suki Balázs (Sinkovits) egy részben helyetesíti a vicces cigány Mujkót, azért más lett.
3. A történet is részben más, ugyanis ahogy írtam nincs Mujkó, van viszont a végén üldözéses jelenet ami az eredeti 1940 változatban nincs...Nagy különbség hogy 1940es változatban Allah - illetve a természet nagy viharral teszi tönkre a rózsákat így menekül meg Gábor diák, míg az új változatban Leila hercegnő és maga Gül baba.. és majdnem elfelejtettem a 1940nes filmben a magyarok a Budai várban a rejtett kincset keresik egy titkos átjáróban, ezért megy oda Gábor diák, itt a 1956 változatan a kincsről szó sincs csak a szerelem és a törökök és a magyarok ennyi...
ennek ellenére nagyon jó volt 8/10
10/10
M41 2150 2020 jan. 22. - 17:17:45 10/10
Ez nem opera, hanem operettfilm!!!
10/10
stanmore 2013 ápr. 13. - 23:10:22 10/10
A másik hasonlóan nagyszerû és hasonló mûfajú film A gerolsteini kaland,szintén felejthetetlen.
10/10
stanmore 2013 ápr. 13. - 23:06:28 10/10
Hát ahhoz képest nem sok színésznõnk csinált kint nagy karriert kivéve talán Ferrari Violettát.
Semprini 2013 ápr. 13. - 23:00:58
Miután nem használtad a 'válasz' gombot, igazából nem nekem címezted amit írtál, de amúgyis láthatóan annyira nem vagyunk egy hullámhosszon, h ab ovo értelmetlen lenne vitába bocsátkozni, fõleg mert kettõnk közül csak egyikünk ért hozzáé, de azt azért mutasd már meg, hol állítottam én olyat h Huszkának köze lenne Mozarthoz?! A mûfaji meghatározást taglaltam, nem pedig a zenéjének a Mozartéval való hasonlóságát, ami természetesen nem lenne igaz. De ha már itt tartunk, Huszka zenéje legalább annyira távol áll Offenbach, Strauss, vagy Kálmán Imre zenéjétõl is, vagyis a hagyományos, par excellence operettmuzsikától. Ezenfelül a darabban nincsenek meg a hagyományos operett-szerepkörök SEM: nincs pl. hagyományos primadonnája, de a szubrett és táncoskomikus szerep is egy az egyben hiányzik, egyedül bonviván van benne, Gábor diák, de õ sem a hagyományos értelemben az. Szóval maradjunk annyiban, h Huszka sem operettnek írta a mûvét, hanem daljátéknak, tehát értelmetlen utólag másik mûfajba erõltetetten átsorolni.
LexH 2013 ápr. 13. - 18:45:47
A drága jó Huszka Jenõnek kb. annyi köze van Mozarthoz, mint a Bob hercegnek, a Lili bárónõnek, a Mária fõhadnagynak és a Gül Babának az operához.
A film fõcímén egyébként "dalos mesejáték"-ként határozzák meg a mûvet, amelynek nagyszerû zenéjén, sok slágerén Vincze Ottó zeneszerzõ közremûködése igen sokat rontott.
Figyelemreméltó Badal János operatõri munkája, aki olyan mozgalmasra fényképezte az akciójeleneteket, hogy azok a hatvanas évek valamelyik kosztümös francia filmjében is megállták volna a helyüket.
Sok a filmben a valódi brutalitás. Feltehetõ, hogy néhány statiszta és állat komolyan megsérült.
Említést érdemel Kalmár László rendezõ, aki nagyjából Bán és Gertler szintjén dolgozott, s mozgalmasabbak, intenzívebbek a jelenetei, mint amik Keleti hasonló munkáiban láthatók.
9/10
-greghouse- 2013 ápr. 13. - 16:35:54 9/10
Hja...Ha Krencsey Marianne vagy Esztergályos Cecília Hollywoodban születik meg... Marilyn Monroe sírva kérte volna a receptet.
Semprini 2013 ápr. 13. - 14:08:50
Tévedés, a Gül Baba nem operett, hanem magyaros daljáték, s mint ilyen, mondhatni, h közelebb áll az operához. Ugyebár az eredeti Singspiel-ben (pl. Szöktetés a szerájból vagy a Varázsfuvola - kinek jutna ezeket operettnek nevezni??) szintén prózai dialógusok kötik össze az énekszánokat, akárcsak az operettben. Ha a Gül baba zenéjét megvizsgáljuk, az égvilágon semmilyen operettes jelleg nincs benne, az énekszólamok pedig itt is operai igényûek, prózai színészekkel lehetetlen lenne elõadni (sok operettõl eltérõen), ezért is van, hogy a színészeket operisták szinkronizálták a dalokban.
A baj tehát nem annyira a mûfaji meghatározással van, inkább azzal, hogy túlságosan átírták az eredeti mûvet.
LexH 2013 ápr. 13. - 09:19:12
Operafilm? Nana!

Ez Huszka Gül Baba címû operettjének megfilmesítése.
offtopic
géGyula 2011 ápr. 26. - 01:06:07
Aha, és azt is olvastam , miközben kerestem, hogy Kenéz igen tehetséges volt, de valami folytán mellõzték sõt ejtették, helyette pl. Simándyt favorizálták
Összes hozzászólás