Laczkó András altisztet egy nyakkendőcsere következtében úrnak nézik egy fogadáson, ahol egy befolyásos ember nagyon megkedveli. Főnökei, hogy a díszvendéget meg ne bántsák, és az igazságra ne derüljön fény, Laczkót a cég vidéki birtokára küldik ispánnak. A faluról származó, földszerető fiatalember hamarosan felvirágoztatja a gazdaságot, és beleszeret a cég titkárnőjébe, Kató kisasszonyba. Sikerei miatt hamarosan meggyűlik a baja az irigyeivel...
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
Kisvirág88
2011 szept. 30. - 06:03:35
...vajon miért kell mindent agyon elemezni? Aki nem tudja élvezni a régi filmek harmóniáját, az ne nézze õket. Csak azért, hogy valami rosszízût belemagyarázz-hasson, teljesen felesleges, valószínû nem ezzel a céllal alkották õket..
"Jó, persze, még megemlíthetõ Tímár József, a korszak egyik legizgalmasabb színházi színészének felbukkanása a bad boss szerepkörében, és persze azé a Csortos Gyuláé, aki ekkor, vagyis '43-ban már egyenesen gyûlölte a filmezést - és ebbõl itt semmi nem látszik! - minden vágya volt a nyugalom és a csönd - de ezen osztályrészéhez csak két és múlva jutott hozzá, mikor "elhagyta e világ köreit"."
Bocs - a film 41-es, nem 43-as.
Csortosnak ugyan 41-ben sem volt sokkal jobb dolga, mint két évvel késõbb, de 43-ban már sokkal sötétebb idõket és sokkal depressziósabban kellett megélnie...
"A kommunizmus elõszele...tegyük tönkre a jól mûködõ gazdaságot,és csináljunk parkot a helyére. Vagy a liberális eszme,a hozzá nem értés,a rontás...aztán kijátszuk a lerontott területet a haveroknak,akik "nagy munka" árán,az eredeti helyzetet visszaállítva vagyont szereznek az aljas módon szerzett javakból."
Lényegében egyetértek veled, de ennek az eseménysornak semmi köze ehhez a filmhez.
Nem hiszem, hogy a showrunnerek - ha szabad ezen anakronisztikus kifejezéssel élnem - a korszakban ilyen fajta prekoncepcióval indultak volna neki a történetnek.
Ezt abból gondolom, hogy Bánky Viktor rendezõ nem volt híres a társadalmi problémákat boncolgató filmjeirõl (akkoriban ilyen mifelénk nem is nagyon készült - nagyjából a téma kimerül legzseniálisabb és abban a bizonyos negyven évben maximálisan ellehetetlenített rendezõnk, Szõts István korai pályaszakaszának filmjeiben), Nóti Károly pedig a korszak legnagyobb vígjátékírója volt: sorra írta a sikerfilmeket a Hyppolit-tól, a Hetenként egyszer láthatom-on és a Behajtani tilos-on át egészen az Afrikai võlegényig, tíz év múlva meg csak mellesleg olyan filmeket írogat majd az akkori rendszer égisze alatt, mint mondjuk a "Selejt bosszúja".
Ha a filmben mégis szerepelnek érdekes párbeszédek és figyelemreméltó történetszálak az esetleg Tóth Miklós érdeme lehet - akinek nem nagyon ismerem a forgatókönyvírói munkásságát, de tudom, hogy félig-meddig "népi származék" volt, ám, akárhogy is, õ sem csempészett bele túl sokat errõl a kérdésrõl.
Ami miatt mégis több figyelmet érdemel a film, mint a korabeliek többsége, két színész zseniális játéka: Páger Antal mindig sziporkázó tehetségének egy korai, ám annál izgalmasabb megnyilvánulása (és ugyanezt a fajta izgalmas és a magyar néplélekhez közel álló típust játssza majd el - persze teljesen más formában - a Felmegyek a miniszterhez!-ben, és a Húsz órában) és annak a Bihari Józsefnek az alakítása, aki állítólag a Nemzeti Színház koalíciós idõkbeli Bánk Bán elõadásának édesanyám állítása szerint minden idõk legjobb Tiborca volt, és akit - ahány filmben csak volt szerencsém látni, nem tudnék nagyon elfelejteni - minden idõk egyik legnagyobb magyar színészének tartok.
Amit õk véghezvisznek a film egy bizonyos negyed órás részében - miután András megérkezik a birtokra - az valóban egy izgalmas fejezete a magyar filmtörténetnek.
De nagyjából ennyire is korlátozódnak a film kiemelkedõ érdemei.
Jó, persze, még megemlíthetõ Tímár József, a korszak egyik legizgalmasabb színházi színészének felbukkanása a bad boss szerepkörében, és persze azé a Csortos Gyuláé, aki ekkor, vagyis '43-ban már egyenesen gyûlölte a filmezést - és ebbõl itt semmi nem látszik! - minden vágya volt a nyugalom és a csönd - de ezen osztályrészéhez csak két és múlva jutott hozzá, mikor "elhagyta e világ köreit".
"Csodálatos módon szemlélteti az elmúlt évtizedekben hazánkban zajló romlást,rombolást.
A filmben van értelme küzdeni,eredményt hoz!És a mi idõnkben,manapság?"
A film sem a korabeli társadalmi problémákat nem érzékelteti, sem az utókor számára nincsenek túl nagy célkitûzései.
Néhány jól megírt vagy eljátszott jelenetet leszámítva a történet nem sokban különbözik a korabeli sablonoktól.
Nemzeti irányultsága sajnos leginkább financiális okok következménye - '41-ben sajnos nem õszinte fellángolás, hanem divat volt ilyen típusú filmeket csinálni - és a film gyakorlatilag ezt a divatot lovagolja meg.
Az opus végén pedig sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy Páger és Bordy Bella játszotta karakterek összejönnek, mint azon, hogy túláradnak a hazafias érzületek.
Ez van.
Sajnálom, ha leromboltam néhány légvárat, de ez az igazság.
A filmet, elsõsorban Páger és Bihary alakítása, valamint ügyesen megírt mivolta miatt:
A kommunizmus elõszele...tegyük tönkre a jól mûködõ gazdaságot,és csináljunk parkot a helyére.Vagy a liberális eszme,a hozzá nem értés,a rontás...aztán kijátszuk a lerontott területet a haveroknak,akik "nagy munka" árán,az eredeti helyzetet visszaállítva vagyont szereznek az aljas módon szerzett javakból.
Csodálatos módon szemlélteti az elmúlt évtizedekben hazánkban zajló romlást,rombolást.
A filmben van értelme küzdeni,eredményt hoz!És a mi idõnkben,manapság?
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások