Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Háborús fenevad

The Beast of War
amerikai háborús filmdráma, 111 perc, 1988

Értékelés:

69 szavazatból
Szerinted?
33 hozzászólás
+ 6 kép

Értékelés:

69 szavazatból
Szerinted?
33 hozzászólás
Afganisztán, 1979. A Szovjetúnió katonai segítséget nyújt az őket támogató rezsimnek, amely képtelen fenntartani a rendet a lázongó országban. Az afgán szabadságharcosok sikerrel veszik fel a harcot a betolakodókkal szemben, ám az egyik szovjet tankot, illetve annak legénységét képtelenek megsemmisíteni. A tank sok borsot tör a felkelők orra alá. Egy idő után a páncélos vezetője, a háború szörnyűségeitől megcsömörlött fiatal szovjet katona nemcsak megkérdőjelezi a háború értelmét, de fellázad a brutális parancsnoka ellen. Bűnét tetézi, hogy átáll a felkelőkhöz.

Stáblista

Szereplők

Steven Bauer profilképe Steven Bauer
Taj
Jason Patric profilképe Jason Patric
Koverchenko
George Dzundza profilképe George Dzundza
Daskal
Stephen Baldwin profilképe Stephen Baldwin
Golikov
Kabir Bedi profilképe Kabir Bedi
Akbar
Don Harvey
Kaminski
Erick Avari
Samad

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
5/10
kecsup 2019 ápr. 02. - 16:11:54 5/10
Nem annyira nagy film, bár nem is teljesen rossz. Nem hiszem, hogy hitelesen festi le az oroszokat, kicsit oroszellenes propagandára is van megcsinálva. De ne azt higgyük, hogy az amerikai hadsereg nincsen tele ugyanilyen pszichopatákkal.
Válasz
Gajho Dhar 2017 nov. 01. - 23:46:00
Volt benne néhány jó pillanat, volt benne feszültség, végignéztem, de már bánom. Engem nagyon idegesít az a néhány nyálas demagóg jelenet.
Válasz
9/10
fantyoyo 2016 márc. 15. - 19:32:07 9/10
Na, ez egy egészen remek film!
Válasz
10/10
dexpunk 2015 febr. 13. - 09:17:16 10/10
Nekem ez rohadtul bejött. A nyitó jelenet, mikor lerohanják a falut, kinyírnak egy csomó embert, megmérgezik a kutat - félelmetesen pontos képet ad az embertelen, elgépiesedett háborúról.
Válasz
9/10
Brew 2014 nov. 16. - 22:47:56 9/10
Egyedi atmoszférájú háborúellenes háborús film, egy kevéssé ismert frontról. Megjegyzem, csak felületes nézõ számára szól egy tankról. Nálam egyike a top10 ilyen jellegû alkotásoknak.
Válasz
10/10
Pitymalik 2013 nov. 07. - 18:48:13 10/10
Szerintem az egyik legjobb háborús film.Elgondolkodtató és az effektek is jól sikerültek .Nálam 10 pont
Válasz
Killer198 2012 júl. 29. - 17:04:51
Tetszik ez a csetepaté amit levágtok a kommentekben, pedig az ilyen témákra megvannak a másik oldalak is. És az, hogy Amerikán és az Oroszokon hajba kaptok az a legnagyobb poén. Itt nincs jófiú meg rossz, az egész hidegháború az õ baszakodásukról szólt, és még a mai napig ez van. És rohadtul leszarja mind 2 állam, hogy az érdekein kívül mi mással is kéne törõdni. Nincs "világrendõrség" téma csakis érdekvédelem.

Ami a filmet illeti itt elsõsorban az emberek belsõ harcát láthatjuk és nem az ideológiák ütközését, bár az is megvan. Nem nevezném konkrétan orosz ellenes propaganda filmnek, mondjuk az elsõ jelenet erõsen a nagy szovjet ellen hangolás. Itt jegyzem meg, hogy nem olvastam az eredeti regényt, úgyhogy nem tudom összehasonlítani sem a regénnyel sem a valósággal. Az is tény, hogy a háborúban az emberiesség erõsen az utolsó figyelembe vehetõ dolog, de ezt hagyjuk. Véleményetek úgyis lesz miután megnézitek. Kicsit elgondolkodtat.

Az elkészítés minõségét jegyezném még meg. Ugyanis az zseniális. Jó tény, hogy ezek izraeli T-54-55-ösök de hát ez nem ront a hitelességen (ez volt). A harckocsi fõágyúját pl. rendszerint tényleg elsütik, méghozzá sok esetben éles lõszerrel. Persze nyílván nem lõttek az emberekre, de egy ügyes rendezõ meg tudja oldani a vágásokkal a látszatot. Melyik filmes csinálná ezt meg?
És végül tényleg lezárják szegény vasdarab életét, ez sem a látszat (mindjárt rögtön kettõét).

A film nálam 10-bõl 10-es.
Válasz
offtopic
wukovsky 2011 jan. 11. - 17:08:33 Előzmény thorgard89
Jó, akkor szögezzük le, hogy Sztálin rémtettei, és a kommunista diktatúra rémtettei.

Az általad említett Ukrán éhínség már csak azért is fontos, mert pontosan egy idõbe esett a gazdasági világválsággal is, amikor pl fehér volt a missisipi, mert bele öntötték a tejet, annyi volt a felesleg.

NOs ebben az idõben Sztálin ki akarta éheztetni a gazdag Ukrán parasztságot, hogy megtörje azt, ezért még a padlásokat is lesöpörték, így a következõ évre nem jutott vetni való, de még arra a télre enni való sem.

Felütötte fejét a kanibalizmus is, vagyis akkora volt az éhínség, hogy a halotakat megették.

Óvatos becslések szerint Sztálin 20 millió ember haláláért felelõs. Realista becslések szerint 30 millió. Durva becslések szerint pedig 50 millióra teszik. Azért csak becslések, mert az Uralon túl, fogalmunk sincs, hogy mi történt, és a korabeli dokumentációk elég foghíjasak, nem voltak olyan alaposak mint a németek.

De nézzük más szemszögbõl. Faekével vette át az országot, és Atomnagyhatalomkét adta át.

Az általad említett halalom elvûség a mai napig él, és én is ennek vagyok a híve. Tenni valamit csak egy erõs központosított hatalommal lehet.

Az pedig, hogy ezt felvállaljuk, és nem rejtjük véka alá, pl Putyin, vagy az, hogy minden áron fent akarjuk tartani azt a demagógiát, hogy igenis is itt demokrácia van, és nép akarat, pl amerika, nos akik fixen hazudnak neked ebben, azok még mi mindenben hazudhatnak.

Jah, pl abban, hogy Iraknak tömegpusztító fegyvereik voltak. Huuuu, ba bumm.

Egyébként pedig az amcsik egy okból ilyedtek meg az afganisztáni invázió miatt, mégpedig, hogy utána Irán, Irak következik, aztán pedig akár Izrael, ezért ugrottak rögtön, amúgy telibe ...ták volna.

Ez is kicsit álszentség.

Afrikában halomra gyilkolják egymást a törzsek, de mivel fegyvert venniük kell, és ehhez ércet és gyémántot bányászni kell, senki nem tesz semmit, mert a nyugat számára ezen fontos dolgok zavartalanul folynak.

http://www.sg.hu/cikkek/65428/ver_tapad_a_pc_khez_es_a_mobilokhoz

Uhhhh, nesze neked világ rendõrség :P :D
Válasz
thorgard89 2011 jan. 11. - 00:28:35 Előzmény wukovsky
Lássuk Oroszországot. A XX. század elején már roskadozott a cárizmus rendszere, majd jött egy demokratikus forradalom 1917-ben, melyet ugyanabban az évben elsöpört a bolsevikok forradalma Trockij vezetésével. Pár évvel késõbb megalakult a Szovjetunió, mely olyan vezetõvel dicsekedhetett például, mint Sztálin. A 30-as évek elején Ukrajnában holodomor volt, vagyis éhínség. Hivatalosan úgy van elismerve, mint az ukrán holocaust. Becslések szerint 5 - 10 millió ember halt éhen - mindez azért, hogy a hatalom érvényesíthesse akaratát a mezõgazdaság szovjetizálásában. Aztán ott van a szibériai munkatáborok rendszere, ahol sok millió ember gürcölt és meghalt - egy vezér akaratából.
Oroszországban a mai napig megfigyelhetõ egyfajta igény egy erõs vezérre, aki rendet rak, mégha sérül is a demokrácia. Ez tisztán tekintélyelvû rendszer. Vagyis megfigyelhetõ a kontinuitás a Szovjetunió és utódállama, Oroszország között.
Ami Amerikát illeti, komolyan mondom, róluk sem vagyok valami nagy véleménnyel, de õk talán jobban fenntartják a demokrácia látszatát.
Ha pedig a népeket nézzük, az oroszok jóval szimpatikusabbak, bár nincsenek amcsi ismerõseim - bár amit hallottam ismerõsökön keresztül, az az, hogy nem éppen észlények.
Válasz
offtopic
wukovsky 2011 jan. 10. - 14:35:43 Előzmény thorgard89
Oda bigyesztettem, hogy talán, tehát még nem 100 %.

De, hogy bizonyíthasd, indokold meg, hogy amerika mennyivel jogosultabb a dolgokra, mint oroszország.

Azért mert a 20 század közepén még aktívan müködött ott a klu klux klán, ami aztán átalakult az amerikai fegyverszövetséggé, hogy legalizálják magukat.

Mert kiírtották a teljes öslakosságot.

Mert mindenféle ítélet, vagy nemzetközi jogi felhatalmazás nélkül, az összes genfi egyezményt megszegve tartanak fogva embereket guantanamon.

És még sorolhatnám.

Ha nem tudsz észérveket felhozni, akkor sajnos a talánból bizony bizony lesz! :D
Válasz
Összes hozzászólás