Áhhtung, áhhtung, minnyá kezdődik a izgalmas kalandvetítés! (Na jó, akkor még nem így hívták.) Em dráj kanál! Legyünk ismét hány évesek! Gyűjjenek a Mikroszkóp- és Pite-rajongók is, legalább nem zavarnak a kacagásukkal, oszt több marad nekünk! Na, ne mondjak többet annál, mint amire hivatkozni szoktam!

Nekem ez a társulat a legtökéletesebb példa az álintellektualitásra. Az egész számomra nem más, mint béna poénok mögé bújtatott gõg és cinizmus. A három legfontosabb tag (Dolák-Saly, Laár, Galla) ennek megfelelõen ész szempontjából szerintem sokkal többet gondol magáról, mint másokról, ez pedig pont annyira visszatetszõ, mint a magukat szintén nagyon intelligensnek tartó rajongók hozzáállása, akiknek arroganciája határtalan, hiszen ha neked nem tetszik az, ami nekik, akkor egész biztosan csak az lehet a baj, hogy nincs hozzá eszed, azaz hülye vagy. Nem véletlen, hogy jellemzõen kellemetlen emberek szokták szeretni a társulatot. Egyébként is, az intelligencia túlértékelt, a jóság sokkal többet ér, akár egy kicsit kevesebb ész mellett is.

Érdekes egyébként, hogy a Monty Pythonnál (akiktõl azért sokat nyúlt a L'art pour l'art is) soha nem éreztem ezt a fajta beképzeltséget, õk nem tagadták, hogy bizonyos fokig maguk is kretének, mint minden ember. Talán ezért viccesebbek, szerethetõbbek, és talán ezért érzem azt, hogy náluk valódi intellektualitás van a humor mögött.

Amint a képernyõfotón látszik, itt éppen NEM a Vastyúkot adják a Vastyúk helyett, hanem valami hülye filmet.

Zseniális humoruk van. Magyarországon õk talán a legjobbak, ha nevetni akarok, õket nézem.

De ehhez a humorhoz ész is kell, és ahogy látom egyeseknek nincs hozzá elég. Nem csoda hogy olyan a világ, amilyen, hogyha sokaknak az számít humornak, hogy verekednek, káromkodnak meg sértegetik egymást, ahelyett hogy hogy kreatív és agymozgató poénokat találnának ki.

Magyarországon ma csak õk, Galla Miklós, és Kõhalmi Zoltán tudnak élvezhetõ humort produkálni. Utóbbi humorista, de a L'art pour L'art társulatban senki sem az. Ahogy nevük is jelzi, inkább színészek, abszurd elõadásokat mutatnak be. Persze ettõl még nagyon jó humoruk van! Nekem is a régi mûsoraik tetszenek jobban, Gallával és Natival. Az újabbak is elég jók, csak van bennük pár kevésbé sikerült részlet is. Pl. "Meddig lehet büntetlenül énekelni egy refrént" - nálam 1x mert azonnal némítom a tv-t, amint felhangzik! De szerencsére bõven vannak zseniális ötleteik is, még mindig igaz rájuk az elsõ mondatom.
Szászi Móni is tehetséges és jó fej. Nem árt tudni, hogy már a régi formációnak is sokmindent õ írt, a mai napig õ az egyik fõ szerzõ! Egyedi stílusával nagyon is okos dolgokat mond, csak oda kell figyelni rá. Galla Miklós kiválása a társulatból nagy veszteség mindenkinek, én személy szerint õt tartom az abszurd humorhoz legközelebb álló elõadónak. (ezt a humort szeretem)
Gallát, Laárt, és Dolák-Salyt elõbb ismertem zenészként, A KFT elsõ két albumát máig a kedvenceim közé sorolom. A GM49-nek is voltak ma már furcsán hangzó, de akkor nagyon sikeres számai, pl. Bélát itt ne keressék, vagy a Súlylökõ, amelyek szövegében is elõjött Miklós humora.
Itt ne keressük Bélát :D -kér minket az itt még nagyon fiatal Galla Miklós:
http://www.youtube.com/watch?v=FfisPTOwdRk

Elképzelésem sincs mit szerethettem ezen régen...talán csak annyi volt az egész hogy a kisgyerekek hülyék és minden szaron nevetnek...az egész nem más mint ripacskodás...az egész társulatból Dolák-Saly aki ér is valamit a többi mind hülye RIPACS

Zseniálisak voltak! :)
Dolák-Saly,Nagy Natália,Laár András,Galla.Így volt jó.Az "újak" már rendkívül gyengék.