Kaspar Hauser

Jeder für sich und Gott gegen alle
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott NSZK életrajzi dráma, 105 perc, 1974

Értékelés:

25 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

25 szavazatból
Szerinted?
"Hát nem hallja körös körül ezt az iszonyú kiáltást, amit az emberek csendnek neveznek..."
1828. május 28-án, Pünkösd hétfőjén, egy járni és beszélni alig tudó ifjút találtak Nürnberg egyik mellékutcájában, a kezében egy névtelen levéllel, mely azt tudatta, hogy a fiú 1812. április 30-án született. Szókincse mindössze néhány szóból állt, bajor tájszólásban. Látható erőfeszítéssel, dadogva próbált beszélni. Később kiderült, hogy a mozgás, a járás nagy nehézséget és fájdalmat okoz neki. A tanácstalan polgárok végül egyéb elgondolás híján a rendőrségre kísérték a különös idegent. Később, amikor már megtanult beszélni, elmondta, hogy mióta eszét tudja, egy sötét pincében tartották bezárva. Nem tudta, hogy rajta kívül más emberek is léteznek. Kiszabadulásáig semmiféle emberi kapcsolatra nem emlékszik, ételét-italát akkor hozták, ruháját akkor cserélték, amikor aludt. Járni és beszélni alig tudott, amikor titokzatos fogvatartói váratlanul szabadon engedték, egy számára abszolút idegen és ismeretlen embervilágban. A fiúnak időről, térről, nap- és évszakokról semmiféle tudomása nem volt.
Szabadulása előtt valaki annyit tanított neki, hogy a neve: Kaspar Hauser.

Stáblista

Szereplők

Kaspar Hauser
Daumer professzor
Fuhrmann atya
Cavalry kapitány
cirkusz igazgató

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
Coleman 2009 aug. 13. - 10:34:23
Herzog 2005-ös szörnyen unalmas "sci-fi fantáziája" után muszáj, hogy írjak egy klasszikusnak számító Herzog filmrõl is. Nekem csalódást volt a film, de elsõsorban azért, mert a Kaspar Hauser történettel elõször Wassermann tolmácsolásában találkoztam, ami nagyon megragadott, Herzog filmje sokkal egyszerûbb, lecsupaszítottabb. Az erõs társadalomkritika itt jóval enyhébben jelenik meg és a történet sincs annyira megírva. Herzogot szerintem leginkább Bruno S. és a természet fogta meg az egészbõl. Bruno tipikusan nem olyan alak, mint amilyennek Kaspart képzeltem, ennek ellenére vonzza a tekintetet, óriási jelenléttel viszi a filmet. A boncolás jelenete tökéletes volt. Ez egy jó Herzog film!
wim 2009 ápr. 19. - 21:53:58 Előzmény verdeleth
Természetesen verdeleth-nek válaszoltam az elõbb, csak mellényúltam. Még annyit, hogy ha már líraiságról beszélünk, ez a Nosferaturól is elmondható lenne. Szerintem Herzog általában is eléggé lírai alkat, ez több filmjében tetten érhetõ, de mondjuk a Nosferatuban különösen. Na meg persze a Kasparban.
wim 2009 ápr. 19. - 21:41:13 Előzmény wim
A derûje miatt. A fõhõs itt is szemben áll a többiekkel, "más", mint õk, küzdelme sziszifuszi, de a film a kudarc ellenére mégsem zárul tragikusan vagy akár melankolikusan. Tudnál még ilyen derûsen végzõdõ Herzog-filmet mondani?
verdeleth 2009 ápr. 19. - 00:08:41 Előzmény wim
számomra a líraisága miatt nem tipikus, illetve hogy a filmjeiben a fõszereplõk szinte az õrületig hajszolják céljukat, és semmit nem vesznek figyelembe. A Kaspar Hauser pedig nem pont ilyesmirõl szól A Fitzcarraldo szerinted miért más?
wim 2009 ápr. 16. - 21:24:26 Előzmény verdeleth
Tipikus Herzog - éppen azért, amit írtál róla (a társadalomba beilleszkedni nem tudó emberrõl). Ha belegondolok, én inkább a Fitzcarraldót nem mondanám egy "tipikus" Herzog filmnek.
10/10
eucrow 2008 dec. 06. - 13:49:30 10/10
Nagyon szeretem ezt a filmet, már régen láttam, de sokszor eszembe jut.

"Hát nem hallja körös-körül ezt az iszonyú kiáltást, amit az emberek csendnek neveznek?" -az elején
"Igen. Az emberek énekét utálatos üvöltésnek érzem."- Kaspar a vége felé

Ezeket anno kiírtam magamnak. Sok mindent elmond errõl a félkegyelmû-történetrõl.(Most olvasom A félkegyelmût, ott is hasonló a helyzet. A herceg okosabb mindenkinél, Kaspar emlékeim szerint megoldott egy logikátlan logikai feladatot, persze az õ megoldása hülyeség volt, az Elefántember meg angyalszerû lény.)
verdeleth 2008 szept. 02. - 21:34:48
Jó megfogalmazás :)
Redfield 2008 szept. 02. - 21:26:45 Előzmény verdeleth
Vagy inkább a társadalom emberhez nem illõségét, bár ez relatív. :) Nekem is tetszett. A zene is, meg az egész is jó volt.
verdeleth 2007 ápr. 04. - 00:52:55
Az elsõ Bruno S.-el készült film. (másik a Stroszek avagy Bruno vándorlásai) Megrenditõ az igaz történeten alapuló film, és a szereplõ beleélése.Kis utánajárással tudom, hogy Brunonak is hasonló "szép" fiatalkora volt (börtön,elmegyógyintézet) mint Kaspar Hausernek.Szóval a szinjátszás nagyon ott van és a rendezés is.Nem tipikkus Herzog, bár valamilyen szinten az, hiszen ez a film is egy elveszett és társadalomhoz nem illõ embert mutat be.Gyönyörû