Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Április Ruandában

Sometimes in April
18 éven aluliak számára nem ajánlott francia-amerikai-ruandai filmdráma, 140 perc, 2005

Értékelés:

33 szavazatból
Szerinted?
8 hozzászólás

Értékelés:

33 szavazatból
Szerinted?
8 hozzászólás
Az afrikai történelem egyik legsötétebb időszaka az 1994-es ruandai mészárlás. Feltüzelt hutu nacionalisták fegyverrel rontottak a tuszi népességre. Alig száz nap alatt több mint nyolcszázezer ember esett áldozatául a fékevesztett öldöklésnek, és több százezer ember kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát. A népirtás családokat választott szét, rokont állított szembe rokonnal, fivér fordult fivér ellen. Ez történt a Muganza-testvérek esetében is. Augustint és Honore-t az eltérő nézeteik a konfliktus ellentétes oldalára hajtották, életük már sohasem lesz olyan, mint korábban.
Forgalmazó: HBO
Streamelhető:

Stáblista

Szereplők

Idris Elba profilképe Idris Elba
Augustin Muganza
Oris Erhuero
Honore Muganza
Noah Emmerich profilképe Noah Emmerich
Lionel
Debra Winger profilképe Debra Winger
Bushnell
Fraser James
Xavier
Carole Karemera
Jeanne Muganza
Pamela Nomvete
Martine
Michelle Rugema
Anne-Marie Muganza

Alkotók

Díjak és jelölések

  • Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

    2005
    Arany Medve jelölés: Raoul Peck

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
6/10
sexykex 2021 febr. 14. - 10:13:31 6/10
Volt egy időszak, amikor nem lelkesedtem az HBO által gyártott filmekért. Dokumentarista stílusuk ellenére meg sem próbálták elmagyarázni a látottakat és nem volt logikusan felépített meséjük sem, sőt jóformán meséjük sem volt. Tényszerűen mutattak be valakikkel megesett történetet, előzmények és tanulságok nélkül. Az Április Ruandában egy ilyen film.
A hutu és tuszi ellentét nagyban hasonlít az alvég és felvég közötti vitákhoz és verekedésekhez. Ha a falurádió nálunk is szította volna a békétlenséget és a helyi Coop árul machetét, lehet nem csak a másik gatyamadzagját vágják át a fiúk. Hutu és tuszi: azonos nyelv, bőrszín és vallás. Hol az egyik a gazdagabb, hol a másik. Akinek volt már a kezében hatalom, talán megérti: fenséges érzés, amit nehezen enged el az ember. Egy átlagos – hatalomért folyó polgárháborúból – népirtás lett: „Apámat machetével darabokra vágták. Aztán anyámat és a fivéremet is. Hogy kik? Szomszédok, ismerősök. Aki apámat megölte, addig a barátja volt, egyszer egy tehenet is kapott tőlünk. Nem értem, hogyan változott meg hirtelen minden” – mondta egy fiatal tuszi nő. A film sem segít neki a megértésben.
Válasz
9/10
Kimbo 2014 ápr. 11. - 01:41:20 9/10
Nem túl ismert, de annál jobb film! Talán még jobb mint a Hotel Ruanda. Nekem nagyon tetszett!
10/9
Válasz
10/10
cperger 2012 márc. 05. - 19:59:38 10/10
Méltatlanul elfeledett, nagyon jó, de egy kicsit megrázó film, amely talán lehetne egy kicsit rövidebb, de mindenképpen megéri megnézni. (Akik esetleg nem értik a filmben többször ismétlõdõ "nem akarunk még egy Mogadishut" kijelentést, azok nézzék meg a Sólyom végveszélyben címû filmet!)
Válasz
SandCreek 2012 febr. 02. - 18:20:52
Elég hosszú lesz, de sajnos nincs hozzá link. Át lehet ugrani, ha valakit nem érdekel.

Íme egy tanulságos beszélgetés, jobbára monológ, egy sikeres belga ültetvényes, Monsieur Becker és egy európai újságíró között. Az eset nem sokkal Kongó (ma Zaire) függetlenségének elnyerése után lett lejegyezve:
"- Remélem nem hiszi el azt az ostoba mesét, hogy mi agressziót követtünk el?! Mi értelme lett volna függetlenséget adni Kongónak, hogy aztán erõszakkal visszavegyük? Amióta ezek lettek az urak, semmi sem megy jól. Azelõtt kitûnõen megvoltam a feketéimmel, de néhány hónap óta elszemtelenedtek. Követelõznek.
Aztán dühösen kifakad.
- Persze, a brüsszeli okosok jól kifõzték! És most mi isszuk meg a levét!
Örülök, hogy végre egyetértünk. Ám kiderül, õ másként gondolja.
- Nem lett volna szabad megengedni, hogy ezek itt önállósdit játsszanak. Az ember nem tudja, hogy nevessen-e vagy sírjon, amikor ezek a vademberek ünnepélyes államférfiúi arckifejezést öltenek.
Monsieur Becker elnézõen mosolyog mialatt ellenvetéseimet tapasztalatlanságomnak tulajdonítja.
- Ön természetesen hisz az emberek fejlõdésében. Én is hiszek. De aki nem csupán látogatóba jön ide, hanem itt akar megtelepedni Fekete-Afrikában, annak sürgõsen el kell felejtenie az európai kategóriákat. Nézze meg, mit építettünk nekik! De utazzék csak néhány kilométert északkeletnek, s mit lát? Kõkorszakot. És mit gondol, miért élnek ezek a feketék még mindig a kõkorszakban? Mert ilyen a fajtájuk. Javíthatatlan gyermekek. Hogy majd felnõnek? Nem, ezek soha! Más matériából vannak gyúrva. Örök kiskorúak, egyszerûen képtelenek felnõni. Alkati dolog ez.
Néhány nevet említek neki, akik élesen szembehelyezkednek ezzel a felfogással.
- Minden szabály alól találhat kivételt. Az ön 'szalonnégerei' a fehér civilizáció üvegházában nevelkedtek. De tanulmányozza õket természetes állapotukban, hazai talajon. Talán a trópusi éghajlat teszi. Mindenesetre tény, hogy itt az emberi faj haszontalan, reménytelenül lusta teremtményeivel van dolgunk…. Nos, a munka manuális részét természetesen négerek végezték. De ez a dolog lényege! Megfelelõ irányítással hasznos munkára lehet fogni õket. Korlátozott keretek között nagyon is tanulékonyak. Utánzó készségük néha egészen bámulatos. Mint a gyerekek. De ennél többet ne várjon tõlük. Kezdeményezést, vagy pláne, önállóságot semmi esetre sem.
Ghanára, Guineára hivatkozom. Becker úr váratlanul ingerült lesz.
- Ó, igen. Azonban ezek a minták nem alkalmazhatók Kongóra. Azok sokkal kisebb területi egységek. De a Kongó-medencében, akkora területen, mint India, legalább kétszáz, egymással marakodó törzs él. Ha mi nem teremtünk erõs, civilizált kormányzatot ebben a kannibál világban, már rég lemészárolták volna egymást.
Érvei katonás rendben követik egymást, gyakorlottságán látni, nem elõször állítja azokat csatasorba.
- Kongói állam! Ez fikció! Nincs és soha nem is volt kongói nép, nincs és soha nem volt kongói nemzet, következésképp nincs és soha nem is lesz kongói állam.
Monsieur Becker az ítélethirdetõ megfellebbezhetetlen hangsúlyával fejezi be a történelmi leckét."

Csak szerettem volna illusztrálni, hogy a történelmi háttér minél több forrásból való megismerése a lényeg, és nem az ítélkezés.
Válasz
SandCreek 2012 febr. 02. - 17:59:40
Nem keltett nagy feltünést a film. Talán egyszer megnézem.
Nehéz téma. A történelmi háttér bemutatása nélkül nehezen érthetõ, és értelmezhetõ.
Válasz
10/10
songoku88 2011 ápr. 07. - 03:02:23 10/10
Nagyon kemény film, Isten adja, hogy több ilyen rémtettet ne hagyjanak elkövetni a mocskos népirtóknak.
Válasz
Kopogo 2009 júl. 05. - 21:44:32
Sziasztok! Van valakinek felirata a filmhez, mert én nem találtam sehol. Akinek van írjon már rám legyenszíves. Köszönöm. Email cím: szabados84@gmail.com
Válasz