Hosszú betegsége után, a tízéves Felipét szülei Dél-Spanyolországba küldik vakációra, annak a reményében, hogy a meleg éghajlat jót tesz a gyereknek. A fiú egyáltalán nem örül az unalmasnak vélt rokonoknál eltöltött három hónapos szünidőnek, de a helyszínen kiderül, hogy a házigazdák, akárcsak a vendégeik, nem hétköznapi, sőt, a maguk módján elragadó személyek. Bár Felipe nem kelhet fel az ágyból, passzív szemlélőként gyermeki naivitással és érzékenységgel szívja magába a körülötte zajló életet. A váratlan események és az újonnan kötött barátságok hatására, három hónap alatt sok mindent megtanul az életről, a szerelemről és az emberekről.
A film, amely Eduardo Mendicutti azonos című könyvének az adaptációja, az ötvenes évek spanyol társadalmát tanulmányozza.