1920. június 4-én Párizsban, a versailles-i kastély parkjában álló Nagy - Trianon palota dísztermében írta alá a magyar kormányküldöttség az első világháborút lezáró és egyben a történelmi Magyarország megszűnését is jelentő békeszerződést. Az ország területe 283 ezer helyett 93 ezer négyzetkilométerre, lakosainak száma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mi vezetett, mi vezethetett el idáig? Mi lehetett, mi volt az a "bűn", amelyre ilyen súlyos "büntetés" volt a válasz?
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
tombenko
2010 nov. 27. - 11:13:25
Én olvastam Wass-t, de csak egyvalami indult meg bennem: Bal karom izmai, amint bevágom a könyvet a sarokba. Akkor én most nem vagyok jó magyar?! Remélem, nem akarsz ilyen sületlenséget megetetni velem!
2006-ban még azt írtam a topicban, hogy Romsicsot bírom. Nos, A 20. század képes története címû könyve után elfordultam tõle, mert olyan elfogultan ábrázolja az Õszirózsás-, régebbi nevén a Patkányforradalmat, hogy felfordul a gyomrom. Csalódtam benne. Vesszen.
A hozzászólások alapján azt hittem, hogy végre kapok egy értékelhetõ filmet az 1920-as eseményekrõl, de rá kellett jönnöm, hogy nem. A film - most nem tudom pontosan - de valami ilyesmivel kezdõdik, hogy mi vezetett ehhez a szörnyû büntetéshez?
Nem tudom, hogy csak nekem tûnt-e fel, de erre egyáltalán nem adtak választ. Csak a szokásos sallangot mondják végig a filmben, hogy ez az érv szólt ellene, ez mellette, de kérem szépen, ezt ki nem tudja? Másrészt mikor megkérdezik a szakértõktõl, hogy mi szólt mellette, akkor is csak ködösítenek: "Nem kaptunk volna segítséget, és... ö.... és... , ami alapjában véve is elég. Tehát rengeteg érv szólt mellette."
No komment.
És ezt nevezik dokumentum filmnek?
"Itt állunk a palota elõtt, ez és az építette, ekkor és ekkor, ezzel és ezzel borították." Kit érdekel? Ha erre vagyok kíváncsi, akkor elõveszek egy mûvészettörténet könyvet, és elolvasom abban az idõben, milyen stílus dominált a francia építészetben.
"Mit jelentett Trianon Romániának?"
Kit érdekel?
Szóval nem értem ezt a filmet mire fel készítették, mert nagyjából semmire sem jó. Csak mellébeszélés megy az egészben. Az egész filmben azt vártam, hogy végre elmondják mi a frászért kellett így megcsonkítani minket? De csak végig azokat mondják el, amiket a hülye is tud, és semmi alapvetõ információval nem szolgáltak, ami újként hathat.
Például a Rotschildokról miért nem ejtenek benne egyetlen egy szót sem, akik pénzelték az egész háborút és, hogy õk álltak a békeszerzõdések mögött? Azt miért nem említik benne, hogy az egész nyavalyás szerzõdés csak amerikai érdekeket szolgál, közben ezeket jól leplezik függetlenség ennek, és függetlenség annak dumával?
Hiába idézed Apponyit, ezzel nem támasztod alá korábbi véleményedet, melyre reagáltam:
"Szégyen, hogy találtak olyat, aki egy ilyen paktumot egyáltalán olvasásra méltatott, nemhogy aláírt. Még ha a senki 26 helyettese volt is, szíve és esze lehetett volna."
És emellett Apponyi is mondott hülyeségeket, amivel nem lehet egyetérteni. Pl. "a nemzeti hegemóniának átruházása volna oly népekre, amelyek jelenleg többnyire alacsonyabb kulturális fokon állnak"
azt hiszem válasz helyett inkább idéznék gróf Apponyi Albert trianoni beszédébõl, ami bárki számára elérhetõ a neten:
"Nem titkolhatjuk el mindenekelõtt megütközésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága felett. E megütközés könnyen megmagyarázható. A többi háborút viselt nemzettel, Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával kötött béke feltételei mindenesetre szigorúak. De közülük egyik sem tartalmazott a nemzet életére olyan lényeges területi változtatásokat, mint azok, amelyeket velünk elfogadtatni akarnak. Arról van szó, hogy Magyarország elveszítse területének kétharmad és népességének majdnem kétharmad részét, és hogy a megmaradt Magyarországtól a gazdasági fejlõdés majdnem összes feltétele megvonassék. Mert az ország e szerencsétlen középsõ része, elszakítva határaitól, meg lenne fosztva szén, érc és sóbányáinak legnagyobb részétõl, épületfájától, olajától, földgázforrásaitól, alpesi legelõitõl, amelyek marhaállományát táplálták; ez a szerencsétlen középsõ rész, mint mondottam, meg lenne fosztva a gazdasági fejlõdés minden forrásától és eszközétõl ugyanakkor, amikor azt kívánják tõle, hogy többet termeljen. Ily nehéz és különös helyzet elõtt állva kérdezzük, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különös szigorúságot Magyarországgal szemben?"
" Önök, Uraim, akiket a gyõzelem a bírói székhez juttatott, Önök kimondották egykori ellenségeiknek, a Központi Hatalmaknak bûnösségét és elhatározták, hogy a háború következményeit a felelõsökre hárítják. Legyen így; de akkor, azt hiszem, hogy a fokozat megállapításánál a bûnösség fokával arányban kellene eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztetõ feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen õ az, aki az összes nemzetek közül a legbûnösebb. Uraim! Anélkül, hogy e kérdés részleteibe bocsátkoznék, hiszen ezt benyújtandó okmányaink fogják megtenni, ki kell jelentenem, hogy ezt az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, amely abban a pillanatban, amidõn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák-Magyar Monarchia ügyeire és amely nemzet ezt, mint a legutóbb nyilvánosságra hozott okmányok bizonyítják, fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elõ kellett idézniök."
"Mindenekelõtt, a Magyarországtól elszakítandó 11 millió léleknek 35%-a magyar, amely három és fél milliót jelent akkor is, ha a mi érdekeinkre legkedvezõtlenebb számítást vesszük alapul. Elszakítanak még a békefeltételek körülbelül egy és egynegyed-millió németet, ami a magyarság százalékszámával együtt az egésznek 45%-át jelenti. Ezekre nézve a nemzetiségi elv ilyen alkalmazása nem elõnyt, hanem szenvedések sorát jelentené."
"Egyetlen következménye volna ennek, amelyet bátor leszek megemlíteni, anélkül, hogy bárkivel szemben is támadó szándékom lenne. Csak egyszerûen megállapítani kívánom azt a tényt, hogy e következmény a nemzeti hegemóniának átruházása volna oly népekre, amelyek jelenleg többnyire alacsonyabb kulturális fokon állnak.
A magyarságnál az írni és olvasni tudók arányszáma megközelíti a 80%-ot; a magyarországi németeknél a 82%-ot; a románoknál a 33%-ot; a szerbeknél az 59 és egynéhány tizedet, majdnem a 60%-ot. Ha a felsõbb társadalmi osztályokat tekintjük, és számításba vesszük azokat, akik gimnáziumot végeztek, és letették azt a vizsgát, amely Franciaországban a baccalaureat-nak felel meg, úgy megállapíthatjuk, hogy a magyarok arányszáma azok között, akik ily tanulmányokat végeztek, vagy az érettséginek megfelelõ képzettséget értek el, 84%, jóllehet a magyarok az összes népességnek csak 54,5%-át teszik ki; a románok arányszáma az ily tanulmányokat végzettek között 4%, pedig az egész népesség 16%-át alkotják; a szerbeké 1%, jóllehet számuk az egész népesség 2,5%-a.
Ismétlem, hogy ez a megjegyzésem nem bír senkivel szemben bántó éllel. Ennek a helyzetnek egyedüli oka, hogy ezek a szomszédos népek történelmük szerencsétlen eseményei folytán késõbb léptek be a mûvelt népek családjába, mint mi. A tény azonban tagadhatatlan. Nézetem szerint azonban a nemzeti hegemóniának egy alacsonyabb kulturális fokra való átruházása nem közömbös az emberiség nagy kulturális érdekei szempontjából. "
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
magyar dokumentumfilm sorozat, 20 perc, 2006
Hozzászólások