Francis Ford Coppola és George Lucas filmjét különleges koncepció alapján forgatták: hősök, szereplők és párbeszéd nélkül. A párbeszédek helyett zenét hallhatunk a film elejétől a végéig, olyan zenét, ami a világ minden tájának muzsikáját magában foglalja. A karakterek helyett pedig dokumentumfilm szerű felvételek rögzítik azokat az eseménysorokat, amelyek az emberiség történelmének és kultúrájának bemutatásához szükséges. A pár évvel ezelőtt nagy sikerrel a mozikban játszott Baraka című film elődjének is tekinthető alkotás méltó módon mutatja be az emberiség egyetemességét.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Az elsõ részt tényleg érdemes megnézni, mint a filmtörténelem egy érdekes alkotását, de szerintem eleve hülyeség volt három részt csinálni belõle. Talán kicsit feszesebb vágással különben sokkal jobb film is lehetett volna belõle... így csak simán érdekes alkotás...
Az ilyen típusú filmeknek szerintem átlagosan úgy 20-25%-kal kellene rövidebbnek lenniük. A koncepció, ami alapján mozognak jó, de a megvalósítás hagy némi kívánnivalót maga után. Mondjuk nekik könnyû, mert a költségvetés szinte teljes egészét csak a film nyersanyag tölti ki.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások