Svájcban a kenyérgabona 4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek éheznek; a francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra; Romániában fél centes órabérért dolgoznak az asszonyok a hagymaföldeken, amelyet távoli országokba szállítanak tovább; Spanyolország legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb mint Luxemburg és Hollandia együtt - a világban mégis 5 percenként hal éhen egy gyermek. A világ élelmiszertermelése és az élelmiszer elosztása katasztrofális szintre jutott. A 3000 kilométerről importált paradicsom olcsóbb mint a hazai; az ásványvíz ugyanolyan kereskedelmi értéket képvisel mint bármely más termék; a legtöbb élelmiszert szójával dúsítják. Hová vezet ez a folyamat? Az emberiség élelmiszerellátása nem több mint néhány tucat multinacionális cég versengésének színtere?
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
bamba
2013 máj. 29. - 13:07:30
10/10
Ja, s a cím fordítása talán pontosabban így hangozna: Megetetjük a világot, Etetjük a világot...
Elrontottam tegnap a felvételt, pedig szeretném még megnézni ezt a filmet, mert mert igen elgondolkodtató. Ha esetleg valaki felvette, és kiírná nekem dvd-re, annak nagyon örülnék. A címem: recept.kommando© t-online.hu
nincs meglepetés - ezt a páratlan ritka, s /meg-/veszett nagy jólétünket igencsak kiérdemeltük_
kár, hogy egyszeri jelenség, tûnékeny, s igencsak visszaéltünk vele_
már sokat nem számít, de világszinten, -átlagban /sok más közt/ az agrárium/élelemtermelés is valamikor 1980+/- 5 év körül tetõzött - a zöld forradalom jelentõsebb áttörései /a pozítívumok/ nagyjából akkora fulladtak ki - azóta ez az egész már csak semmi másról nem szól, csak az erõlködésrõl /további mértéktelen anyag-, energiaáldozattal/ a mennyiségek! szintentartására /az akkorihoz képest lassan duplázódott népesség fenntartására/;
végsõ soron, az emberek jelentõs része minden korban, s formációban éhezett, vagy veszett éhen /ritka kivétel az elsõ/második világ utóbbi 60 éve/, miért történne ez másként a jövõben?
- akár az etióp vonalkóddal, akár velünk_
Ezek még szolid képsorok voltak, valamint emberséges bánásmód és tartás. Ajánlom a Baraka címû filmet, melynek egyik jelenetében különbet lehet látni. Vagy itt, és nem csak csirkével: http://www.meat.org/ Angol nyelven, Alec Baldwin narrációjával, és érdemes hallgatni is, bár a képek magukért beszélnek.
Amúgy azért ehetsz csirkét, de ha jót akarsz (magadnak is), házi tartásból veszed (ha van rá mód), vagy legalább piacon a szupermarket helyett. (És kérdezd meg nyugodtan, honnan, milyen tartásból származik, és mivel etették?)
Z.
Kedves zsiroskenyer: meglehetosen tajekozatlan vagy es osszekevered a fogalmakat. Vagy szandekosan teszed, vagy felinformaciokkal rendelkezel.
A gunyolodasod sem helytallo, ami sokkal inkabb erzeketlensegedrol tanuskodik, mintsem bolcsessegedrol.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások