Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Az osztály

Entre les murs
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott francia filmdráma, 128 perc, 2008

Értékelés:

74 szavazatból
Szerinted?
43 hozzászólás
Videó
Videó

Értékelés:

74 szavazatból
Szerinted?
43 hozzászólás
François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bátorítsák a diákokat és a lehető legjobb oktatást nyújtsák nekik.
Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától.
Mivel François se nem körülményes se nem túl szigorú a diákok kezdetben együttműködőek, vagy legalábbis rá lehet őket beszélni a munkára. Nyíltsága gyakran meglepi a diákokat, akik közül néhányan maguk is megnyílnak előtte. François igyekszik ragaszkodni ahhoz, hogy a diákok tisztelettel beszéljenek egymással és vele is, de nehéz helyzetbe keveri magát, amikor diákjai elkezdik feszegetni a határokat.
Bemutató dátuma: 2009. április 23. Forgalmazó: Cirko Film

Stáblista

Szereplők

François Bégaudeau
François Marin
Nassim Amrabt Laura Baquela Cherif Bounaidja Rachedi Juliette Demaille

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

A legjobb filmek az iskolakezdéshez

A legjobb filmek az iskolakezdéshez

Kis- és nagyiskolásoknak, gyerekeiket reggel a suliba küldő szülőknek, tanároknak és mindenkinek, akire így vagy...

További cikkek mutatása

Díjak és jelölések

  • Cannes-i fesztivál

    2008
    Arany Pálma: Laurent Cantet

  • Cézár-díj

    2009
    Legjobb forgatókönyv: François Bégaudeau
További jelölések mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
8/10
Edmond Dantes 2013 jan. 11. - 22:06:03 8/10
Le a kalappal Francois Bégaudeu elõtt!Tanárként túlélte mindazt, amit aztán 1) megírt regényben 2)forgatókönyv-írt 3) eljátszott s mindezért nem mellesleg besöpörte az Arany Pálmát. Mintha egy hitelesen dokumentarista reality show-t láttam volna, olykor kulcslyukon át. Nem bonyolódnék bele a "bezzeg nálunk, bezzeg a mi idõnkben"-szerû eszmefuttatásba, röviden: tökéletesen lekötött, sõt még elnéztem volna tovább is. A záró jelenet nagy hangulatváltozását nem egészen értettem: tiszta lett a levegõ? vagy csupán tanév végi megkönnyebbülés? Õsztõl újra (így) kezdik illetve (így) folytatják? Itthoni osztályfõnöki órákon levetítésre-megvitatásra is ajánlanám...10/8
Válasz
pneklara 2013 jan. 11. - 09:07:38 Előzmény far vik
Ebbõl is látszik, hogy "diákcsínyek" mindig is léteztek, mióta iskolák vannak, s pedagógus mindig is szenvedett egy-egy erõs "csíny" miatt, de mára ezek mindennaposak lettek, egyre kisebb gyerekek körére is kiterjedtek, és legtöbbször a szülõ a gyereke pártját fogja, s az iskola ellen hangolja akkor is, ha az a gyerek egyszerûen csak kezelhetetlen, rossz, neveletlen.
Válasz
runner400 2013 jan. 11. - 08:48:34 Előzmény far vik
Így van... :(
Válasz
far vik 2013 jan. 10. - 19:46:12
Még egy megjegyzés a film kapcsán: Az imént jutott eszembe egy korábbi, már elég régi, de már ebbõl a korból való történet a tanár jó szándékáról, hitérõl és a keserû csalódásról értelemben, szellemben:

Kosztolányi Dezsõ: Aranysárkány...
Válasz
8/10
timi01 2013 jan. 10. - 12:46:19 8/10
Nekem tetszett a film, 10-bõl 8-at adtam rá.
Megdöbbentett az a tiszteletlenség, ami az osztály 90%-át jellemezte! Indokolatlanul ráadásul, hiszen jobb, segítõkészebb, empatikusabb tanárt kívánni sem kívánhat egy diák magának. És, bár szülõi elmondás alapján a legrosszabb diák is otthon jó és segít mosogatni, számomra felfoghatatlan, hogy mitõl lesz ennyire szélsõséges a viselkedése az iskolában. A rendõrnek készülõ lány is - mivel rendõrnek készül - talán különbséget tud tenni helyes és helytelen viselkedés között, mégis az osztályozó konferencián tanusított viselkedése felháborítóan illetlen. Én a tanár helyében ez alatt az egy tanév alatt legalább 3-szor felmondtam volna..., úgyhogy hatalmas tisztelet neki (és a hozzá hasonló pedagógusoknak), akik rendületlenül hisznek benne, hogy ezekbõl a diákokból még válhat tisztességes, becsületes, empatikus felnõtt!
Válasz
pneklara 2013 jan. 10. - 11:34:45
Semmi probléma, Dávid:)Nem volt ez olyan katartikusan jó film. Ha pedagógus nézi, akkor legfeljebb kap egy kis vigaszt, hogy máshol sem fenékig tejfel az élet. Ha szülõ nézné, akkor nem azok nézik, akik eddig is tudták, hogy milyen kínszenvedés egy pedagógus munkája, mennyire szorításban él a vezetés-gyerek-szülõ satujában.Azt meg mindig is tudtuk, hogy különbözõ képességûek, különbözõ motiváltságúak integrációja nem hozza meg a várt eredményt. Csak a két Ágnes/Osztojkán, Kúnhalmi/ hiszi naivan, hogy a kiegyenlítõdés csak felfelé mûködik=felhúz magához, hanem bizony sokszor lefelé=leránt magához.
Bárúgy láttam, ez az osztály csak bevándoroltaknak mûködött, itt nemigen volt echte francia diák.
Válasz
runner400 2013 jan. 10. - 10:28:21 Előzmény bereidavid
Kedves fórumozó Társaim! Elnézést kérek mindenkitõl, aki bízott bennem, hogy felveszem a filmet. Végül nem rögzítettem. Végre nyugodt körülmények között olvashattam (gyerekek korán elaludtak) és így, ezen az estén kivételesen nem volt kedvem idiótákat nézni. Sajnálom...
Válasz
kesselring 2013 jan. 10. - 09:11:52
Csak nem volt ez rossz film, ha ilyen értékes kommenteket kap.
Csak egy észrevétel mibõl táplálkozhat a gyerekek teljes nemtörõdömsége. Az elsõ generációs bevándorlók, ha gyökeret tudnak ereszteni az egykori gyarmattartó országban (vagy más ny-európai országban) még tudják értékelni ezt, mert pontosan emlékeznek rá, hogy honnan, milyen körülmények közül jöttek. Az õ leszármazottaik viszont már azzal szembesülnek, hogy a társadalom legalján vannak, kitörési esélyük csekély. Mivel nincs összehasonlítási alapuk arra, hogy honnan jöttek, nem is tudják értékelni azt amiben élnek.
A családnak meghatározó szerepe lenne abban, hogy indítja el a gyereket az iskolába. A család dolga lenne megértetni a gyerekkel, hogy a tanulás az életben való tisztességes (!) boldogulás majd kizárólagos útja. A tanárnak már nem errõl kellene gyõzködni a gyerekeket és nem a fegyelmezéssel kellene minden idejét elvesztegetni.
Persze tisztában vagyok vele, hogy aki olyan családból jön, ahol nincs becsülete a tanulásnak ott ez az útbaindítás majdnem lehetetlen. Itt a gyerek egyetlen esélye az marad, ha valamilyen módon vagy a tanár vagy a diáktársak értékrendje vagy a diák saját szilárd elhatározása vezeti rá õt a helyes útra.
Válasz
pneklara 2013 jan. 10. - 07:50:50
Nem mondom, hogy tetszett a film, mert tetszhet-e egy neveletlen,szépre, finomságra érzéketlen bagázs, horda, és egy eszköztelen, hatalom nélküli pedagógus naponkénti harca, viaskodása?

Annak örülök, hogy nem az a happy végû, amerikai film volt, ahol jön egy földöntúli képességgel megáldott szuperman tanár, és a bagázsból a film végére arkangyalok kórusa válik. Itt a rossz rossz marad végig, és talán a jó is rosszabbá válik.
Rémes lehet naponta bemenni egy jóra érzéketlen közösségbe, s ott megharcolni, talpon maradni. És nem csak idomítani, hanem megbízható tudást formálni. Mert itt a tanár végül is beszélgetett egész évben, ami nem egy rossz módszer,a mi iskoláinkból talán teljesen hiányzik is a gyerek véleményének, gondolatainak, érzéseinek meghallgatása, és az anyanyelv tárgy alkalmas is erre. De mit csináljon az a tanár, akinél mérhetõ, egzakt ismereteket kell gyûjteni? Nem véletlen, hogy itt is a matek tanár dobta be a törölközõt leghamarabb.
Bár éreztem némi egymásra hangolódást az osztály és a tanár közt, voltak pillanatok, mikor az aláfestõ zene is abbamaradt, ezzel is jelezve, hogy ez most "a pillanat", de év végére sem volt tapintható eredménye ennek a sziszifuszi harcnak. Ha egyénenként voltak is jobb sorsra érdemes fiatalok az osztályban, a hangadó érzéketlenek miatt képtelenek szóhoz jutni, meghatározóvá válni.
A film végén a gyerek nélküli osztály azt az érzést keltette, hogy na végre! Néhány hét nyugalom a tanár életében.
Mikor fiatal voltam, az a mondás járta,hogy jó foglalkozás lenne a tanári, csak tanulók ne lennének. Pedig mi tekintélytisztelõ nyuszik voltunk a maiakhoz képest.
Egy ziccert kihagytak az alkotók: mikor a tanárnõ bejelenti, hogy állapotos, nem szakadt fel -legalább a nõi kollégákból -, hogy jaj, de cserélnék veled,legalább most lesz egy ideig nyugalmad.
Egyébként meg mit lehet várni egy olyan társadalomban, ahol a tanár lazán, de komolyan leszól egy kis nemzetet: ha az osztrákok eltûnnének, észre sem vennénk, hogy léteznek. Egyetlen értékük Mozart.De lelkük rajta, hogy volt gyerek, aki ismerte ezt a nevet.
Szóval nem egyszerû a pedagógus hivatás: apányi 14 évesekkel viaskodni naponta - s még sem tekintik õket embernek, sem a szülõk, sem a tanulók, sem a társadalom. Bár úgy vettem ki a filmbõl, itt a szülõk legalább fontosnak tartanák az iskolába járatást,s a tanárnak tiszteletet adtak legalább a fogadóórán, nálunk meg már ez sincs meg.Nemhiába, öntudatra ébredtünk. Legalább abban, hogy a tanárt, az oktatási intézményt lehet leszólni, köpködni. Mert hatalmunk van fölötte.
Válasz
9/10
Mykolnajt 2013 jan. 10. - 00:57:49 9/10
Keserû igazság. Sajnos nem értékelik az értékelhetõt, mert soha senki nem mutatta meg nekik azt, és a kecskék sem mutatják meg nekik...
Vissza térve a tanár feladatára, munkáját jól végezhetik (abban az értelemben jól ahogy az én szememben egy pedagógus pedagógus...), de sajnos elplántálni mély erkölcsi dolgokat, macska egér játék. Talán egy gondolatig át fut bennük, de utána ha kikerülnek a nagybetûsbe (amiben már kézzel lábbal, születésük óta tengõdnek) egy olyan társaságba csapódnak... A tanár feladatának vége, valószínûleg lehetetlen fáradozás volt és innentõl kezdve ismételni tudlak. Csoda és romantikus vég csak a filmekben!
Pénz, drog, anarchia, elvek nélkül olyan célokat kergetve, amihez minden út csak morális süllyedés. A társadalom pedig õket húzta a legjobban, s õk lettek ha nem is a legnagyobb áldozataik, de kapitális prédái. Lelkiismeret és önmegtartóztatás nélkül vergõdni. A rendszer rákfenéi? Maga a rendszer az, ami ezt teszi, de nincs mit tenni. Sose volt jobb, és nem is lesz, akárhogy is. Sajnálni nem kell õket, én még is azt teszem, nõi finomkodás csupán, mert meggyilkol az ha szeretetet nem tapasztalsz, úgy soha. Amit én fel sem tudok fogni, de kegyetlen lehet, mert nézni is az.
Válasz
Összes hozzászólás