Az űrhajósokra a közeljövőben nagy feladat vár: meglátogatni és kisebb-nagyobb meghibásodásaitól megszabadítani az 1990 óta a Föld körül keringő Hubble űrtávcsövet. A misszió korántsem olcsó és veszélytelen, ezért felmerül a kérdés: miért ér meg a Hubble ennyi pénzt és ekkora kockázatot? Az ismeretlen világokba kalauzoló izgalmas film a NASA a teleszkóppal kapcsolatos tervei mellett a Hubble eddigi dicsőséglistáját is felvonultatja előttünk: tanúi lehetünk, hogy a tudománytörténeti jelentőségű eszköz miként fedezett fel és örökített meg csillag-, bolygó- és fekete lyuk-képződéseket, miként hozott hírt szupernóvák - számunkra máskülönben észrevétlenül maradó - felvillanásairól, és miként változtatta meg mindörökre a világegyetemről alkotott képünket.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Pont a kis sûrûségû anyagok miatt írtam a fémhabokat amikkel most pl. az ISS-en kísérleteznek.Azokat eleve könnyebb létrehozni alacsony gravitációban.A súlyt az nem lehet a végtelenségig csökkenteni, de a kis sûrûségû anyag ûrbe juttatási ára mindig is olcsóbb lesz a Holdról.Tehát azoknak az elõállítása is célszerûbb a Holdon.És az ûrszemétbõl fémhabot is lehet csinálni, de a polimereket is ugyanúgy újra lehet hasznosítani.Már többször írtad, hogy veszélyes használt dolgokkal veszélyeztetni az ûrutazásokat, de itt szó sincs errõl.
Az ûrszemétbõl új alkatrészeket lehet elõállítani. És ezekhez szinte minden alapanyag ott van az ûrszemétben.A mostani ûrhajóknál az egyik súlyteher az ivóvíz. Ami szintén a Holdról kinyerhetõ. Ha a technika lehetõvé teszi, hogy a Holdon legyen bázis és gyártóüzem, akkor egyszerûen nincs értelme a Földrõl indítani a missziókat , mert a gravitáció az mindig a Föld ellen fog dolgozni,akár mennyire is csökkentjük a súlyát az eszközöknek.
Én úgy látom, ha a technikánk fejlõdik, akkor még reálisabb az esély az ûrszemét hasznosítására.Lehet, hogy csak száz év múlva, de hány kiló arany ,ezüst és egyéb fém vagy mûanyag várhatna ránk a Holdon ha már most odairányítanánk a hulladékokat.Ebbe talán még a realitás is több mint az ûrliftben .Max ha valami tényleg olyan technika születne ami kiváltja a hagyományos rakétahajtómûveket és olcsó.De egy antigravi vagy teleport berendezés most még tényleg sci-fi téma.Viszont a többször használatos ûreszközök az biztos, hogy jó irány, mert azzal olcsóbbá és gyorsabbá lehetne tenni egy valóban használható holdbázis létrehozását.
Valóban igaz, amit mondasz, azonban vegyük figyelembe a technológiai fejlõdést is. Egyre inkább a kis sûrûségû anyagok hódítanak teret, mert így a hasznos terhet lehet növelni, és az ûrbe juttatott eszközök kilogrammjára esõ árat csökkenteni, úgyhogy lehet, mire eljutunk odáig, hogy gazdaságosan ki tudjuk termelni az ûrbeli hulladéktelepet, addigra már nem is lesz rá szükség... Másrészt, mint már írtam, az ûrben a hiba->halál esemény majdnem 100%-os valószínûségû, úgyhogy épelméjû ûrhajós nem kísérletezik bizonytalan minõségû anyagokkal/eszközökkel. Szó se róla, én is jobb szeretném, ha ezeket az eszközöket reciklálni tudnánk, de sajnos ennek még igen kicsi a realitása. Sõt, mire eljutunk odáig, addigra lehet, hogy már szükségtelen lesz. Nem mellékesen a visszahulló ûreszközök, ha elég nagy méretûek, nem semmisülnek meg teljesen, hanem egy részük becsapódik, és itt helyben valóban újrahasznosíthatóvá válnak. Személy szerint inkább foglalkoznék a többször felhasználható ûreszközökkel, eleve mert azok sokkal kevesebb hulladékot termelnek, másrészt az effektív áruk is alacsonyabb lehet, Sõt, esetleg pozitív mérlegük is lehetséges.
Világos, hogy nem a közeljövõ minimum 30 évrõl beszélünk eleve.Ûrkutatásba nincs is értelme kis idõléptékben gondolkodni.Az lényegtelen,hogy az eszközök mûködjenek, hiszen nem beépítik az alkatrészeiket, hanem újrahasznosítják.Sokkal értelmesebb lenne a Holdon halmozni a több ezer tonnányi fémet és egyéb anyagokat újrahasznosításra mint elégetni.Ha 30-50 -100 év múlva lesz bázis a Holdon ,bánya vagy akármi célból,akkor már nem futurisztikus ötlet a hulladékfémek és egyéb anyagok helybeli felhasználása és azok addig vígan elheverésznek a felszínen. És ha eleve az a távlati cél, hogy missziókat indítsanak a Holdról a jövõben, akkor eleve fontos, hogy a gyártás egy részét is ott tudják végezni. És abba is érdemes belegondolni, hogy 30-50 év múlva sok anyag biztos drágább lesz és ezeken a költségeken lehet spórolni , ha már most félretesszük ezeket a hulladékokat.Csak egy példa kb 50 darab mobiltelefonból kinyerhetõ 1 gramm arany, míg bányászatnál 1 tonna ércet kell feldolgozni. És a több ezer mûhold és egyéb eszköz szintén tartalmaz aranyat, ezüstöt, nikkelt.Ez most mind kárba veszik, ha elégnek a légkörben. Vagy például eleve gondolkoznak, hogy a Holdon kedvezõbben lehetne elõállítani a habfémeket, ebben az esetben szintén szép alapanyag mennyiséget lehetne addig felhalmozni a Holdon.
Amikor már kész a technológia akkor már késõ lesz azon filózni, hogy hány ezer tonna alapanyagot hagytunk kárba veszni.
Nem, nem halva született. Csak jelenleg még nagyon nehezen realizálható. A Voyagereket meg eleve hosszú távra tervezték, míg a Hubble esetében már jóval túlléptünk a tervezett élettartamon, lényegében mindenki örül, hogy még mûködik. Az ûrszemét egy helyre terelése csak annyit segítene, hogy sokkal hamarabb és sokkal nagyobb mennyiségben pottyan a fejünkre.
Ezzel nem értek egyet hiszen a Voyager szondák 34 éve vannak úton össztömegük kb 1,5 tonna azon felül, hogy még mindig mûködnek nagyon sokára lesz míg anyaguk elenyészik.
A Hubble eleve 14 év elõnnyel rendelkezik a Voyagerekhez képest és itt 10 tonnányi anyagról beszélünk.
Úgyhogy ha 25-30 év múlva érünk el egy olyan szintre, hogy megvalósulna egy bázis a Holdon akkor ezek a hulladékok még bõségesen újrahasznosíthatók lesznek. Már most napjainkban is több ezer tonna ûrszemétrõl beszélünk aminek már pusztán a jelenléte is gondokat kezd okozni.
Most az oroszok terveznek egy ûrszemétvadász mûholdat, illetve ott van az Angol SNAP-1 takarító mûholdja.
Ha ilyen mûholdak feladata nem az lenne, hogy a légkörbe lökik a szemetet, hanem egy helyre taszigálnák õket akkor, nagy mennyiségû nyersanyagforrást jelentenének.
De most olvastam, hogy van már egy cég aki ténylegesen újrahasznosítással is foglalkozna, úgyhogy az ötlet azért mégsem lehet annyira halva született.
Foglalkoznak vele. Ez igaz, de vajon láttad már a pénzbeli és idõbeli becsléseket is erre vonatkozólag? Mire odaérünk, nem biztos, hogy a Hubble-bõl (vagy bármelyik másikból is) marad bármi, ami újrafelhasználható. Egyelõre, hacsak meg nem sikerül alkotni az ûrliftet, az egyetlen gazdaságos megoldás a magára hagyás.
Igen, így van.De erre jó megoldás, ha a Holdon a hulladékot újra fel tudják dolgozni.És ha ez megvalósítható, akkor biztos olcsóbb onnan a célba juttatása.A transzport költség csökkentésén kívül, talán nem elhanyagolható a sok nemesfém újrafeldolgozása.Persze nyilván ez a távoli jövõ, de a távoli jövõben még nagyobb mennyiségû hulladék keletkezik, így jó kihasználtsággal lehetne ilyen telepeket mûködtetni.
Végül is egyre komolyabban foglalkoznak önálló vagy nemzetközi holdbázis kialakításával, ahol célfeladatként bányászatot és speciális fémelõállítást terveznek.És természetesen további utazások kiindulópontjaként használnák. Ahol kihasználhatják azt is ,hogy helyben elõállítható az amúgy költséges "fuvardíjú" ivóvíz.
Egy ilyen komplex bázisnál már nem okozhat gondot, hogy reálisan foglalkozzanak a hatalmas mennyiségû ûrszemét újrahasznosításával. És ha ilyen tervek vannak a közeljövõben, akkor pénzkidobás bármilyen eszközt elégetni a légtérben ezen tervek megvalósulásáig.
Kérdés még, hogy mennyivel jobb a több éve részecskéktõl és mikrometeoroktól bombázott, bizonytalan minõségû anyag, mint a friss, pontosan az ûrállomáshoz tervezett? Az autót lehet ugyan szervízelni a bontóból, de az ûrtechnikában ez nem járható út.
Ha az ott tárolt eszközbõl szükség van valamire, pl egy böszme nagy napelem táblára, akkor oda kell csal elruccani az ûrállomásról és onnan elhozni az alkatrészt, így jelentõs költséget takarítunk meg mintha a Földre jönnének vissza érte. Persze ettõl lehet még olcsóbb lenne, ha ilyen használtcikk telepeket kis energiaforrással pl Hold körüli pályán tartanánk, mert akkor még olcsóbb és egyszerûbb lenne az oda-vissza út. De a holdi tárolásnak is van pozitív oldala, mert a közeljövõben talán megoldható olyan holdi bázis kialakítása, ami ezeket a hulladékokat helyben feldolgozza és ezekbõl az alapanyagokból helyben készítenék az új alkatrészeket.Ez talán ténylegesen csökkentené az árát egy alkatrész utánpótlási transzportnak, feltéve, ha addig nem találunk ki valami valóban költséghatékony szállítási módot a jelenleginél.
Végül is majdnem, csak a célpont más illetve nem égetném el a légkörben:)))
Talán "kis" költséggel megoldható a Holdra juttatásuk és az onnan történõ újrahasznosításuk.
Hát a legkézenfekvõbb megoldás ahol vagy ahonnan jelen technikai szinten a legkönnyebben hozzáférhetõ maradna az a Hold felszíne.Nagyobb léptékben gondolkodva a késõbbiekben pl a kisbolygóöv valamelyik közelebbi bolygóján.Vagy esetleg egy komolyabb "roncstelepet" alacsony energiaszintû pályán tartani mesterségesen, ha megoldható a pályán tartás a roncsok értékénél alacsonyabb befektetéssel.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások