Alan Menken, Stephen Schwartz és Peter Parnell varázslatos musicalje Victor Hugo ikonikus regényéből, a Disney rajzfilmje alapján készült. A darab érzékenyen mesél a szeretetről, a kitartásról és az önfeláldozásról. Esmeralda, a szegény cigánylány és Quasimodo, a torz külsejű, ám önzetlen harangozó története könnyeket csal mindenki szemébe. Victor Hugo regénye és a Disney-film dalai alapján. Eredeti megvalósítás a Disney Theatrical Group által. A Disney A Notre Dame-i toronyőr című műve a Music Theatre International (Europe)-pal létrejött megállapodás alapján kerül bemutatásra. www.mtishows.eu A Budapesti Operettszínház előadásához a jogokat a Hartai Zenei Ügynökség közvetítette. Szerző: Stephen Schwartz Koreográfus-asszisztens: Adler Judit Világítástervező: Bodor Ákos Jelmezkivitelező: Veréb Diána
2026-ban jeles évfordulók várják a lelkes wagneriánusokat: 1876-ban, százötven éve szólalt meg először a teljes Ring Bayreuthban – ráadásul magyar karmester, Richter János vezényletével. A hazai rajongók pedig kereken húsz éve élvezhetik a Budapesti Wagner-napok felejthetetlen pillanatait. Az istenek és hősök mélyen emberi történetét újra átélhetjük Hartmut Schörghofer minden alkalommal elgondolkodtató rendezésében, Fischer Ádám értő vezényletével. A Müpa közönsége az énekeseket is rendre visszavárja, így Wotanként Tomasz Koniecznyt a kezdetek óta rendszeresen köszönthetjük, de ismerős lehet Jochen Schmeckenbecher Alberichje, Jürgen Sacher Miméje vagy Tijl Faveyts Fasoltja is. A Logét alakító Norbert Ernstet pedig 2019-ben a Hovanscsina Írnokaként ismerhettük meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Közreműködik: Tánc: Asztalos Dóra, Csere Zoltán, Fehér Laura, Feledi János, Gulyás Anna, Horváth István, Kelemen Krisztián, Kovács Richárd, Krizsán Dániel, Tóth Brigitta, Újvári Milán, Vida GáborGyermektáncos, Hegedűs Donát / Kalmár Gergely (06.25.)a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Dramaturg: Christian Martin Fuchs †, Dr. Christian Baier Videó: Szupermodern Filmstúdió Budapest Betanító karmester: Kovács János Szereplők: Fasolt: Tijl FaveytsFafner: Jongmin Park
Az Atreidák története a görög mitológia egyik legfontosabb ága. A kor társadalmi rendszerének felépítése miatt Élektra és Oresztész útja az anyagyilkosságig számunkra távolinak tűnhet, de az emberi sorsok milyenségét már az ókori görögország drámaírói mind megfogalmazták. A hatalomvágy, a megbocsátás vagy annak hiánya, illetve a bosszúszomj olyan témák, melyek a mai napig mindannyiunk életében jelen vannak. Időszámításunk előtt a megbocsátás fogalma még nincs bent az emberi tudatban, csakis a vérbosszú az, amivel tisztára lehet mosni a múltat. Miközben bármelyik pillanatban dönthetnénk úgy, hogy a konfliktusainkat megbeszéljük és közösen megoldást keresünk, nem pedig rögtön az erőszakhoz folyamodunk, a történelem azt bizonyította be, hogy az emberben általában az ösztönök győzedelmeskednek a józan ész fölött. Látványtervező: Hegyessy NóraDramaturg: Szőke Dénes Iván
Ha lehetőséged adódik az anyagi korlátok nélküli életre, de cserébe a nemzeti tőkésosztály része leszel – mit választanál? Major Evelin segít, hogy elindulhass az úton, hogy valóra válthasd álmaid. A sikeres nő titka. „Elsősorban dolgozni kell mindig, folyamatosan. Munka, munka, munka!” (M. L.) „Általam belőletek is lehet szabad, független és – nem utolsósorban – gazdag nő!” (M.E.) Igent mondanál, ha lehetőséged adódna az anyagi korlátok nélküli életre, de cserébe be kéne lépned a nemzeti tőkésosztály tagjai közé? Evelint mindenki ismeri. Egyik magas körökben mozgó nagyvállalkozónk egykori felesége, aki nemzetközileg ismert divatmárkát épített fel, emellett sikeres influenszer, dalszerző és -előadó. Ezen az estén a kormány Találkozzunk a néppel! című offline felvilágosító kampánya keretében ő avatja be az érdeklődő lányokat és asszonyokat a magyar előrejutás tudományába. Mert a nemzeti tőkésosztály is érző emberekből áll, akik mertek bátorak lenni, aminek köszönhetően már nem gyalog kell menniük sehová, és ez most mindenki számára elérhetővé válik – vagyis bárkiből lehet sikeres nő, csak dolgozni kell érte! De hogy pontosan mi is ez a munka – kiderül ezen az estén!
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök! Hang: PhilosonicMűszak: Berecz Csaba, Berecz Eugén, Károlyi Roland, Károlyi NorbertFodrász: Milák Beáta Jelmez asszisztens: Nagy KrisztinaMaszk: Gergely-Farnos Lilla, Horog Sára
“A nő relatív lény, nem önmagához képest határozzák meg, hanem a férfihoz képest. A nő az, amivé a férfi ítélete teszi.” - a gondolat 1949-ben került feljegyzésre, de nyilvánvalóan ősidőkből ered, és ma is szokás még e karóhoz kötni az ebet. Épp ezért, ha az az ítélet születik, hogy nekünk nőknek nincs humorunk, akkor nincs. És kész. Értelmi képességeinket többnyire a hajszínük tartja mélyen a férfiaké alatt (meg az, hogy képtelenek vagyunk felfogni a les szabályt), menetrendszerűen nyafogunk egy prosztatavizsgálat gyötrelmei mellett eltörpülő szülés miatt, munkának hazudjuk a háztartásvezetést, évekre megsértődünk, ha felhívják figyelmünket az esetleges plusz kilóinkra, alkalmatlanok vagyunk az autóvezetésre, és hajlamosak vagyunk hisztizni az olyan kis apróságok miatt, mint hogy kevesebbet keresünk vagy mondjuk kicsit letipitapiznak minket a metrón. Mert ha lenne humorunk…talán mindezek dacára elviselhető lenne az élet velünk…de hát nincs… Na, ezen fogunk együtt sírni...sírnunk szabad...úgy tudom.
Toxikus pozitivitás, alternatív prezentációvalóság és mesterséges intelligencia, ami elveszi a munkánkat. Nehéz idők, szomorú munkanapok egy vidám estén.
Párizs, 1944. augusztus 25. A „fény városa” felett még horogkeresztes zászló. Németország ugyanakkor már minden fronton vesztésre áll. Harmincezer fős francia felszabadító hadosztály közeledik. Von Choltitz tábornok csapdába kerül. Mindössze kétezer katonája van, ám ha elveszíti Párizst, a háborút is elveszíti. Hitler parancsba adja neki: aknázza alá és robbantsa fel a francia fővárost. Kétmillió civil élete a tét. Choltitzot ugyan kétely és lelkiismeret-furdalás gyötri, de nem lát más kiutat. Egy órával azelőtt, hogy kiadná a végzetes parancsot, egy titokzatos svéd diplomata, Nordling jelenik meg Choltitz szobájában váratlanul, hogy meggyőzze, és lebeszélje a tábornokot kegyetlen tervének végrehajtásáról. Vitájuk Choltitz döntéséről elkeseredett párbajjá változik. Mit tegyünk egy kiúttalan helyzetben? Behódoljunk-e az elnyomásnak, ha családunk élete a tét? Mi minden múlik egyetlen emberen? A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától. A Diplomácia feszült lélektani krimi, mely a mindannyiunk számára egyik legégetőbb kérdést járja körül: mit jelent helyesen és emberhez méltóan dönteni az életben.
Két egyfelvonásos opera egy előadáson belül a Margitszigeti Színház színpadán! A Parasztbecsület és a Bajazzók megszületésük óta gyakran együtt kerülnek színre, teljes estés operaélményt nyújtva a közönségnek. Annak ellenére, hogy zeneileg és történetileg nincsenek közvetlen kapcsolatban, a tematikai hasonlóságok miatt remekül kiegészítik egymást. Mindkét opera a vidéki Olaszországban játszódik, a középpontban pedig a féltékenység, a szerelem, a bosszú és a becsület áll, amelyek végzetes kimenetelű tragédiához vezetnek. A Parasztbecsületet Mascagni egy pályázatra írta és hamar nagy sikert aratott. Amikor Turiddu visszatér a katonaságból Szicíliába, kedvesét Alfio feleségeként látja viszont. Ennek ellenére felelevenítik a kapcsolatukat, Alfio ezért párbajra hívja Turiddut, aki az összecsapás során meghal. A művet először 1890-ben Rómában mutatták be. Még ugyanebben az évben a magyar közönséghez is eljutott, a Magyar Királyi Operaház előadását Gustav Mahler zeneszerző vezényelte. A Bajazzókat Leoncavallo ugyanarra a pályázatra írta, amire Mascagni a Parasztbecsületet. A Bajazzók a 'játék a játékban'-elvet követi, egy tragédiába fúlt színielőadásról szól. Erre utal a cím is, a bajazzo a commedia dell'arte vidám bohócának olasz neve. A Bajazzók 1892-es ősbemutatóján minden idők egyik legtehetségesebb karmestere, Arturo Toscanini vezényelt. A két darab közös vonása a naturalisztikus ábrázolásmód, hogy hús-vér szereplők problémáit mutatja be hétköznapi történetként. Pietro Mascagni: PARASZTBECSÜLET Santuzza, fiatal parasztlány: Barabás ZsuzsaTuriddu, parasztlegény: László BoldizsárLucia, az édesanyja: Farkasréti MáriaAlfio, fuvaros: Adam PlatchetkaLola, a felesége: Balogh Eszter Közreműködik:Budapesti Filharmóniai Társaság ZenekaraDebreceni Kodály Kórus Vezényel: Jankó Zsolt Ruggero Leoncavallo: BAJAZZÓK Canio, a vándorkomédiások vezetője; Pagliaccio: László BoldizsárNedda, Canio felesége, Silvio szeretője; Colombina: Kele BrigittaTonio, komédiás; Taddeo: Balla SándorBeppe, komédiás; Arlekino: Ninh Duc Hoang LongSilvio, parasztlegény, Nedda szeretője: Halász Gergely Közreműködik:Budapesti Filharmóniai Társaság ZenekaraDebreceni Kodály Kórus Karmester: Jankó Zsolt