Alulértékelt sci-fi sorozatok, amiknek érdemes adnod egy esélyt

Ezzel a 7 címmel biztos nem nyúlsz mellé.

A streamingplatformok nagy tartalomdömpingjében nemcsak az eldobható minőségű filmek és sorozatok, de sokszor a jobb sorsa érdemes alkotások is el tudnak veszni. Most ilyen alulértékelt sci-fi szériákat mutatunk be a klasszikus űrkalandtól a misztikus sztorikon át a dél-koreai őrületig.


A rejtély (2008-2013)

J. J. Abrams sosem tudta megismételni azt a bravúrt, amit a Losttal csinált, de egyszer majdnem sikerült. A rejtély című sorozat afféle huszonegyedik századi X-akták akart lenni, csak végül nem jött össze. Pedig van benne FBI-os ügynöknő (Anna Torv), egy csomó misztikus rejtély, és

epizódról epizódra szörnyek vagy valamiféle anomáliák törnek be a világba.

A rejtély szintén hozza a monster of the week-szériák jellemzőit, miközben egy olyan átívelő szálat épít, amiben mindennek mindenhez köze van, de elsősorban az FBI-nak segítő kissé hóbortos tudós, Walter Bishop (John Noble) korábbi kutatásai azok, amik valahogy kapcsolódnak ezekhez a misztikus eseményekhez. A sorozat idővel inkább ebbe az irányba ment el, és egy alternatív univerzumot nyitva már kevésbé volt monster of the week-jellege, de J. J. Abrams keze nyoma mindvégig érződik rajta, hiszen sosem világos egészen, hogy mi is folyik épp.

Itt nézheted meg: HBO Max


Lost in Space – Elveszve az űrben (2018-2021)

A klasszikus, 1960-as években készült amerikai tévésorozat remake-je igazi móka, hangulatban a kilencvenes évek kalandos sorozatait idézi. A jövőben játszódó történetben a Föld állapota már annyira leromlott, hogy telepesek indulnak egy messzi-messzi bolygóra, ám az út során félelmetes robotok megtámadják az anyahajót, így a telepesek egy része lezuhan egy lakatlan bolygóra, köztük a főszereplő Robinson család. A sorozat kiválóan ötvözi a nosztalgiát a nagybetűs kalanddal, remek szórakozás az egész család számára.

Itt nézheted meg: Netflix


Devs (2020)

Alex Garland (Ex-Machina, Polgárháború) minisorozata a sci-fi és a thriller elemeit ötvözi. A történet egy fiatal programozóról, Lily Chanról (Sonoya Mizuno) szól, aki egy, a Szilícium-völgyben működő csúcstechnikai vállalatnál dolgozik. Amikor szerelme állítólag öngyilkosságot követ el, Lilyben szörnyű gyanú támad, hogy valójában brutális gyilkosságról van szó, amit megpróbálnak eltussolni. Azt gyanítva, hogy a fiú halálában a munkája is szerepet játszott, Lily nyomozni kezd a munkáltatója titkos fejlesztési részlege után, és egyre veszélyesebb terepre téved.

Itt nézheted meg: Disney+


Alice Határországban (2020–2022)

Egy céltalan gamer két barátjával együtt egy alternatív Tokióban találja magát, ahol az életben maradásért kénytelenek egy sor szadista játékban részt venni. Haro Aso mangájának élő szereplős adaptációja ezt követően erősen megidézi a címben is jelzett Alice Csodaországban-t:

például van benne egy Kalapos nevű karakter, a tét pedig, mint az hamarosan kiderül, hogy hőseink visszajutnak-e saját világukba.

Alice Határországban - A második évad keményebb, mint az első

Visszatért a kísértetiesen üres Tokióban játszódó sorozat, immár harcedzettebb hőseivel, őrült játékaival és a szokásos Alice Csodaországban utalásokkal, és már a legelején elszabadul a pokol.

Kritika

A Netflix sorozatát szinte lehetetlen nem ledarálni, olyan intenzív akciójelenetek és izgalmas történetmesélés jellemzi, emellett pedig a színészek is nagyon hitelesen játszanak. Univerzumának komplex felépítése és az olyan témák kivesézése, mint a barátság, a túlélés és a hatalom, még összetettebbé teszik ezt a művet.

Itt nézheted meg: Netflix.

 

For all Mankind (2019–)

A For all Mankind azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lett volna, ha 1969-ben nem Neil Armstrong szállt volna elsőként a Holdra, hanem az orosz Alekszej Arhipovics Leonov. A hidegháború légkörében a Szputnyik–1 és Jurij Gagarin után ez az újabb szovjet elsőbbség annyira felbőszíti Richard Nixon amerikai elnököt, hogy kiemeltté teszi az amerikai Hold-missziót, majd sorban az újabb és újabb űrküldetések megvalósulását. Közben az asztronauták, a NASA mérnökei, családtagok és más figurák személyes életútja, drámái is összefonódnak az évtizedek alatt egyre gyorsabban pörgő cselekménnyel egy olyan világban, ami sokban hasonlít a miénkre, miközben egy sor történelmi esemény nem vagy másképp történik meg, főleg az intenzív űrverseny miatt.

„Alternatív történelmi fikciókból nincs sok, így ezek mindig érdekesek, hogyan játszadoznak el a gondolattal, hogy mi történt volna, ha a történelem egy bizonyos pontján másfelé haladnak az események. Ronald D. Moore, az Outlander és a Battlestar Galactica alkotója nem állt meg a történelmi fantáziálásnál: kiváló karakterekkel népesítette be a sosem volt múltat. És igazából ezért olyan bitang jó ez a sorozat”

méltatta a For All Mankindot a PORT.hu kritikusa.

Itt nézheted meg: Apple TV+

 

A periféria (2022)

A periféria főhőse egy fiatal lány, Flynne Fisher, aki széteső családját próbálja összetartani a közeljövő Amerikájának egyik eldugott szegletében. Flynne okos, céltudatos, és nincs jövője ebben a világban. Egy nap azonban a jövő kopogtat be hozzá. A sci-fi irodalom nagymestere, William Gibson víziója alapján forgott (sajnos egy évad után szintén elkaszált) sorozat Chloë Grace Moretz erőteljes alakításával lassan, szubtilis módon bontja ki a sztoriját, így még félelmetesebb a jövőkép, amit ad.

„A valóságnál is élethűbb virtuális világ, gyógyítható rák, nanotechnológia, drónokkal vívott háború, kiberbűnözés, mesterséges intelligencia, emberszerű robotok, időutazás, kvantumfizikai adatátvitel, párhuzamos létezések, világvége… Külön-külön is kijönne ezen témákból egy (…) ütős sorozat, de

A periféria olyan mesterien sűríti mindezt egybe, hogy a ledfal adja a másikat!”

– írta a szériáról a PORT.hu kritikusa.

Itt nézheted meg: Prime Video

via: Collider