Miért volt hétfői adásszünet a tévében egészen 1989 januárjáig?

Politikai döntés volt, hogy esténként inkább csendben olvasgasson a magyar, és ne a hírekkel foglalkozzon? Lett volna minden nap adás, csak nem bírta el ennyit a Magyar Televízió elavult technológiája? Tévétörténeti érdekességek.

1957. május 1-jén indult el ünnepélyes keretek között a Magyar Televízió adása. Igaz, kezdetben csak hetente háromszor volt mit nézni a készülékekben: két napon keresztül filmet, egy napon át pedig vagy színházi előadást vagy sportműsort sugároztak. 1958-tól már heti négy, 1960-tól heti öt, 1968-tól pedig heti hat napon át volt műsor. Ma már nagyon furcsa belegondolni, de 

a hétfői adásszünet egészen a rendszerváltás hajnaláig, 1989 januárjáig megmaradt.

 

Forrás: Fortepan / Reményi József

 

Kinek állt érdekében a hétfői adásszünet?

Egyesek szerint kultúrpolitikai döntés volt egyenesen Kádár Jánostól és Aczél Györgytől: legyen minden héten egy este, amikor olvasnak vagy beszélgetnek az emberek, a dolgozó nép pedig még véletlenül se a politikával és a közállapotokkal foglalkozzon, hanem szép csöndben sakkozgasson vagy kártyázzon (persze volt, aki inkább kocsmába ment). A rossz nyelvek szerint persze a tévéadás-mentes hétfőktől számított kilencedik hónapban mindig több gyerek született, így az MSZMP célja ezzel tulajdonképpen a népességfogyás megakadályozása volt...

A Tó-retró Blog is arról ír, hogy az állampárti vezetés évtizedeken át makacsul azt szajkózta, hogy „a hétfői adásszünet bizony a mi érdekünket szolgálja”. Az MSZMP első emberei ugyanis azt vallották, hogy „a teljes héten át tartó adásfolyam az emberek elhidegüléséhez és elbutulásához vezet, így tessék szépen olvasni vagy színházba menni”.

Voltak olyan munkáskollektívák, akik közös levelet küldtek a sajtóba, hogy felhívják a figyelmet az ügy visszásságára. Ők úgy gondolták, hogy a hétfői 12 órányi bányában vagy vasöntödében eltöltött műszak után nem mindenáron törekednek színház látogatásra, ám a hideg Kőbányai és a TV képernyő éppen ideális levezetésnek tűnik. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy aki teheti, inkább a csehszlovák adást nézi kényelmes otthonában hétfőként, noha ezzel biztosan elmulasztja a színházi előadás élvezetét.

 

Családi idill 1981-ből, kikapcsolt tévével a háttérben (forrás: Fortepan / Gárdos György)

 

1983-ban Kornidesz Mihályt nevezték ki a Magyar Televízió elnökévé, és ezzel „új szelek kezdtek el fújni” az MTV-nél. 1984-ben például elindulhattak az első regionális tévéadások is, így Pécsett hétfőnként már rendszeresen sugárzott adást a helyi városi televízió.

A '80-as évek derekától kezdve tehát már voltak jó páran, akik egyszerűen másik adóra tekerték át hétfőnként a tévéjüket a kis piros pöcökkel. A határ menti településeken élők ekkoriban vígan be lehetett fogni az osztrák és jugoszláv tévéadókat, vagy épp a mára nemzedéki mémmé vált Cseh 2-t . 1987-től pedig már nemcsak Budapest egyes kerületeiben, de Székesfehérváron és számos más városban is elérhetőek lettek „tányéros antennával” a nyugati műholdas adók (lásd még a témába vágó Hofi-viccet: „Super Channel, Sky Channel, felejtsen el!”).

 

Forrás: Fortepan

 

A hétfői adásszünet oka igazából a pénzhiány volt

Ezt állítja legalábbis Dunavölgyi Péter, a Magyar Televízió egykori főgyártásvezetője és archívumkezelője. A 2020-ban elhunyt, legendás tévés szakember a televíziótörténeti blogján közzétett írásaiban a hétfői adásszünet okaként a pénzhiányt jelölte meg, és erre bizonyítékot is talált anno a tavaly elhunyt Berecz János 1987. december 10-i tévészékházbeli látogatása alkalmával szűk körben mondott beszédében (Berecz volt a rendszerváltás előtt az MSZMP KB televíziót felügyelő titkára):

Végezetül szólnék arról, miért nem lesz 1988-ban sem hétfői adásnap? Min­denki tudja, egyetlen haj­szál választott el bennünket a hétfői adás bevezetésétől. Az, hogy 80-ról 100 Ft-ra akartuk emelni a tv előfize­tési díját. Oly mértékű azon­ban az áremelésre való nyo­más más területeken, hogy most sem a sajtó, sem a tv előfizetési díját nem tudjuk megemelni, annak ellenére, hogy ez csak 0,5 százalék lenne az árindex­ben. Ismert viszont, hogy 1988-ban a hétfői napok csaknem felén a televízió műsort fog sugározni. A lehetőségünk tehát megvan.

Az egyetlen kivétel a hétfői adásszünetek alól 1988-as szöuli olimpia közvetítése volt, amikor is a Magyar Televízió egyszerűen nem engedhette meg magának azt a luxust, hogy akár egyetlen nap is sportközvetítések nélkül teljen el. 

Ez azonban alaposan próbára tette a korszak technikai színvonalától messze elmaradó hazai televíziózást, a Magyar Televízió akkori elavult eszközparkját ugyanis még nem arra tervezték, hogy hetekig működjenek szünnap, pihenő és karbantartás nélkül.

A Tó-retró Blog témánkba vágó cikke szerint

nem is az volt igazán a kérdés, hogy hétfőn adást gyártsanak-e vagy karbantartsanak, hanem, hogy egyáltalán lesz-e pénz bármelyikre is. Az akkori költségvetés ugyanis nagyjából hetente egy TV-film elkészítésére lett volna kényelmesen elég, ám ebből kellett hat (vagy éppen hét) napi műsort előállítani.
Forrás: Fortepan / MHSZ

 

A hétfői adásszünet témájában szerettük volna megkérdezni a lehető legautentikusabb forrást: a Magyar Televíziót is. Sajnos azonban az MTVA Sajtó és Marketing Irodájától csak az alábbi készséges, de tömör választ kaptuk:

Köszönjük megkeresését, de sajnos nem tudunk segíteni. Az 1989 óta eltelt viszonylag hosszú idő miatt már nem dolgozik az MTVA-nál olyan kolléga, aki releváns, érdemi válaszokat tudna adni a több mint harminc évvel ezelőtti mechanizmusokról.
Mi hiszünk abban, hogy a tudás megvan valahol, úgyhogy ha Ön ismeri a hétfői adásszünet valódi történetét, írja meg nekünk a szerkesztoseg@port.hu címre.