Azért, mert 1990-ben a Magyar Televízió csak az első 26 részt adta le, ráadásul azokat is össze-vissza. Détár Enikő és Victor Máté születésnapja alkalmából összeszedtünk néhány érdekességet gyerekkorunk zseniálisan bizarr animációs sorozatáról.
Február 26. nevezetes dátum volt: ezen a napon született Détár Enikő színésznő (1964-ben) és Victor Máté zeneszerző-színész is (1945-ben). Mivel annak idején mindkét születésnapos oszlopos tagja volt az Elsüllyedt világok (eredeti, francia címén: Les mondes engloutis) szinkroncsapatának – Détár Enikő mint az Árkána nevű főhősnő magyar hangja, Victor Máté pedig mint a fülbemászó főcímdal egyik énekese –, úgy döntöttünk itt a PORT.hu-nál, hogy megragadjuk az alkalmat, és bemutatunk pár érdekességet gyerekkorunk egyik legemlékezetesebb, ám egyben legnyomasztóbb animációs filmjéről.
1. Mi a csudáról is szólt ez a nyomasztó mese? Bizonyára már elhomályosultak az emlékeink, pedig Sinkó László, a kedves hangú narrátor lényegében minden vasárnap reggel a szánkba rágta, miután 1990. január 7-től elkezdte vetíteni a szórakoztatás terén akkor még egyeduralkodó Magyar Televízió 1-es csatornája az Elsüllyedt világokat:
A nagy világrengés Árkádiát a föld alá temette. Azóta Árkádia lakói a föld alatt élnek. A múltjukat elfelejtették, mert őseik így akarták.
Egyszer a napjuk, a Shagma beteg lett. Ekkor Árkádia gyermekei bemerészkedtek a múzeumba, ahová addig tilos volt belépniük. A múltukról felfedeztek néhány adatot, a Shagma meggyógyítására azonban nem találtak megoldást. A gyermekek megalkották, majd a Föld felszíne felé küldték követüket, Árkánát.”
De Gyerekkorunk kedvenc rajzfilmjei című 2018-as cikkünkben egy frappáns tartalmi összefoglalóval is szolgáltunk a PORT.hu olvasóinak. „Két gyerek, Bob és Rebeka elcsatangolnak, és összetalálkoznak Árkánával, a haldokló Árkádia követével, a titokzatos múltú Spartacussal, majd az élő űrhajó, Shag Shag fedélzetén elindulnak, hogy megmentsék Árkádiát. Útjuk föld mélyi birodalmakon át vezet, és persze folyton a nyomukban vannak a kalózok: Maxigáz, Agyalap, Zsebpiszok, Popocici és Popfej.
Jaj, de utáltam, hogy minden részben végig kellett hallgatni a nyavalyás dalukat!
2. A franciáknál gyerekek adták elő a főcímdalt. Azt talán még a régi, jó dolgokkal kapcsolatban igencsak elnéző hazai retrórajongók is hajlamosak elismerni, hogy kevés pusztítóbb audiovizuális környezetszennyezés létezik annál az egyetemes popkultúrában, mit amikor a Batman-maskarás Pataky Attila Dévényi Tibor Három kívánságában haknizott. Nos, az alábbi francia videó minimum holtversenyre hozza ki ezt a meccset!
3. A magyar változatot a hazai színészvilág legnagyobb élő legendái készítették. A szinkron 1988-ban készült el, és bár Détár Enikő ekkor még épphogy csak oklevelet szerzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, és a Vidám Színpadon próbálgatta a szárnyait, az akkori színészóriások színe-java megszólalt az Elsüllyedt világokban. Harkányi Endre volt Bikk, az egyik csodatatu (cimborája, Bakk pedig Maros Gábor), a kalózvezér Maxigáz Farkas Antal hangján szólalt meg, Hacser Józsa volt Popocici hangja, Popfejé Szabó Ottó, Agyalapé Csákányi László, Zsebpiszoké pedig Rátonyi Róbert.
De még a mellékszereplők között is olyan legendás neveket találni, mint a gonosz Arkshag hangját kölcsönző Juhász Jácint. Vagy épp Józsa Imre (Vagdalnok), Bicskey Károly (Írmag, az asztrofizikus) és Rosta Sándor (Ikonuk, az eszkimó). Shag Shag, a beszélő űrhajó magyar hangja pedig az akkor még kezdő színésznek számító Kerekes József volt – ma már ő is egy élő szinkronlegenda, a régi nagy öregek méltó örököse.
4. Détár Enikő nagyon szép emlékeket őriz erről a rajzfilmsorozatról. A színésznő még 2009-ben nyilatkozta azt az Elsüllyedt világokkal kapcsolatban, hogy azért különösen kedves neki ez a széria, mert akkoriban született a lánya (Rékasi Eszter), felnőtt fejjel újranézve pedig azért szereti, mert az ilyen produkciókkal lehet ráébreszteni a gyerekeket arra, hogy
a környezetszennyezés súlyos probléma.
5. Az Elsüllyedt világok a szórakoztatva tanítás iskolapéldája. A széria vezető producere és forgatókönyvírója, Nina Wolmark számos konkrét helyszínt és karaktert emelt át a Föld történelméből és kultúrtörténetéből az Elsüllyedt világokba. Árkádia a görögöknél az ősi aranykort, a tökéletes államot jelentette, Galileit pedig meg is kínozza az inkvizíció a rajzfilmben Árkádia létének bizonygatásáért. A kalózok fogságába került Démoszthenész a makedón hódítókra figyelmeztető athéni szónok volt, az agyagszobrokat csatába hívó Quin császár pedig a Kínai nagy falat építő Csin Si Huang-ti, akit valóban a legendás agyaghadsereggel együtt temettek el. Rajtuk kívül feltűnik még a Albert Einstein, valamint Góg és Magóg is a Jelenések könyvéből.
6. Ez a rajzfilmsorozat egy, a régi sci-fikhez és képregényekhez szóló szerelmes levél. Miközben Bob, Rebeka, Árkána, Spartacus, valamint Bikk és Bakk Shag Shag vasgyomrában bolyonganak a Föld időrétegei között, ide-oda ugrálva térben és időben, számos olyan kalandba keverednek, ami gyerekként bizonyára az újdonság erejével hatott ránk, ma viszont már láthatjuk, hogy egyfajta főhajtás volt a nagy elődök előtt.
Spartacus karakterében megelevenedik a rabszolgafelkelést kirobbantó ókori gladiátor alakja, no és persze a Kubrick-féle grandiózus szandálos film is, no és persze harcias hősünk
eléggé hajaz A Gyűrűk Ura Aragornjára is,
hiszen mindketten ősi uralkodócsalád sarjai, akik inkább elébe menve a végzetüknek, önkéntes száműzetésbe vonulnak, hogy a vad vidékeken hajkurászhassák álruhában az ellenséget.
Árkána a mesék és a fantasy történetek jóságos tündére, aki varázslataival megóvja a rá bízott gyerekeket a bajtól. Ugyanakkor emlékeztet kissé Frankenstein szörnyetegére is, amikor az árkádiai gyerekek mesterséges teremtményeként eltöpreng élet és halál, teremtés és pusztítás mibenlétén. Thot, az Árkánát elraboló, együgyű szőrös óriás a King Kong-filmek előtti tisztelgés. Az egyik epizódban ezenkívül feltűnik Fritz Lang híres Metropolisának központi tornya is; a Gyerekek és egerek című rész A hamelni patkányfogó című Grimm-mese kifordított verziója, Bob pedig az egyik epizódban megemlíti, hogy az egész kalandozás az egyik Tintin-képregényre emlékezteti.
7. Az Elsüllyedt világok képregényváltozatban is megjelent. Ha már az imént a képregényeket emlegettük, folytassuk tovább ezen téma mentén az érdekességek felsorolását. A sorozat forgatókönyvírója, Nina Wolmark ugyanis ezer szálon kötődik a francia képregényiparhoz: az Elsüllyedt világokkal párhuzamosan például a híres francia képregényhős, a történelem előtti időket végigharcoló Rahan rajzfilmváltozatán is dolgozott. De maga az Elsüllyedt világok is kapott annak idején egy színes képregényverziót, ami nemcsak, a Pif magazin lapjain jelent meg, de önálló füzetek formájában is kiadták. Az ezekben leközölt történetek egyikét fekete-fehér formátumban, Letűnt világok címmel a Kockás magazin is közreadta 1991-ben.
8. Anno mi csak az 1. évad epizódjait láthattuk. A „Kacsamesék-generáció” számára nemcsak az volt hatalmas trauma, amikor Antall József halála miatt félbeszakították a vasárnapi Walt Disney-mesedélutánt, hanem az is, hogy gyerekként egy mukkot sem értettünk az Elsüllyedt világok sztorijából.
A második évaddal végül csak 2010 után ismerkedhettek meg a magyar nézők, amikor is a Canta Brava végre valahára kiadta DVD-n is a kultikus mesesorozat összes részét, a Mimimax csatorna pedig elkezdte vetíteni a tévében a régi és az új epizódokat egyaránt. Sajnos azonban ekkorra már számos szinkronlegendánk elhunyt, így új hangot kapott többek között Popocici (Tóth Judit), Agyalap (Harsányi Gábor) és Zsebpiszok is (Forgács Gábor), a narrátor Végvári Tamás lett, Árkánát pedig Détár Enikő helyett végül Agócs Judit szinkronizálta a 2. évad epizódjaiban (állítólag azért, mert a színésznő a szinkronmunka idején pont lebetegedett).