Sosem feledjük: félbe szakadt a Kacsamesék Antall József halála miatt

A magyar televíziózás nagy pillanatai közül most egy újabbat elevenítünk fel: 1993. december 12-én megszakadt a Kacsamesék a miniszterelnök halála miatt.

Antall József halála ugyanúgy beleégett egy egész nemzedék kollektív emlékezetébe, mint az amerikaiaknál a JFK-gyilkosság időpontja. Azok ugyanis, akik a '80-as években születtek, és a '90-es évek elején voltak gyerekek, szinte kivétel nélkül mind a tévé előtt ültek 1993. december 12-én, vasárnap, 18 óra 8 perckor, hiszen a legjobban várt hétvégi program futott az akkor még egyeduralkodó Magyar Televízió 1-es csatornáján: egy újabb epizódot vetítettek le a Disney Kacsamesék című rajzfilmsorozatából. Egészen pontosan A gonosz bálna című rész szakadt meg néhány perccel a kezdés után, pont akkor, amikor Dagobert bácsi elkezdett ugrálni az ebédlőasztalon, miután megtudta, hogy egy tengeri szörny felfalta a fagylaltrakományát.

Az MTV logó és a jól ismert gyászinduó percekig ment a tévében (én 11 évesen azt hittem, hogy a nyomasztó zene a történet része, és nagyon megsajnáltam szegény Dagobert bácsit), majd az akkori belügyminiszter, egyben az Antall utáni új miniszterelnök mondott beszédet. Ami persze olyan unalmas volt, hogy dühös gyerekként át akartam kapcsolni máshová, hátha adnak valahol rajzfilmet, de a szüleim az M1-et akarták nézni, hiszen velem ellentétben ők tudták, kicsoda Antall, és miért fontos a halálhíre. Íme Boross Péter beszéde:

A Kacsamesék megszakítására máig kitörölhetetlen traumaként emlékeznek az akkori gyerekeknek. Évtizedek óta rendre visszaérő téma lett belőle, nemcsak a legkülönfélébb blogokon és egyetemi rádióműsorokban, de a mainstream sajtóban is. Míg a 24.hu generációs emlékként hivatkozott Antall József halálára, a Népszabadság egyenesen Kacsamesék-sokként emlegette, az Ex Symposion folyóirat rendszerváltással foglalkozó tematikus kiadványa pedig úgy emlegette, mint egy „generációs élmény, ami kohéziós erővel bír a nyolcvanas évek szülöttei számára”. A téma természetesen a Kilencvenizmus című riportkönyvben is előkerült, amelyben a Bravo magazin kultikus Szex, szerelem, gyengédség rovatának vezetője beszélgetett olyan fiatal értelmiségiekkel, akik a '90-es években voltak gyerekek.

De még a megboldogult Iwiw-en is volt egy Akik nézték a Walt Disney-t, amikor Antall József meghalt klub, és persze azóta már hasonló nevű Facebook-csoport is alakult. Sőt, a Kacsamesék megszakításának saját Wikipedia-oldala van, ahol többek között kiderül, hogy ez egy „vakuemlék”, vagyis egy olyan esemény, aminek pillanatnyi körülményei az emberekben részletesen és hosszútávon rögzültek. Itt írnak arról is, hogy az MTV-ben az eset után belső vita indult, sokan ugyanis kritizálták azt, hogy a televízió nem volt megfelelően felkészülve arra, hogyan kell bejelenteni az akkor már súlyos beteg Antall József esetleges halálát. Pálfy G. István, a Híradó akkori főszerkesztője például már a Walt Disney mozidélután előtt be akarta jelenteni a miniszterelnök halálát, de meg kellett várnia, amíg Boross Péter befut a kormányülésről az MTV székházába.

A legérdekesebb azonban a HVG 2011-es cikke, amiben a Kacsamesék megszakítását sokként megélő gyerekek generációját elveszett nemzedékként emlegeti a szerző. Számukra a Disney és a Kacsamesék a Nyugat felé nyitást és az újrakezdés lehetőségét jelentette, az Antall halálát követő teszetoszaság a konkurencia nélküli állami tévében viszont a régi, Kádár-kori reflexek továbbélését, a rendszerváltás hiábavalóságát jellemezte, ami máig feloldhatatlan ellentétként kavarog a '80-as években született értelmiség fejében.

Lemaradtál a tévézés következő nagy pillanatáról? Egy hétig visszanézheted a UPC-nél. A posztot a UPC Műsorvisszanéző támogatta.