Jó erős februárja van Székely Csaba drámaírónak. Múlt héten mutatták be Az igazság gyertyái című kötetét, amelyben a Marosvásárhelyen élő író a történelmi drámáit publikálta. Február 21-jétől a Pinceszínházban látható a mesterséges intelligenciáról szóló új darabja, a MI vagyok, amely egyben az első rendezése. Másnap pedig a budaörsi Latinovits Színházban lesz Az igazság gyertyái című történelmi szatírájának premierje, amelyet Alföldi Róbert állított színpadra. A könyv bemutatóján a színész-rendező is beszélt az író műveiről.

Három olyan történelmi darab szerepel Az igazság gyertyái című drámakötetben, amelyben a szereplők a történelem peremét mutatják be, ugyanakkor azt is, hogy az ember mennyit változott az idők során. Továbbá mesél arról, mik azok a helyzetek és problémák, amelyekre esetleg hasonló válaszokat adunk napjainkban is – mondta a könyvbemutatón Székely Csaba író.

Nehéz volt vitatkozni Sándor L. Istvánnal, a Selinunte Kiadó vezetőjével, mikor arról beszélt, a történelmi színdarabokról általában az embernek az jut eszébe, ezek biztosan álmosítóan unalmasak. Megszoktuk, hogy okos, történelmi hősök megvitatják a nemzet sorsát, magasztos témákkal foglalkoznak, de nem igazán érdekesek. Székely Csaba művei viszont élvezetesen mesélik el a történelem furcsaságait, műveiben a humor elengedhetetlen.

A Vitéz Mihály a szombathelyi Weöres Sándor Színház drámapályázatára készült. Az író épp a 16. század végén élt havasalföldi kereskedő életével foglalkozott magánemberként, amikor szembejött a kiírás. Kíváncsi volt Vitéz Mihályra, aki ráérezve a hatalom ízére, könnyed manipulátorként egymás ellen fordította a különféle hatalmi törekvéseket. Így a maga uralma alatt egyesítette az erdélyi, a havasalföldi és a moldovai fejedelemséget. Az írónak is voltak fenntartásai a történelmi drámákkal kapcsolatban, de elhatározta, olyan darabot szeretne megírni, amelyet ő is szívesen megnézne színházban. A művet 2018-ban a marosvásárhelyi 3G Színház is bemutatta. A próbafolyamat során Székely Csaba átdolgozta a művet, a kötetben ez a szerzői változat olvasható.

A Mária országa a Szegedi Nemzeti Színház felkérésére készült, és Alföldi Róbert állította színpadra. Az író a darabért 2023-ban megkapta a Kortárs Magyar Dráma díjat, a szegedi előadásról készült felvétel az eSzínház Fesztiválon elnyerte a közönségdíjat. A darab a Nagy Lajos halála utáni időszakról szól. Magyarországon addig nem volt szokás, hogy nő örökölje a trónt, de mivel Nagy Lajosnak csak lánya volt, Mária – így harc indult a trónért. Aki látta a darabot, azonosíthatott néhány figurát, mondatot, konfliktust a mai közéletből is.

Székely Csaba szerint a történelmi drámák megírása talán a könnyebbik vagy legalábbis a gyorsabbik rész, a kutatás pedig az élvezetesebb. Ez utóbbi során fedezte fel, hogy mi is történt az adott korszakban, micsoda karakterek éltek. A témákba pedig az interneten futott bele, egy izgalmas cikk után keresett további forrásokat. A kész művekből nehéz visszafejteni, hogy mennyi a valóság. Talán a váza, vagy mondjuk, hogy x karakter kinek a keze által halt meg. De hogy milyen indítékok mozgatták a gyilkost, az nem biztos, hogy pontosan úgy és ott történt. Ezek ugyanis nem dokumentumdrámák, kiindulópontként használta a történelmi eseményeket az író. A Mária országát például egy olyan cikk hatására kezdte el írni, amelyben arról olvasott, a szex miként befolyásolta az ország sorsát. Így talált rá Székely Csaba Garai Miklós nádor és a régens királyné, Kotromanics Erzsébet viszonyára.

A címadó Az igazság gyertyái áll időben a legközelebb hozzánk, az 1940-es években játszódik, Bözödújfalun, és a szombatosokból lett zsidók életét meséli el. (A település ma már nem létezik: egy víztározó építésekor elárasztották, és víz alá került a falu minden háza.) Bözödújfalun az unitárius egyházból váltak ki a szombatosok az 1600-as évek vége felé, és zsidó szokásokat kezdtek el követni. Az erdélyi fejedelmek ezt nem szerették, üldözték őket, elkobozták a vagyonukat, és bebörtönözték őket. Sokan ki is települtek Törökországba, akik maradtak, beköltöztek az erdélyi faluba. Ott éltek békében több vallással, de kívülállók maradtak. És mivel Mária Terézia türelmi rendelete a szombatosokra nem vonatkozott, a zsidókra viszont igen, az előbbiek betértek – ha már úgyis zsidó szokásokat követtek. Nem volt gond egészen addig, amíg Észak-Erdélyt nem csatolták Magyarországhoz 1940-ben, és az emberek a második zsidótörtvény kellős közepén találták magukat. Akkor a hatóságoknak el kellett dönteniük, minek számítanak ők, székelynek vagy zsidónak, és nekik is dönteniük kellett, maradnak-e a vallásuknál, vagy kikeresztelkednek.

Ez a dráma úgy készült, hogy egy román filmrendező, Tudor Giurgiu szeretne a történetükről filmet készíteni, és felkérte jó pár éve Székely Csabát, írjon hozzá forgatókönyvet. Az író azonban színpadon akarta látni a bözödújfaluiakat, mielőtt belekezd a moziba. Úgy gondolta, ez annyira érdekes történet, minden színház tárt karokkal fogadja. De nem így történt, hat évig feküdt a fiókban az ötlet.

A színdarab végül a marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak készült, az előadást Sebestyén Aba rendezte,  bemutatója 2023-ban volt, meg is kapta a legjobb, ősbemutatóként színpadra alkalmazott szöveg díját. 2024 őszén a magyar színházi kritikusok is a legjobb új magyar drámának választották, a marosvásárhelyi bemutatót pedig az évad legjobb kőszínházi előadásának.

Magyarországon a budaörsi Latinovits Színház tűzi repertoárra először. Február 22-én lesz a premier Alföldi Róbert rendezésében. A rendező a könyvbemutatón azt mondta a darabról: a történetben szereplők – mindenféle stiklikkel együtt – jól élnek együtt, segítik egymást függetlenül attól, milyen istenben hisznek, milyen szokásokat tartanak. Amint felülről beleavatkoznak az életükbe, szétomlik minden, és Auschwitz felé mutat.

Alföldi arról is beszélt: megkérte Székely Csabát, írjon egy újabb jelenetet az előadásukhoz, dúsítsa fel azt a párbeszédet, amelyben két öreg zsidó 'eléggé pofátlanul' beszélget arról, ki mennyire zsidó. A két öreget pedig Takács Katalin és Spolarics Andrea játssza majd. A főbb szerepekben Pelsőczy Réka m.v., Fröhlich Kristóf, Hartai Petra, Ilyés Róbert, Sas Zoltán, Nagypál Gábor m.v. és Mertz Tibor látható.

Február 21-én rendezőként mutatkozik be Székely Csaba a Pinceszínházban. MI vagyok a címe annak az új művének, amelyet Bakonyi Csilla játszik el. A színésznő mesélt korábban az írónak arról, mennyire érdekli a mesterséges intelligencia kérdése, és milyen szívesen játszana egy erről is szóló darabban. A monodráma elkészült, egy negyvenes nő belső utazását mutatja be a párkeresés és önmegismerés útvesztőin át, miközben arra keresi a választ, hogy mit jelent embernek lenni a mesterséges intelligencia korában. 

Bakonyi Csilla szerint lírai, de humoros elemeket tartalmazó, kissé filozofikus szöveg született. Egyébként ez az első olyan magyar nyelvű darab, amelyhez a mesterséges intelligencia is hozzájárult. Nem vele dolgoztatta ki a darabot Székely Csaba, hanem azokat a részeket íratta meg az MI-vel, amelyekben a szereplő, Emma a mesterséges intelligenciával beszélget – mesélt erről egy interjúban. Ezeket még átszerkesztette az író, úgy került bele a történetbe. Megpróbált monológokat is kérni tőle megadott paraméterek alapján, de nem születtek jól használható szövegek.